Pazarló magyar módi: fát vágnak a megújulóenergia-termeléshez

Az Eurostat uniós statisztikai hivatal legfrissebb jelentéséből kiderül: az unió 27 tagországában megújuló alapon termelt energia csaknem felét állítják elő fából és fahulladékból. Magyarországon ez az arány 77 százalék. A tagállamok többségében egyébként szintén a fa és fahulladék az első számú megújuló energiaforrás, az ilyen alapú termelés Észtországban a legmagasabb, 96 százalék.

– Az EU átlagában a kitermelt körfának körülbelül 21 százalékából lesz tűzifa – derült ki az Eurostat jelentéséből. – Tavaly mintegy 429 millió köbméter fát termeltek ki az unióban, ennek hozzávetőleg ötödét használták föl energiatermelésre. Azonban az egész EU-ban fenntartható módon gazdálkodnak ezzel az energiahordozóval, miután az új telepítések és a természetes bővülés révén a „szaporulat”, növekmény kétszeresen meghaladta a kitermelt mennyiséget.



Noha itthon kétségtelenül a biomassza rendelkezik a legnagyobb potenciállal az egyes megújuló energiaforrások között, ahogyan azt az akadémia 2006-os tanulmánya is megállapítja. Azonban ezt a lehetőséget elsősorban energetikai növénytermesztéssel, agrárhulladék-feldolgozással és egyéb biohulladékok feldolgozásával lenne kívánatos teljesíteni, nem pedig az egyéb területek szempontjából is értékes körfa eltüzelésével. A hazai megújulóenergia-támogatások megjelenésével a kétezres években számos biomassza erőmű épült, amelyek gyakran szintén ezt a pazarló módit választották, részben az erdőgazdaságok gyenge anyagi lehetőségeit is kihasználva. Az utóbbi években pedig a gazdasági nehézségek miatt a szakemberek szerint a magyar lakosság mind nagyobb része tér vissza a gáztüzelésről a fával, fahulladékkal, illetve egyéb szilárd – olykor veszélyes – anyagokkal történő fűtésre.

Atomenergiából is „jól állunk”

Egy másik energetikai statisztika szerint szintén „előkelő” pozíciót foglal el Magyarország azon a listán, amely a nukleáris energia teljes termelésen belüli súlya alapján állítja sorba az EU-tagokat. Ezek szerint a 2011-ben megtermelt villamos energiának 43,5 százaléka származott a Paksi Atomerőműből. Ezt az arányt csak Franciaország (78 százalék), Szlovákia (55,3 százalék) és Belgium (54 százalék) múlta fölül. Érdekesség, hogy miközben itthon gőzerővel zajlanak a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos előkészületek, amelynek révén ez az arány tovább emelkedik majd a jövőben, addig a statisztika szerint az EU-ban 2011-ben egy százalékkal kevesebb nukleáris energiát állítottak elő, mint a megelőző évben.

Évről-évre nő az erdőállomány

Ugyan napjainkra az erdőtelepítési kedv kissé megcsappant az országban, az erdőkben lévő fatömeg természetesen minden évben nő valamennyit. Szakemberek szerint országosan mintegy 13 millió köbméter a növekmény egy év alatt. Az erdőtörvény pedig rendkívül szigorúan szabályozza többek közt azt is, hány köbméternyi fát lehet kitermelni egy hektárnyi erdőből. A kitermelés maximum annyi lehet, mint amennyi a növekmény, országosan tehát 13 millió köbméter. Ezzel szemben csupán nyolcmillió köbméter fát termelnek ki az országban, ám szakemberek szerint ez is fedezi a szükségleteket. Az elvi lehetősége egyébként megvan annak, hogy megemeljék a jelenlegi kvótát.

Ugyancsak szakemberek állítják: az, hogy hazánkban az uniós átlagnál magasabb a faalapú megújuló energiatermelés, köszönhető a természeti adottságoknak. Kevesebbet fúj a szél, a napsütéses órák száma sem kiemelkedő, ám az erdősítés területén vannak még lehetőségek például az Alföldön, de akár Somogyban is.
Magyarország területének 20,7 százalékát, csaknem kétmillió hektárt borít erdő, amelynek 56 százaléka állami tulajdon. Somogyban ez az arány ugyancsak 56 százalék.