Közélet

2012.09.09. 07:51

Az égbolt mindenütt felettünk van...

Távcsöveket, periszkópot keresünk a szobában, ám a foglalkozásra csak a számítógép éjjeli égboltot ábrázoló háttérképe utal.

Vas András

– Mit írt mára a horoszkópja?
– Nem szoktam ilyesmit olvasgatni – felelte Kolláth Zoltán.

– Nem érdekli, mit írnak a csillagok?!

– Az asztronómia, azaz a csillagászat és az asztrológia, vagyis a csillagjóslás között ugyan csak két betű a különbség, de ha így kell változtatni, inkább arra szavaznék, írjunk egy G-t az asztronómia elé... Szerintem nincs semmi az asztrológiában, amiért hinni kellene benne, s nem mellékesen, ha valaki természettudományosan gondolkodik, nem hisz a jóslásban. Persze akadtak a középkorban, s a koraújkorban neves csillagászok, akik királyoknak jósoltak, ám ennek egyértelműen anyagi okai voltak.

– És az űrkutatás érdekli?
– Ha oda akar kilyukadni: nem emiatt lettem csillagász. Egyszerűen kisgyermek koromtól érdekelt a fizika, aztán felső tagozatban már a csillagászat is.

– Honnan jött az ötlet? Kifeküdt éjjelente a tiszaigari rétre és nézte a Nagy Göncölt?
– Tagadhatatlan, hogy hatott rám a csillagos égbolt. Az alföldi kisfaluban szinte nem is volt fényszennyezés, tökéletes égi panoráma tárult elém. De a fizika is arrafelé terelt. No és a különféle tudományos-fantasztikus könyvek. Imádtam Lemet, Asimovot, Bradburyt.



– És gondolom, nagy Galaktika-rajongó volt...
– Olvastam, természetesen, kifejezetten értékesnek számított.

– És óriási tábora volt. Ma miért nem él meg egy ilyesfajta kiadvány?
– Létezik a Galaktika, néha meg is veszem. Ám most más a helyzete, mint anno, hiszen piaci alapokon kell működnie. Akkoriban viszont komoly állami dotációt kapott a szerkesztőség, hiszen majd minden második írás szovjet szerzőtől származott...

– De a kereslet is nagyobb volt iránta: a hetvenes-nyolcvanas években az égig ért a sci-fi láz idehaza.
– Most is sokakat érdekel ez a terület, ám sokkal több hatás éri az embereket. Ám ha valaki belekóstol, ma is megfertőződhet. A Zselici Csillagos Égbolt Park, az éjszakai túrák, egy-egy távcsöves rendezvény jól mutatja. Pedig a fényszennyezés miatt ma sokkal kevésbé ismerik az emberek az égboltot, hiszen nem lehet úgy rácsodálkozni. Sokan azt sem tudják, hol a Tejút, noha annak idején ez minden gyerek számára triviális kérdés volt. A Holdon kívül a többség ma mást nem tud beazonosítani.

– Ebből a szempontból a Zselic ideális hely, érdemes volt ideköltöznie...
– A feleségem idevalósi, a munkája idekötötte, természetes volt, hogy én váltok.

– A csillagászati egyesület elnöke Kaposvárról. Ahol nemhogy planetárium, nincs, de a csillagvizsgáló is időtlen idők óta zárva.
– Az égbolt mindenütt felettünk van, a lehetőség tehát bárhol adott lehet... Amúgy elsősorban elméleti kérdésekkel foglalkozom, az internetnek köszönhetően akárhol tudok dolgozni. Persze két napot így is Pesten töltök hetente az Akadémia csillagászati kutatóintézetében, ugyanis a tanítványokkal, PhD-sekkel kell a személyes kontaktus is.

– Egy csillagász távcső nélkül... Azt hinné az ember, minél régebb óta dolgozik valaki a szakmában, annál nagyobb készülékekbe nézhet bele...
– Minél nagyobb egy távcső, annál kisebb a vizuális élmény, s annál inkább a számítógépek és a mérőeszközök végzik a munkát. A csillagászok valójában nem a csillagokat vizslatják, hanem feldolgozzák a különféle adatokat. Amúgy az egyik mostani munkánk egy NASA-teleszkópon alapul: a Kepler-űrtávcsővel dolgozunk.



– S nem is hajtja, hogy felfedezzen egy új üstököst, kisbolygót?
– Ezek inkább az amatőrök álmai, hiszen vagy róluk nevezik el, vagy javaslatot tehetnek rá. Különben nemrég a rábeszélésemre egy kisbolygót Zselicnek kereszteltek el. Természetesen van tudományos értéke is egy-egy ilyen felfedezésnek, de mindegyikből rengeteg van már, így sokkal értékesebbek a különféle megfigyelések, jelenségek értékelései, ugyanis ezek segítenek megérteni a fizikai világot, vagy akár át is ültethetőek földi körülmények közé. Például a bolygók mozgásának tanulmányozása, az égi mechanika komoly fejlődést indított el a matematikában. Vagy bármilyen hihetetlen is, de megfigyeltünk bizonyos frekvenciamozgásokat a Kepler-űrtávcsővel, s ezeket az elefántok hangjában is ki lehet mutatni. És a csillagászat nem feltétlenül csak az alkalmazott tudományokban jelenik meg, a történelemben, a kronológiában is hasznosítható.

– Jézus születésének meghatározása?
– Vagy akár a honfoglalásé: csillagászati megfigyelések alapján nem 896-ban történt, csak éppen nem készültek el a nagyberuházások a Millenniumra... De egy módszert, amit kifejlesztettem a zenetudósok is használják, valamint egy ismerős fül-orr-gégész a hallásvizsgálatoknál. Azaz nem vonulunk el a tudomány misztikus tornyába.

Társaságban, gondolom, azért sokan felkapják a fejüket, amikor megtudják, mivel foglalkozik.
– Általában rám csodálkoznak. Aztán jönnek a kérdések, hogy ezt hallották, azt olvasták a neten.

– A maja naptár és a 2012-es világvége?
– Kérdezték... Vagy tényleg akkora lesz a Mars, mint a Hold? És komolyan becsapódik hamarosan egy kisbolygó? Tényleg kiesett háromszáz év az emberiség történelméből? Szerencsére azért előkerül a Zselici Csillagos Égbolt Park is, ami óriási kincs.

– Láthatóan büszke rá.

– Jobban, mint a kutatási eredményeimre, sok év munkája van benne.

– Előfordulhat, hogy a fényszennyezés mértéke miatt egyszer majd pénzt lehet kérni a tisztán látható csillagos égboltért?
– remélem, soha! A technika fejlődése, a józan ész és a szabályozás segíthet, ne nőjön tovább. Az állandó világosság élettanilag romboló, pusztul tőle az élővilág. S ahogy a mondás tartja: ha kihal az utolsó méh, elpusztul az emberi civilizáció...

Kolláth Zoltán

Korán elkötelezte magát az égbolttal, Tiszaigaron elég volt kimenni az udvarra, hogy tökéletesen lássa a csillagokat, s általános iskolásként már távcsövet barkácsolt, így mutogatta a Holdat osztálytársainak. A törökszentmiklósi gimnáziumban már csillagásznak készült – a reálvéna családi örökség, testvérei között akad matematika-fizika, illetve fizika-rajz szakos tanár, s gépészmérnök is –, s a sikeres ELTE-fizikus-matematika felvételi után harmadévben csillagászatra szakosodott. Huszonöt esztendősen, 1986-ban diplomázott, az MTA csillagászati kutatóintézetének munkatársa lett, s 1990-ben ledoktorált.

A kilencvenes évek közepét az University of Floridán töltötte, negyvenkét esztendősen lett az MTA doktora, egy évvel később pedig a Magyar Csillagászati Egyesület elnökének választották.

Az alföldi kisfalusi fiú jelenleg két-, pontosabban háromlaki életet él: hetente két napot Budapesten dolgozik, otthonának pedig Kaposvárt és Bárdudvarnokot vallja. Így aztán természetesen a Zselic elkötelezett híve, tudományos éjszakai túrákat vezet a környékbeli erdőkben, melyek oly népszerűek, hogy részvételi korlátot kellett bevezetni. Szabadidejében is imád a túrázni, persze a nyaralási célpontot sohasem az égbolt, hanem a földi értékek alapján választják. Igaz, ilyenkor sem tudja megtagadni magát, előfordul, hogy a fél éjszaka fotózással telik.

Ha szakmai szempontok alapján választana úticélt, Namíbiába vagy a Szahara-Atlasz határára menne, ahol teljesen más az égbolt képe. Vagy egészen délre, hogy ismét láthassa a Dél Keresztjét és a Magellán-felhőket, esetleg a sarkvidékekre, ahol az Északi Fényt tanulmányozná. Ha pedig nem térben, hanem időben „indulhatna útnak”, érdekesnek ítélne egy találkozást Vernével, de még inkább Keplerrel. Akiket irigyel is, hiszen nem kellett megküzdeniük a csillagos ég legnagyobb ellenségével, a fényszennyezéssel, melynek visszaszorításában is élen jár: augusztustól az építési engedélyeknél figyelembe kell venni a fényszennyezést is, ami tíz éve még elképzelhetetlen javaslatnak tűnt volna hivatalos helyeken is.

És mégis mozog a Föld, ahogy a nagy előd, Galilei mondta...

A kilencvenes évek közepét az University of Floridán töltötte, negyvenkét esztendősen lett az MTA doktora, egy évvel később pedig a Magyar Csillagászati Egyesület elnökének választották.

Az alföldi kisfalusi fiú jelenleg két-, pontosabban háromlaki életet él: hetente két napot Budapesten dolgozik, otthonának pedig Kaposvárt és Bárdudvarnokot vallja. Így aztán természetesen a Zselic elkötelezett híve, tudományos éjszakai túrákat vezet a környékbeli erdőkben, melyek oly népszerűek, hogy részvételi korlátot kellett bevezetni. Szabadidejében is imád a túrázni, persze a nyaralási célpontot sohasem az égbolt, hanem a földi értékek alapján választják. Igaz, ilyenkor sem tudja megtagadni magát, előfordul, hogy a fél éjszaka fotózással telik.

Ha szakmai szempontok alapján választana úticélt, Namíbiába vagy a Szahara-Atlasz határára menne, ahol teljesen más az égbolt képe. Vagy egészen délre, hogy ismét láthassa a Dél Keresztjét és a Magellán-felhőket, esetleg a sarkvidékekre, ahol az Északi Fényt tanulmányozná. Ha pedig nem térben, hanem időben „indulhatna útnak”, érdekesnek ítélne egy találkozást Vernével, de még inkább Keplerrel. Akiket irigyel is, hiszen nem kellett megküzdeniük a csillagos ég legnagyobb ellenségével, a fényszennyezéssel, melynek visszaszorításában is élen jár: augusztustól az építési engedélyeknél figyelembe kell venni a fényszennyezést is, ami tíz éve még elképzelhetetlen javaslatnak tűnt volna hivatalos helyeken is.

És mégis mozog a Föld, ahogy a nagy előd, Galilei mondta... Az égbolt mindenütt felettünk van... -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!