Közélet

2012.12.27. 07:34

Elmaradt keresztelők: adó nélkül nem csurog a szentelt víz?

Ha nincs pénz, nincs keresztelő? Egy nehéz sorsú dél-somogyi család azzal kereste meg lapunkat: nem tudják megkereszteltetni a gyermeküket, mert nem telik nekik az egyházi hozzájárulás visszamenőleges megfizetésére. Úgy tűnik keresztelés terén térségenként eltérő a gyakorlat; az úgynevezett egyházi adó megfizetése például sem Marcaliban, sem a Koppány-völgyében nem feltétele a keresztelésnek.

Vigmond E., Fónai I.

– Januárban született a kisfiunk és már márciusban ott voltam a papnál a keresztelő miatt – mondta a péterhidai Kampf Jánosné. – Fölösleges volt sietnem. Amikor kiszámolta, hogy mennyi pénzt kellene befizetnünk, csöndben sarkon fordultam. Azóta eltelt az év, lassan egy esztendős már a kisfiunk, de még mindig nem kerülhetett keresztvíz alá, s nem is tudom, hogy mikor fog.
Pedig, mint az asszony mondja, fontos esemény lenne ez számukra, hiszen ő is, élete párja is hívő emberek. – Eljárunk misére, a férjem vasárnaponként nem a kocsmában, hanem a templomban van. Csakhogy havi hatvanezer forintból – ennyi a jövedelmünk – képtelenek vagyunk több mint negyvenezret kifizetni.



Mindent összeadva esetünkben ennyi lenne ugyanis az egyházi hozzájárulás, közismertebb nevén az egyházadó. Tőlünk szülőktől négy évre visszamenőleg évi hétezret kér az egyház, a keresztszülőtől pedig ugyanennyi időre évi négyezret számolnak. S ekkor még nem vettünk egy kisinget sem a keresztelőre. Kedves, segítőkész fiatalember a plébánosunk, de azt mondja, az egyházi gyakorlattal szemben semmit sem tehet. Nem akartunk mi korábban sem kibújni a hozzájárulás kifizetése alól, de a nincsből nem tudunk adni. Persze megértjük, hogy az egyháznak is szüksége van a pénzre, de a lelkem mélyén érzem, hogy nem keresztényi dolog megtagadni a keresztelést attól, akinek nincs pénze. Hiszen ha ma születne, alighanem Jézusnak sem telne rá.

Kampf Jánosné
elmondta azt is: már a harmadik keresztanya jelöltnél tartanak. – Akit mi szerettünk volna, azzal szemben a papnak
kifogásai voltak: nem jár eleget templomba, nem voltak bérmálva a gyerekei... A plébános egy helybeli idős nénit javasolt, de mi hozzánk közelállót szeretnénk. A barcsi barátnőmre esett a választás. Ő rendben is lenne, ha befizeti a négyszer négyezer forintot. Mondanom sem kell, ilyen áldozatot nem kérünk tőle, hiszen jelenleg állandó munkája sincs. Azt a pénzt is nekünk kellene tehát befizetni.

Marcaliban a keresztelések aránya nagyjából tükrözi a születések számát. Kiss Iván címzetes prépost, Marcali esperes-plébánosa, aki az egyházmegye kommunikációs referense is, elmondta: a gyerekek úgy kilencven százalékát kereszteltetik meg. A keresztelésnek egy feltétele van: az egyik szülő kérje a keresztelést, és hallgassa meg, hogy mit is jelent a keresztség, a keresztény nevelés. – Az egyházi adó nem feltétele a keresztelésnek, ugyanis Jézus azt mondta: ingyen kaptátok, ingyen is adjátok – folytatta kérdésünkre a címzetes prépost. A hivatalos "stóladíj" is, ami az egyház különböző szolgáltatásainak díjszabása, főként a szentmisékre, esküvőkre, temetésekre terjed ki. Vannak olyan temetések is, mikor a család szociális rászorultsága miatt elengedik még a hivatalos stóladíjat is. A beavató szentségek keresztség, bérmálás, oltáriszentség (elsőáldozás) kiszolgáltatása ingyenes.

Marcaliban némi emelkedést mutat a keresztelések száma: míg tavaly valamivel több, mint ötven gyermeket tartottak a keresztvíz alá, idén úgy hatvanra nőtt ez a szám, Kiss Iván esperes-plébános karácsony másnapján is három kisbabát keresztelt meg. Általában a szülők néhány napos, vagy hónapos korában megkereszteltetik gyermekeiket. Ha később kerül rá sor, a hivatkozások hátterében legtöbbször az áll, hogy korábban a szülők még túl kicsinek vélték a gyereküket a keresztelés szertartásához, esetleg nem találtak megfelelő keresztszülőt, vagy akkorra érett meg a családi döntés, de ide sorolható az is, hogy akkor kereszteltetik meg gyermekeiket, mikor általános iskolás korukban beiratkoznak hitoktatásra, s megismerik a hit világát.

– Nálunk az a gyakorlat, hogy a keresztelés előtt két dolgot vizsgálunk az egyházjognak megfelelően: megalapozott remény van-e a gyermek keresztény nevelésére (a szülők erre ígéretet tesznek, a hitoktatás lehetősége biztosított), valamint hogy a keresztszülő megfelel-e az előírásoknak – mondta Gárdonyi Máté, aki egyháztörténetet tanít a veszprémi hittudományi főiskolán, „főállásban” pedig siófok-kiliti plébános és ebbéli minőségében Ságvárt és Nyimet is ellátja. – Mivel hitünk tanítása szerint a „keresztség szükséges az üdvösségre”, ennél több feltételnek nem kell megfelelni. A keresztelésnél éppen ezért nincs megszabva az adomány mértéke, s különben is, az Egyházi Törvénykönyv előírja, hogy pap a szentségek kiszolgáltatásánál ügyeljen, „nehogy a szegények szegénységük miatt nélkülözzék a szentségi segítséget”. Az egyházközségi hozzájárulás célja más: az istentisztelet fenntartása, jótékonyság, az egyházi szolgálattevők tisztes ellátása.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!