Közélet

2012.09.01. 11:34

Semmi sem marad rejtve Justitia figyelő tekintete előtt

Több mint egy évszázada monumentális palota épült az igazságnak és a jognak a kaposvári Esterházy utcában.

L. Balogh Krisztina Kaposvár főépítésze, Nagy Zoltán helytörténet-kutató

Ha a kaposvári törvényszék történetét szeretnénk feltérképezni, feltétlenül vissza kell lépnünk az 1870-es évek elejéig. Hiszen az osztrák–magyar kiegyezéssel nem csupán politikai és gazdasági síkon játszódott le a rendszerváltozás a Duna, a Tisza és a Kapos táján: az igazságszolgáltatást is új alapokra helyezték. A bíráskodást elválasztották a közigazgatástól, és ezekben az években épült ki a számos lényeges elemében voltaképpen mindmáig működő bírói-ügyészi intézményhálózat.

A kaposvári királyi törvényszék, az ügyészség és a járásbíróságok tagjai 1872 elején tették le a hivatali esküt az első törvényszéki elnök, Kriszt János előtt. Kriszt urat Martonfalvay Elek, majd Kelemen Lajos követte ebben az igen tekintélyes tisztségben.

A törvényszék akkortájt még a vármegyeháza épületében működött, egyre szűkösebb körülmények között. Ezért a vármegye törvényhatósági bizottságának 1889. őszi közgyűlésén már szőnyegre került egy önálló törvényszéki épület, egy „igazságügyi palota” építésének ügye. Az elképzelés azonban csak a 20. század elején érett valósággá.

A tervezett építkezésről hamarosan megindult a vita az igazságügy-miniszter, a megye és a város között. A kormány végül 1901 áprilisában adta be a derekát, így létrejöhetett egy sajátos csereegyezmény: a város megkapta az úgynevezett központi sörház már igencsak rozoga épületét (ez a megyeházától nyugatra állt), ennek fejében pedig átadta az igazságügyi kormányzatnak azt a területet, amelyet az igazságügyi palota számára szemeltek ki a Kaposvár északi terjeszkedését biztosító úgynevezett Meggyes-telken. Az építésre 1902-ben írták ki a tervpályázatot.

Az előkészítő munkálatok azonban több évig eltartottak, így csak 1905 szeptemberében kezdődhetett meg az alapozás az Esterházy és az Árpád utca (a mai Bajcsy-Zsilinszky és a Kossuth Lajos utca) sarkán. A terveket Károlyi Emil, Marton Ákos és Riemer Márkus műépítész készítette, az építési vállalkozó a budapesti Fejér Lajos, az ő helyi megbízottja Ritter Ignác építész volt. Bár az építkezést a munkások sztrájkja is akadályozta, 1906 nyarán már tető alá került a palota. A munkálatok nagy részével 1907 közepére végeztek, az épület „befejezési bizonylatát” az év július 23-án állították ki. Október elején a törvényszék és a járásbíróság beköltözött a még nem teljesen befejezett épületbe. Némi hiánypótlásra tehát még szükség volt; ennek megtörténte után a kiküldött bizottság 1908. február 15-én vette át az építőktől véglegesen a kaposvári Igazságügyi Palotát.

Időközben a palotától északra az új törvényszéki fogház is elkészült. A Teleki utcában végre lebontották a régi vármegyei börtönt, s a száznegyven elítélt hamarosan „birtokba vehette” az új törvényszéki fogházat.

A bírósági épület alaprajza két udvarra szervezett, klasszikus városi „palota”-elrendezés, amely a 19. század végének közintézmény-építészetére volt jellemző. A szimmetrikus alaprajz természetesen szimmetrikus homlokzatot is eredményezett, melynek tengelyében a főbejárat óriási oszlopokkal hangsúlyozott és timpanonszerű attikával lezárt középrizalitja áll. Az épület tömegéhez képest meglepően egyszerű és kisméretű az egyébként míves bejárati kapu. Felette feliratot helyeztek el, apró helyesírási hibával (a „c” helyett „k” szerepel): Veritas juris dictio (Az igazság a jog diktálója).

Az utcai homlokzat sarokrizalitokkal fordul át, melyeknek megjelenése alig különbözik az oldalszárnyakétól, csak díszes attikafaluk és eltérő színezésük ad nekik hangsúlyt. A főhomlokzat alsó szintje eklektikus jellegű, kváderezést imitáló vízszintes csíkozással, nyílászárói egyenes záródásúak. A földszintet és az emeleti szinteket hangsúlyos övpárkány választja el, a két emeleti szintet volutafejezetes óriási pilaszterek kötik össze. Az első emelet íves ablakainak vakolt mellvédmezői szecessziós stílusúak füzérdíszítéssel, míg a legfelső emeleti ablakokat egyszerű formájú, geometrikus keretezés díszíti.

A törvényszéki épület tetejét egy különleges mészkő szobor uralja: a két csonka torony között trónoló Justitia istenasszony, az igazságszolgáltatás szimbóluma. A hölgy azonban a szokásos ábrázolástól eltérően a pallost a bal, a mérleget a jobb kezében tartja, s meglepő módon nincs bekötve a szeme. Így bizonyára látja, hogy a monumentális, a városképet jelentősen alakító palotát az 1950-es években épült tanítóképző szinte beszorítja a viszonylag szűk utcába, noha eredetileg nagy teret terveztek elé.

A bíróság épületét az eltelt több mint egy évszázad alatt természetesen több ízben felújították. Az ötvenes évek elején a neves kaposvári iparosok közül Hermann István kőművesmester és Kovács Gy. József bádogosmester is részt vett ezekben a munkálatokban. A legnagyobb felújítást a nyolcvanas években végezték el, a század utolsó évtizedében pedig a tetőt cserélték ki. 2004 októberében avatták fel a Somogy Megyei Bíróság felújított és Berzsenyi Dánielről elnevezett ötezer kötetes könyvtárát. A sokáig megyei bíróságnak nevezett törvényszék 2012 januárjával kapta vissza régi nevét – akárcsak az ország más megyéiben –, természetesen a „királyi” jelző nélkül.

Olvasóink, akik felismerték a Kaposvári Törvényszék épületét

Szigeti László, Soós Béla Zoltán, Martonné Kúsz Mária, Horváth Mónika, Szukics Ildikó, Tóthné Tamásovics Klára, Fenyvesi Istvánné.



Az Igazságügyi Palotában a törvényszék, a járásbíróság és az ügyészség rendezkedett be, de az idők során nem csak a jogszolgáltatás intézményei kaptak helyet a vastag falak között. Az első világháború idején ezt a középületet is felhasználták oktatási célra (a főgimnáziumból kiszorult diákokat tanították itt), 1918 nyarán ide telepítették a megyei múzeum gyűjteményét, novemberben a munkásotthon, sőt a Kaposvári Munkástanács is beköltözött a második emeletre. 1919 őszétől 1925 végéig a kaposvári egyesületi leány-középiskola (a Munkácsy Mihály Gimnázium elődje) szintén az Igazságügyi Palotában működött, s 1924 nyarán a díszteremben alakult meg a Kaposvári Ügyvédi Kamara. 1950-ben még a Somogy Megyei Tatarozó és Építő Vállalatot is a bírósági épület első emeletén helyezték el.

Nem sokkal az 1956-os forradalom előtt, szeptember 21-én az Irodalmi Újság több szerkesztője és szerzője (Máriássy Judit, Tamási Lajos és Sipos Gyula) ankétot rendezett a megyei bíróság nagytermében. (Máriássy Judit „Aknaszedés Kaposváron” címmel írt erről cikket az Irodalmi Újságban.) 1979 őszén Nemeskürty István történész és filmesztéta tartott előadást az épületben, s 1992 márciusában itt bontott zászlót a Somssich–Táncsics Gimnázium Baráti Köre.

Természetesen a bírák, a törvényszék szakemberei sem csak a jogszolgáltatásban jeleskedtek. Hódossy Lajos törvényszéki jegyzőt (a későbbi alügyészt, majd törvényszéki bírót) például kiváló korcsolyázónak tartották a kiegyezés utáni évtizedekben: 1880 februárjában hat cigányzenész közreműködésével táncmulatságot is rendezett a kaposvári jégpályán. 1890 októberében egy református lelkész mellett Nyulassy Pál, a kaposvári királyi törvényszék hivatalnoka képviselte a Somogy Megyei Honvédegyletet a vértanúk tiszteletére rendezett aradi megemlékezésen. 1905-ben Perczel Ákos bíró lett a Kaposvári Katolikus Kör világi elnöke, 1913-ban pedig Huszár Aladár törvényszéki elnök került a Kaposvári Atlétikai és Torna Club élére. Magay Ferenc bírót mind az 1945 nyarán újjászervezett Kaposvári Zenekedvelők Egyesülete, mind a Független Kisgazdapárt égisze alatt 1946 elején Kaposváron megalakult Kinizsi Sport Egyesület megválasztotta elnökévé. Végül egy példa a legújabb időkből: sokan szépírói munkásságáról is ismerik Ujkéry Csaba büntetőbírót, aki a kilencvenes évek elejétől 2008-ig a Somogy Megyei Bíróság elnöke volt.



Már beszéltünk a magyar királyi kincstár és Kaposvár városa között 1901-ben létrejött telekcsere-szerződésről, amely lehetővé tette az Igazságügyi Palota megépítését. Ebben az évben azonban egy másik jelentős, külső megjelenésében némileg a bíróságra emlékeztető középületen is dolgoztak a városban. A jövő héten meglátogatjuk!

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Hol látható ez az épületrész? Írja meg: Somogyi Hírlap szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy utca 2/A, vagy [email protected]
[/caption]

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!