Közélet

2012.11.23. 08:30

Egészségturizmus: oroszok és lengyelek is átlépnék a határt

A világon az emberek tizennyolc százaléka komolyan fontolóra venné, hogy egy másik országban legyen részese orvosi, fogorvosi kezelésnek, ha kevesebbet kellene fizetnie érte, mint saját hazájában. Ha nem is ennyire biztosan, de további harminchat százaléknyian is valószínűnek tartják, hogy egészségügyi turistaként elmennének egy másik országba gyógyászati kezelésre.

Fónai Imre

A potenciális turisták tehát indulásra készek, ám van-e fogadókészség rájuk a szezonhosszabbítást évek óta óhajtó Balaton-parton? Hoffmann Henrik szállodaigazgató, a balatoni regionális TDM-egyesület elnöke szerint a balatoni régióba mindig az egészségmegőrzéssel járó aktív pihenéssel fognak csábítani, a gyógyulni vágyók Hévízre mennek, ott ez a profil, a rekreációra pedig már most is felkészültek a balatoni régió vendégvárói. A világ egyik legnagyobb utazási irodáját, a TUI-t idehaza képviselő Kosárszky Tibor korábban úgy jellemezte a hazai állapotokat, melyek érdemben aligha változtak azóta: az egészségturizmus valóban kitörési pont lehetne, ám például a TUI Vital-katalógusában, melyben a wellness orientációjú szolgáltatók szerepelnek, több magyar szálloda nem tud megjelenni, mert nem teljesíti a feltételeket. A legmagasabb kategóriájú Vitalissimo-katalógusban pedig csak egy hévízi gyógyszálloda ajánlata található. Pedig Kosárszky szerint viszonylag kis befektetéssel jelentős forgalomnövekedést tudnánk elérni a német piacon, ahol jól ismernek minket, s ahonnan évről-évre egyre kevesebb turista keresi fel a Balatont.

Az emberek többsége (54 százaléka) hajlik az egészségügyi turizmusra, de 30 százalék valószínűleg nem, 16 százalékuk pedig egész biztosan nem kerekedne fel külföldön gyógyíttatni, kezeltetni magát még akkor sem, ha az számukra kisebb kiadással járna – derül ki az Ipsos 24 országban 18 700 ember megkérdezésével készített felméréséből. A leginkább ilyen turizmusra elszánt nációk világélvonalában vannak az oroszok és a lengyelek is.



Az infrastruktúra egyébként már sokat javult a balatoni régióban, ma már a közel kétszáz szállodából több mint negyven négy-, vagy ötcsillagos. Magyarósi György, a hajdani Somogy megyei idegenforgalmi társaság, a Siotour egykori kereskedelmi vezetője régóta hangoztatja: nem kellene sok ahhoz, hogy a Balaton egészségturisztikai fellegvár legyen. – A szálláshely-kapacitás megfelelő, a kereskedelmi, vendéglátóipari hálózat rendelkezésre áll; rendezvényszervezés, szolgáltatások is a két kezelés közötti idő eltöltésére – vélekedik. – Egészségturisztikai szakemberképzés területén is egyedüli adottságokkal bírunk, az orvosi-egészségügyi szakmai háttér ugyancsak adott. Állítom: nemcsak szezont hosszabbítana ez az ágazat, hanem vállalkozások százait, munkahelyek ezreit hozná létre. De elmozdulás lehetne abban is, hogy ne Magyarország legyen Európa egyik legkevésbé egészséges nemzete. Ezért is össztársadalmi érdek ennek a fejlesztése és nem a buliturizmusé.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!