Közélet

2012.11.06. 08:30

Szájról szájra: piaci lehetőség rejlik a hazai haspókokban

A globális piac importjának erősödése jó ideje feltette már a kérdést, miként védhetők a magyar termékek, s a gyártásukra alapozott munkahelyek.

Balassa Tamás

Az elmúlt évek még sürgetőbbé tették a válaszkeresést, immár a helyi termékekre vonatkozóan is. A döbbenetes az, hogy nem egy nem létező vonzerőt kell kialakítani a vásárlókban, hanem nagyon is meglévő elhatározást kell aprópénzre, vagyis cselekvésre váltani: a fogyasztók 72 százaléka adna ugyanis felárat helyi termék esetében. Ez idáig 25-30 százaléknál nagyobb arányt még nem mértek a magyar fogyasztók között. Minél kisebb egy régió, annál erősebb a helyi termék iránti felárfizetési hajlandóság: ez egyfajta helyi közösségi tudattal magyarázható.

Mindezt Szakály Zoltán egyetemi docens, a Kaposvári Egyetem tanszékvezetője mondja, aki Táplálkozásmarketing című kötetéért a minap kapott tudományos díjat a Magyar Táplálkozástudományi Társaságtól. Az egyetem tanszéke a táplálkozás- és a marketingtudományt több területen is aktív kutatásokkal kötötte össze. A fenti feszítő kérdéseken túl az egészségtudatosságot, a funkcionális, vagyis valamilyen egészségségvédő tulajdonságú élelmiszerekkel összefüggő fogyasztói magatartás trendeket is vizsgálják. A nyomon követés – ez a „szántóföldtől az asztalig” megfogalmazásként is ismerős lehet – szintúgy izgalmas kutatások tárgya.

A táplálkozás és az élelmiszerekhez kapcsolódó attitűdök vizsgálatakor szembeötlő eredményt kaptak a kutatók: igen sok tévhit él a fogyasztók nagy részében. A megkérdezettek 50-70 százaléka szerint például a tartós tej tartósítószert tartalmaz, jóllehet ez nem igaz. Az UHT-termékek az ultrapasztőrözési eljárással (ez 70 fokos helyett 140 fokos rövid hőkezeléssel kezdődik) válnak „hosszú életűvé”, miközben megőrzik tápanyag-összetételüket. Sokan úgy tudják, a megkérdezettek 30 százaléka, hogy a margarin is tejtermék, a vajhoz hasonlóan állati eredetű tejzsír, pedig ez sem igaz.

A táplálkozásmarketing a divatlapokkal és internetes forrásmegosztásokkal szemben objektív marketingkommunikációra törekszik, melyben ismereteket terjeszt, összetevőkről például. A kaposvári egyetemi docens az egészséges étel „mítoszát” is lebontja.
– Nincs egészséges élelmiszer , ahogy egészségtelen sincs, csak egészséges vagy egészségtelen táplálkozásról lehet beszélni – mondja Szakály Zoltán, hozzátéve az ismerős axiómát: minden a mértéken-mértéktelenségen múlik.
Az oktató-kutató szerint a tévhiteket korrigálni kell. Ilyen megalapozatlan meggyőződés például, hogy a bolti élelmiszerek károsak, mert adalékokat és mesterséges összetevőket tartalmaznak. Az ipari minőségbiztosítás és uniós szabályozás nem teszi valószínűvé, hogy ez igaz volna. Amint hasonló alapokon az sem feltétlenül állja meg a helyét, hogy a kistermelői portékák egészségesebbek a boltiaknál, sorolja a szempontokat a tudományos díjjal elismert kötet szerzője.

A magyar fogyasztót – s ez a helyi termék iránti felárfizetési hajlandósággal kicsit vitatkozik – átlagon felül, mintegy 90 százalékban jellemzi az árérzékenység. Vagyis alaposan megnézzük, a németekkel nagyjából azonosan magas arányban egyébként, mennyit adunk egy árucikkért. Válságfogyasztónak is nevezik a kutatók azt a szegmenst, melynek tagjai tökélyre fejlesztették a körültekintő és tudatos vásárlást. A magyar fogyasztó rendkívül racionális, 83 százalékban a hazai terméket veszi, ha az azonos árú az importtal. Viszont, s itt jön az árérzékenység, már csak 18,9 százalék ad felárat, ha olcsóbb külföldi helyettesítőt talál. A racionális alkatú vásárlót a jövedelmi helyzete befolyásolja erőteljesen.
– A magyar fogyasztó, s ez nagyon jellemző, a jó vételt keresi, jól akar járni – mondja Szakály Zoltán az egyénileg minden bizonnyal sokaknak ráismerést nyújtó, de közösségi szinten is megelőlegezett megállapítást.



A kutató szerint a globalizációnak aligha lehet gátat szabni, s talán erőlködni is hiábavaló. Viszont annál inkább érdemes figyelni a lokalitás várható térnyerésére. A személyes kapcsolatokra épülő helyitermék-felfutás arra is alapozódhat, hogy ennek meghatározó – hiteles, és persze hatékony, hiszen ingyenes – marketingeszköze a szájreklám lehet, mely a kistermelői-lokális portékák hírét elviszi. Más út itt egyelőre nemigen van: egy neves joghurtgyártó multicég évi kétmilliárdot költ reklámra, míg a teljes állami-közösségi reklámköltés élelmiszer-témában csupán 300 millió...

Új fogyasztók a boltokban

A magyar fogyasztók 15 százaléka LOHAS, (a mozaikszó az angol Lifestyle of Health and Sustainability alapján Egészség és Fenntartható Életmódot jelent), vagyis olyan emberek csoportjába való, akik egészségtudatosan élnek. Ők új fogyasztóként is ismertek a szakirodalomban. Bio- vagy környezetbarát termékeket vásárolnak, de nemcsak a természetes alapanyagok miatt és a Földünkért, hanem mert a jó minőség és az élvezeti érték is fontos nekik. Szakály Zoltán az mondja, a LOHAS keresi a probiotikumokban, omega-3 zsírsavakban gazdag, energiacsökkentett termékeket. Jellemzően nagyvárosi, iskolázott célcsoport, melyben inkább a nők vannak túlsúlyban. Egészségtudatuk van a „betegségtudat” helyett, jellemzően nem a betegség kialakulásakor mennek orvoshoz, hanem odafigyeléssel igyekeznek megelőzni azt.
– A magyar fogyasztók jóval nagyobb arányban, 75 százalékban tradicionálisak vagy „haspókok”, azt és akkor eszik, amit és amikor csak tehetik – mondja a kutató. – Az ő elérésük óriási piaci lehetőség az egészségtudatos gyártóknak, de kihívás is, hiszen egy átlagos haspók általában zárkózott, nem keresi az információt.

A tepertős után a rögös is jó úton

Az egészségvédelemben a bio-, valamint a helyi és tájjellegű élelmiszerek iránti intenzívebb keresletet figyelték meg. Ezek egyik legismertebb hungarikum védjegy-rendszere a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR), melyben mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket gyűjtöttek össze az Agrármarketing Centrum vezetésével. Nyolcvan szakértő közreműködésével mintegy 300, jellegzetesen magyar, illetve speciális regionális élelmiszeripari terméket, növény- és állatfajtát soroltak a hét régióba. Az Európai Unió is szabályozza és védi az eredeti termékekhez, földrajzi térségekhez fűződő jogokat. A tepertős pogácsa megkapta a védelmet. Magyarország részéről ez az első uniós szinten elismert hagyományos termék. Ősszel ugyanilyen eredetvédelmet kér a Tej Terméktanács a magyar rögös túróra, ami az éves hazai tejtermelés egytizedéből, 150 millió literből készül.

Címkék#Kaposvár
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!