Közélet

2012.09.17. 17:35

Szegény dúsgazdag Magyarország - Róna Péter tételesen

Autópályák, stadionok, templomtornyok és szökőkutak helyett a humántőke radikális fejlesztése: ez az első lépés Róna Péter szerint a válság kivezető úton. Aztán az energia- és a vízgazdálkodás helyzetbe hozása. De: a társadalmat behálózó korrupció felszámolása nélkül egyik sem megy.

Balassa Tamás

Mitől vergődik a magyar nemzetgazdaság? – tette föl a kérdést Róna Péter közgazdász, az orxfordi egyetem tanára a Kaposvári Szocdem Klub minapi előadásán, ahol Pintér Attila, az MSZP városi elnöke moderálta a beszélgetést. Az előadó szerint, bár a komplikációk és szövődmények miatt a gyógyulás már problémásabb, a diagnózis viszonylag egyszerű: a húsz éve Európával kialkudott felzárkózási pálya megbukott. Az út, amin most halad az ország, nem vezet sehová, de legkevésbé a felzárkózás felé, mondta az előadó.



Róna Péter szerint alapvetően a téves, de legalább is 30-40 éve bizonyosan túlhaladott közgazdasági elképzelés vezetett a jelenlegi bajainkhoz. Ez a téves, máig működő alaptétel az, hogy a külföldi tőkére, az olcsó magyarországi munkaerőre építi a gazdaságot, szigorú, az inflációt visszafogó monetáris politika mellett. Ebből a modellből alacsony hozzáadott érték, kevés szellemi tartalom következik, ez zsákutca, mondta az előadó. E körben bírálta azokat az állami pénzköltéseket, melyek rengeteg forrást áldoztak infrastrukturális és látványberuházásokra.
– Az autópályaépítéseket sem értem, főként a magyarországi árakon épülteket – mondta Róna Péter. – Az MSZP bűnös ebben. Mondtam is annak idején: Feri, ne csináljátok!, de a kormányfő ragaszkodott minden méter autópályához... – A kiút az állami milliárdok átcsoportosítása, a humántőke, vagyis a szellem fejlesztésének radikális felfuttatása a közgazdász szerint. Róna második tétele: az energiagazdálkodás. Árrobbanás felé haladunk, mondta, a versenyképesség feltételét jelentő energiaigény rohamosan növekszik.

– Magyarországnak 20-22 százalékkal több energiára van szüksége egy egységnyi GDP előállításához, mint Nyugat-Európának, s 40-60 százalékkal többet költünk épületfűtésre és -hűtésre – idézte az adatokat a közgazdász. Szerinte ezen a rossz hatásfokon húzóiparágak megteremtése mellett lehetne, kellene javítani.
– A kőbe vésett munkahelyvédelmi akcióterv, ami nagy marhaság, 300 milliárd forintja az energiagazdálkodásban évente 160-180 ezer munkahelyet hozna létre – véli a közgazdász.
A vízgazdálkodás témakörét érintve lehetetlen helyzetnek vélte, hogy az ország tízéves átlagban két nagy árvizet és három aszályt szenved el, jó ha van öt jó éve az öt nem jó mellé, amiben van egy tragikus. Az árvizek 350-500, az aszály idén 400 milliárd körüli kárt okoz, jóllehet régóta megvannak a tanulmányok, melyek az árvizeket megfogják, és megteremtik az öntözőgazdálkodás alapjait. Virágzó öntözőberendezés- és nyílászáróipar lehetősége van mindebben, de ez egy „olyan gazdag ország, hogy nem foglalkozik ezzel.” Az életképes mezőgazdaságra aztán életképes élelmiszeripar épülhetne, mondta.

Róna Péter a pénzügyi rendszerről szólván kijelentette: a magyar bankrendszer élő halott, amely nem képes a nemzetgazdaság elvárásainak megfelelő működésre. Bírálta a Bajnai-kormány alatt elfogadott esztelen banki magatartáskódexet, és az Orbán-kormányt, ami a bankok tisztességtelen hasznát nem adta vissza a devizaadósoknak, hanem elvitte a szektorális különadóval.

A közgazdász mélyreható társadalmi változást is szorgalmaz, mert a „társadalom ma korrumpál és korrumpálódik”.
– Az iskolától kezdve a szívességgazdálkodásban világbajnok diákokat nevelünk, ami megfojtja a teljesítményt. Nincs méltóság, nincs becsület, nincs tartás. Korrupt, számító és sunyi embereknek áll a világ, ahelyett hogy olyanok lennének, amilyennek Isten teremtette őket, hogy felszabadulhasson a magyar ember kétségtelenül órási alkotóereje...

Hol van Orbán Viktor levele, amit a Valutaalapnak írt?

Hol van Orbán Viktor levele, amit az IMF-nek írt? Ha még sehol, nincs miről beszélni. Ha már megírta, akkor a kormány hozza nyilvánosságra, mit tetszett kérni? – Ennyiben összegezte elmúlt hetek-hónapok hitelmegállapadás-előkészítésének történetét Róna Péter. A közgazdász szerint az ellenzékből padsoraiból nem hallható egy határozott kérdés, ami világossá teszi: az IMF-nek addig nincs mire feltételeket szabnia, amíg nincs a kezében egy konkrét igény. Egyebek között nagyon nem mindegy ugyanis, mekkora összeget, milyen futamidővel kér a kormány. Minden más megközelítés álságos, eltereli a figyelmet a lényegről, és legfeljebb a magyar közvéleményt szórakoztatja, mondta erősen idézőjelbe téve a szórakozás lehetőségét e körben Róna Péter.
A közgazdász a nemzetközi nyilvánosságot érintő másik, a belpolitikán kívül a diplomáciai kapcsolatokat is érintő forró témát sem kerülte ki. Az azeri Safarov átszállításának történetében szerinte szintén nincs minden rendben a kormány igazmondásával összefüggésben. Azerbajdzsán ugyanis csak akkor adhatott volna elnöki kegyelmet az elítélt, és büntetését töltő baltás gyilkosnak, ha ehhez – a 2001-ben bejelentett azeri fenntartási, az úgynevezett 9. cikkely viszonossága értelmében – a magyar kormány hozzájárulását adja ehhez. Ha az Orbán-kabinet nem adott hozzájárulást, miért nem ad ki nemzetközi elfogadóparancsot a nemzeti hőssé vált Safarov ellen? – kérdezte Róna.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!