Közélet

2012.11.11. 16:20

„Ebben a betegségben senkinek sem szabadna meghalni”

Még nem gyógyítható, de a kutatások ígéretesek: akár a későn felismert bőrdaganatos betegek élete is – Somogyban évente 50-60 új eset van – jelentősen meghosszabbító. A 6-9 ezer pikkelysömörtől szenvedő somogyi egy része előtt új lehetőség nyílhat.

Balassa Tamás

A rosszindulatú festékes bőrdaganat (melanoma malignum) és a pikkelysömör (pszoriázis) kezelésében elért biztató orvostudományi kutatási-kezelési sikerekről tartottak előadásokat a kaposvári kórházban. A tudományos üléssel nem is emlékezhettek volna méltóbb módon az intézmény névadójára, Kaposi Mórra, a neves egyetemi tanár bőrgyógyászra születésének 175. és halálának 110. évfordulóján.

Battyáni Zita osztályvezető főorvos a mindmáig gyógyíthatatlan melanoma malignum kezelésében elért szemléletváltásról beszélt. Mint elmondta: a chicagói onkológiai kongresszusokon évek óta e témát kíséri a legnagyobb érdeklődés, ami az ígéretes kezelési eredményeknek szól. Az orvostudomány évtizedekig viszonylag tanácstalanul állt a legrettegettebb bőrdaganatos esetek előtt. Most sokat léphettek előre, de egy valami nem változott.
– Ebben a betegségben senkinek sem szabadna meghalni, márpedig a már áttéteket mutató 4. stádiumban hozzánk fordulók gyógyítása reménytelen – mondta Battyáni Zita. – Ezért ma is az a legfontosabb, hogy ismerjük a testünket, havonta-kéthavonta álljunk a tükör elé, és ha anyajegyeinken vagy a számukban változást észlelünk, forduljunk orvoshoz. Emellett kerüljük a napozást és vigyázzunk a bőrünkre!

Minden százezer lakosra 21 melanómás eset jut hazánkban, a Kaposi kórházban évente 50-60 új esetet regisztrálnak az orvosok. Kétharmaduk 1-2 milliméter vastagságú (szövettani mélységű) állapotú elváltozásokkal jelentkezik, ezeknek a száma szerencsére évről évre csökkenő, míg egyharmaduk a 4 millimétert meghaladó, előrehaladott állapotú, ezeknek a száma sajnos stagnáló.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A melanoma még nem gyógyítható, de a kutatások ígéretesek
[/caption]
A daganatos betegségek kezelésében három-négy évtizede kezdődött kemoterápiás, később immunterápiás lehetőségek után néhány éve értek el áttörést a genetikai-molekuláris kutatások, mondta a főorvos. Az antigének és antitestek kapcsolódását BRAF (meghibásodott antigén)-gátlók alkalmazásával tudták megakadályozni, s ezzel visszahúzódhatnak a tünetek. Jóllehet idővel a kór kerülőutat találva ismét előre törhet, de az eredmény is jelentős. A minimális túlélést jelentő melanóma-áttétes esetekben is több hónapos, jó életminőségű időszak érhető el. A másik tudományos siker a T-limfocita immunsejtekkel függ össze, melyek egyik típusa a daganatos sejteket képes likvidálni. Viszont a szervezet egy idő után gátat vet a védekező mechanizmusnak, ezt a stop-hatást feloldva válhatnak szabaddá a limfociták, s ezzel egyenessé a javulás útja. Az autoimmunválaszok lehetnek esetleg kellemetlenek, ilyenkor a szervezet maga ellen fordul, bélnyálkahártyát károsíthat vagy pajzsmirigy-rendellenességet okozhat. Siker esetén 5-6 hónapos várható túlélési időszak növelhető 5-6 évessé ez által.



A lakosság 2-3 százalékát sújtó pikkelysömör kezelésében a biológiai terápiák újszerűek, jelenleg mintegy 70 somogyinál folytatnak ilyet. A módszer a kellemetlen tünet, az ízületi gyulladás csökkentésében lehet eredményes, ezek az egyik felelős kulcsmolekula, a TNF-alfa ellen irányulnak. A másik biológiai kezelés az IL-12/IL-23 rendszer célzott gátlása hatóanyaggal: mindkét terápia infúziós vagy injekciós változatban létezik. Igen költségesek, használatukat a megelőző lehetőségek sikertelensége és a betegek egészségi állapota is meghatározza.

A modern dermatológia kaposvári híressége

Repa Imre főigazgató-professzor köszöntötte a Kaposi Mór tudományos ülés résztvevőit, a bőrgyógyászszakma dunántúli reprezentánsait, egyetemi tanárokat, osztályvezetőket, szakorvosokat, akik Szombathelyről, Pécsről, Budapestről, Keszthelyről, Szekszárdról, Nagykanizsáról érkeztek. Meleg szavakkal méltatta a névadót, aki Moritz Kohn néven született Kaposváron, szegény, de művelt zsidó családban. Tanulmányait a kaposvári izraelita elemi iskolában kezdte, majd a Somssich gimnáziumba járt, de már Pozsonyban érettségizett. Bécsben avatták orvosdoktorrá 1861-ben, sebészi és nőgyógyászati képesítést is szerzett, de asszisztensnek a bécsi bőrgyógyászati klinikára hívták, melyet később vezetett is. Jó megfigyelőképessége, emlékezőtehetsége, precizitása több kórkép első leírójává, a modern dermatológia egyik megalapozójává tette. Folyékonyan beszélt magyarul, németül, franciául és angolul.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!