Közélet

2012.11.09. 16:23

Nők a politikában: az üvegplafont még mindig nehéz áttörni

Az utolsóelőtti helyen áll Magyarország a nők parlamenti arányát tekintve az unió 27 országa közül. Még az egykori szocialista országokban is jobb a helyzet, mint idehaza: nálunk az országgyűlési képviselők 9,1 százaléka nő, míg Szlovéniában 32, Lengyelországban 23,9, Csehországban 22, Lettországban 21, Bulgáriában 20,8, Szlovákiában 17,3, Romániában pedig 11,4 százaléka.

Vas András

Szlovéniában és Lengyelországban kvóta szabályozza a női képviselők számát, s az ötlet már idehaza is többször felmerült: 2007-ben állítólag pártokon átívelő egyetértés kísérte a szabad demokrata Magyar Bálint és Sándor Klára által jegyzett javaslatot, mely szerint a választási listákon váltakozva kövessék egymást a nők és a férfiak. Ehhez képest a jelenlegi országgyűlésben a Fidesz padsoraiban a képviselők nyolc, a Jobbikéban 6,8, a KDNP-nél öt, az MSZP-nél 4,1 százalék a hölgyek aránya. A hazai statisztikát a függetlenek közötti 18,7, valamint a valóban európai arányokkal rendelkező LMP negyven százaléka kozmetikázza.



A női képviselőjelöltek aránya 1990 óta folyamatosan nőtt: míg a rendszerváltás utáni első szabad választásokon még csak a jelöltek kilenc, addig legutóbb 19 százaléka volt nő. Hogy parlamenti arányuk ehhez képest nem emelkedett, leginkább a pártok választási kozmetikázásának tudható be: a listákon jórészt a befutásra esélytelen helyekre kerülnek. A jelen 13 somogyi képviselője közül mindössze ketten képviselik a gyengébbik nemet, ám ezzel is jobb a megyei helyzet – 15 százalék – az országos átlagnál.

– A magyar férfialapú társadalom, mondhatni macsóország vagyunk – jelentette ki az adatok hallatán Lamperth Mónika, aki 1994 óta tagja a Parlamentnek, s 2002-től hat éven át előbb belügy-, majd önkormányzati és területfejlesztési, végül szociális és munkaügyi miniszterként tagja volt a különböző szocialista-szabad demokrata kormányoknak is. – Ha egy nő számára nem a család az elsődleges feladat, már gyanakszanak az emberek. Éppen ezért egy női politikus indulása sokkal nehezebb, mint egy férfié. S akkor még nem is beszéltünk az üvegplafon-elméletről, mely szerint egy bizonyos szintig relatíve könnyebben eljutnak a nők, ám a magasabb vezetői pozíciókba csak kevesen kerülnek közülük.

A szocialista képviselőasszony szerint egy nő megfelelő családi támogatás nélkül esélytelen a politikai pályán, így ezért is akad kevesebb női képviselő. Emellett a nők többsége nem szereti a háborúskodást, inkább építenének, így emiatt is kevesebben állnak politikusnak.
– Nem mellékesen a társadalmon belül is erősítik a női sztereotípiákról szóló képeket – tette hozzá Lamperth Mónika –, elég csak a Parlamentben a közelmúltban elhangzottakra gondolni, amikor egy fideszes honatya a gyermekszülést jelölte meg a nők elsődleges feladataként.

A kaposvári képviselő szerint az MSZP-n belül létezik női kvóta, a választott testületekben, illetve a választási listákon minimum a jelöltek ötödét kell, hogy adják. A fentebb citált számok azonban azt mutatják, a szocialistáknál sem megy zökkenőmentesen a nők csatasorba állása, hiszen például a párt országos tisztviselői között – párt-, választmány- és frakcióvezetés – egyetlen nő sem akad.
– Nem érzem szükségességét a női kvótának, annak idején ezért is nem támogattam – mondta Mátrai Márta, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese, korábbi frakcióigazgatója. – Ez a pálya is egy hivatás, az alkalmasság, kell, hogy döntsön, kiből lesz képviselő.
Mátrai Márta szerint azért van kevesebb nő a Parlamentben, mert család és gyerek mellett nehezebb felvállalni a politikai pályát.
– Nekem is sokat segített annak idején a testvérem és a szüleim – állította.  – A párton belül amúgy támogatják a női politikusokat, de nekik is végig kell járni a szamárlétrát, emiatt van arányaiban sokkal több képviselőasszony az önkormányzatokban, mint az országgyűlésben.
Valóban, a helyi politikában némiképpen jobb a helyzet, a polgármesternők száma a rendszerváltás óta folyamatosan emelkedik, igaz, jellemző módon inkább a kisebb településeken: 1990-ben a 312 női településvezető közül tízen irányítottak várost, míg 2010 óta az 538 polgármesternő – az összes településvezető 17 százaléka – közül 31-en városvezetők.

Somogy 245 települése közül jelenleg 45-ben akad női polgármester – azaz 18,3 százalék az arányuk –, közülük mindössze a nagybajomi Czeferner Józsefné vezet várost. A megyei adatok az elmúlt két ciklus óta némiképp javultak, hiszen 2002-ben csak 37, míg négy évvel később 38 női településvezető volt Somogyban.
A legrégebben, 1985 óta Lőrinczné Kiss Ilona áll faluja élén: amikor Somogyjád élére került, mindössze négy női faluvezető volt Somogyban.
– Településvezetőként sohasem éreztem hátrányát, hogy nő vagyok – állította a somogyjádi polgármester –, pedig akadt olyan időszak, amikor a megyei közgyűlésben egyedül voltam a férfiak között. De talán még könnyebb is az érdekérvényesítés ennyi férfi politikustárs mellett. Emellett egy falu szolgálata kicsit hasonlít az anya családon belüli szerepéhez.
Azt viszont Lőrinczné Kiss Ilona is elismerte, nőként nehezebb összeegyeztetni a családi és munkahelyi feladatokat, mint egy férfinak.
– Ha az ember maradéktalanul el akarja látni közéleti feladatait, a család bizonyosan megsínyli valamennyire – ismerte el. – Azt hiszem, sok más mellett azért ez is az egyik oka, hogy kevesebb a női politikus.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!