Kényszernyugdíj újratöltve: három évet kaphatnak a bírák

Hatvanöt éves korig dolgozhatnának a bírák a legújabb, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett javaslat alapján: a kormány így próbálna megfelelni az Alkotmánybíróságnak, mely megsemmisítette a bírók 62 éves korban kötelező kényszernyugdíjazásáról szóló rendelkezéseket. Ezek kimondták, akik 2012. január 1. előtt betöltötték 62 életévüket, június 30-ig, akik pedig az idén érik el a korhatárt, december 31-ig fel kell menteni.
Somogyban a 89 bíró közül tizenkettőt érintett az új szabályozás: a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese, a büntetőkollégium vezetője mellett a két büntető- és a három polgári tanács vezetőjét, egy megyei bírát, a nagyatádi és a cégbíróság egy-egy bíróját – a somogyi bírák közel hatodát...



Az új javaslat alapján tehát vissza kellene venni státuszukba a 65 esztendőnél fiatalabbakat. Ugyanakkor a szakminiszter által jegyzett tervezet kimondja: 62 év felett senki sem tölthet be bírósági vezetői posztot. Ez alapján a korábbi kényszernyugdíjazásban érintettek – akik között tucatnyi megyei és három táblaelnök, egy sor kollégiumvezető, illetve tanácselnök is van – a hátralevő maximum három szolgálati évük idején csak beosztottként dolgozhatnának. A tervezet szerint, aki a 65. életévét 2014. január 1-jét megelőzően tölti be, azt 2013. decemberében fel kell menteni.

Ez persze egyelőre csak teória, hiszen jelenleg nincsenek 62 évesnél idősebb bírák, nagyobb részüket június 30-cal nyugdíjazták, míg nagyjából negyvenen, akiknek decemberben kellene távozniuk, felmentésüket töltik – kérdés, mi lesz a sorsuk, visszamenőlegesen érvényes lesz-e rájuk is az új szabályozás?
– A megyében hat bírót érinthet a változás – tájékoztatott Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője. – A korábbi polgári, illetve büntetőkollégiumvezetőt, s két-két büntető és polgári bírót: ők már betöltötték, illetve az idén betöltik 62. életévüket, de még nem hatvanöt évesek.

A kényszernyugdíjazott bírák nagy része azonban nem feltétlenül várja meg a javaslat sorsát: országosan több mint száz munkaügyi per indult. Az első, vélhetően precedens ítéletek éppen két kaposvári bíró ügyében születtek: a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság jogellenesnek ítélte a köztársasági elnök és a Kaposvári Törvényszék felmentő határozatát esetükben, és visszahelyezte őket jogviszonyukba.

Csakhogy az ítélet csak a szolgálati viszonyról rendelkezhet, a Navracsics-féle javaslat viszont kitér a beosztásra is. A tervezet szerint 62 év felett senki sem lehet bírósági vezető – bár a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöke 70 éves koráig dolgozhat... –, amibe nemcsak az igazgatási posztok tartoznak bele, hanem a szakmai vezetői is, azaz a reaktivált 62 év feletti bíró nem lehet már tanácselnök, csak beosztottként dolgozhat. Aminek egyik oka, hogy megüresedett státuszukat  már betöltötték vagy meghirdették, másfelől viszont szakemberek szerint így akarják kiküszöbölni, hogy az idősebb bírák, akik már a rendszerváltás előtt is dolgoztak, ne tölthessenek be vezető beosztásokat. (A tavalyi törvény beterjesztése után a kormánypárti sajtóban megjelent több olyan nyilatkozat és vélemény is, mely azt sugallta, mindazok, akik 1990. előtt az igazságszolgáltatásban dolgoztak, a Kádár-rendszer kiszolgálói voltak. Ez háborította fel anno Ujkéry Csabát, a Kaposvári Törvényszék akkori elnökét is, aki szerint egy egész generációt bélyegeztek meg ezzel...)

Az uniónál keresik igazukat a bírák

Nemcsak idehaza keresik igazukat a kényszernyugdíjazott bírák: körülbelül másfélszázan a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak, ugyanis diszkriminatívnak tartják, hogy életkor szerint különböztessenek meg ugyanazon foglalkozási csoporton belül embereket. Számukra az új javaslat törvényre emelkedése sem jelent majd megoldást, ugyanis az uniós joggal és a magyar alaptörvénnyel is ellentétes, hogy 62 év felett nem tölthetnek majd be vezetői beosztást – ez a megkülönböztetés amúgy újabb kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet Magyarországgal szemben – jelenleg is folyik uniós bírósági eljárás a kényszernyugdíjazások miatt.

Utóbbit idehaza az Alkotmánybíróság (AB) már megsemmisítette, s az akkori indoklás szerint – ha a jogalkotó maga épít az alaptörvénybe olyan szabályokat, melyek az alkotmányos jogállamot és az alkotmányos demokráciát, az alapjogok védelmének szintjét rontják, csökkentik vagy garanciákat építenek le, az AB jelezheti ezt – a mostani javaslat sem megfelelő. Emellett jogszakértők szerint a tervezet nem biztosítja a nyugdíjkorhatár jelentős leszállítása esetére az AB által megkövetelt megfelelő átmeneti időt sem.