Ütközés, gázolás, közúti tragédiák: térképen a halálutak

A legveszélyesebbnek természetesen a nagy forgalmú főutak számítanak, az M7-es autópálya somogyi szakaszán három – két teherkocsit érintő, valamint egy személyautó –, a 67-es főúton Kaposvár és Balatonszemes között – Visznél és Mernyeszentmiklósnál egyaránt autó –, valamint a 7-es főúton – Balatonboglárnál teherautó, Zamárdiban kerékpáros – két-két halálos baleset történt.

A súlyos sérüléssel járó balesetek is ezekhez az utakhoz kötődnek, a legtöbb – a nyári időszakban – a 7-es főúton történt, ahol tizennyolc ilyen szerencsétlenséget jegyez a statisztika: az út siófok-balatonszéplaki része számít a legveszélyesebbnek, itt négy balesethez kellett vonulnia a rendőröknek, mentőknek és tűzoltóknak, de Balatonföldvár, illetve Balatonlelle belterületén is két-két ilyen esemény akadt. Kaposváron összesen 16 súlyos baleset szerepel a nyilvántartásban, ezek közül négy a Szent Imre utcában történt.

A megyében amúgy a Balaton-parton, illetve Kaposváron a legtöbb a baleset, s ebből a szempontból Dél-Somogy biztonságosabb helynek számít – például a súlyos sérüléssel járó teherkocsi balesetek negyede történt csak a 61-es úttól délre. Ha nem is halálútnak, de veszélyesebb szakasznak számít viszont a 68-as út mesztegnyői szakasza, a 67-es Somogyaszaló és Mernye, illetve Somogybabod és Visz közötti, valamint a kaposvár-fonyódi út Somogyvár ás Kisberény közötti része.

– Magyarországon sohasem volt igazán jó a közlekedési kultúra, de az elmúlt években még inkább romlott a helyzet – jegyezte meg Bajer Nándor, a Magyar Autóklub felügyelő-bizottságának elnöke. – Az utakon közlekedők többsége rendre megszegi valamilyen formában a KRESZ-t: igazából mindenki csak másra nézve érzi kötelezőnek a szabályokat, magára nem. Ezt mutatja a rengeteg gyorshajtás, záróvonal átlépés, tilosban parkolás, az egyirányú utcákba forgalommal szembeni behajtás, melyek mind-mind komoly baleseteket generáló szabályszegések.

Bajer Nándor szerint a balesetek másik oka, hogy a somogyi úthálózat állapota még az amúgy cseppet sem rózsás helyzetű országosnál is rosszabb. Úgy vélte, a 67-es utat teljes hosszában fel kellene újítani, ugyanis a kátyús, repedezett-töredezett burkolat, a rossz állapotú padka mind veszélyforrás.
– Szakszerűtlen a javítása is, a toldozgatás-foltozgatás nem segít – magyarázta. – De ugyanígy a kaposvár-szántódi útra is ráférne egy teljes felújítás. A balesetek szempontjából külön figyelmet érdemel az autópálya: a kamionosok, bárhonnan is jönnek, a somogyi szakaszra már túlhajszoltan, fáradtan érkeznek, ezért is sok a ráfutásos, pályaelhagyásos szerencsétlenség.

A szakember kijelentette, külön kell foglalkozni a rengeteg kerékpáros-balesettel. A legnagyobb probléma, hogy a biciklisek számára nincs semmiféle oktatás, úgy vehetnek részt a közlekedésben, hogy nem kell ismerniük a KRESZ-t.
– Nem véletlen, hogy Kaposváron is óriási a káosz az új kerékpársávok felfestése óta – tette hozzá. – Az új rendszer bevezetése előtt senki sem kapott tájékoztatást, pedig fel kellett volna készíteni a közlekedőket a változásokra.

A kerékpárosokat tartja a közlekedés egyik akut problémájának Hegyi Ferenc is. A kaposvári úrvezető szerint a nyugati mintákból egyelőre csak a kétkerekűek használatát vette át az ország, a vele járó – szükséges – kultúrát nem sikerült.
– A többség fittyet hány a szabályokra, táblákra, arra megy, amerre akar, s nem, amerre lehet – állította. – S nem csak városban, de országúton is. Például a megkülönböztető mellény jó, ha tizedükön rajta van, pedig ez nem elsősorban az autósok érdeke.

Persze utóbbiakról, azaz úrvezető kollégáiról is megvan a véleménye Hegyi Ferencnek, aki szerint a somogyi utakon balkáni állapotok uralkodnak – minden szempontból. A gyorshajtás mintha népi játéknak számítana, ahogyan a veszélyes útszakaszokra sincs senki tekintettel.
– Ennyi bukkanónál, kanyarban előzőt másutt nem látni – vélekedett. – Ehhez jönnek még a szörnyű útállapotok, így egyáltalán nem csodálkozom, hogy rengeteg a baleset. Somogyban még a főutak állapota is iszonyatos, kivéve a felújított 61-est, illetve a 67-es gyorsforgalmi szakaszát, a mellékutak pedig sokszor esőben is életveszélyesek, nemhogy télen, amikor lefagynak.

Vele ellentétben Märcz Szabolcs közúti fuvarozó nem elsősorban az utaktól vagy az autósoktól tart, sokkal inkább a vadállatoktól.
– Szerintem most jobb a helyzet az utakon, mint néhány éve – mondta –, úgy látom, a rengeteg rendőri intézkedés miatt jóval kevesebb a gyorshajtás, főként a lakott területeken csökkent láthatóan. Az utakon is lehet haladni, jómagam igazából csak a hótól tartok, bár igaz, legalább a főutakra ráférne egy nagyobb felújítás, s akkor bizonyosan csökkenne a balesetek száma.



Mivel az utak állapotát mindenki megemlítette, mint balesetforrást, rákérdeztünk, milyen felújítások várhatóak a megyében a közeljövőben.
– Tavaly megkezdődött a Kaposfő–Lábod összekötő út 15,2 kilométeres szakaszának, több mint 2,1 milliárd forintba kerülő teljes körű felújítása. Terveink szerint megújul a Marcali–Galambok út 4,1 kilométeres szakasza, több mint 810 millió forintból és a szilvásszentmártoni bekötőút 6 kilométeres szakasza, mintegy 851 millió forintból. Vagyis összesen több mint 25 kilométernyi mellékút újul meg az idén, összesen 3,76 milliárd forint értékben – tájékoztatott Pécsi Norbert, a Magyar Közút Zrt. szóvivője, aki elmondta, cége az országos főutakon csak kisebb javításokat végez, igazi feladatuk a mellékúthálózat állapotának javítása.

A főutak fejlesztése a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. hatáskörébe tartozik, mely hosszú távú programmal rendelkezik: Somogyban jelenleg a 68-as főút marcali és nagyatádi elkerülő szakasza épül, s 2015-től folytatódik a 67-es út gyorsforgalmivá építése.

– A legnagyobb probléma – tette hozzá mindezekhez Koncz István, a Magyar Autóklub dél-dunántúli vezetője –, hogy hiányzik a tényleges balesetelemzés. Egy balesetnek három összetevője van: ember, út, jármű. Nálunk elsősorban a sofőr tevékenységét elemzik ki, a vezető szempontjából nézik a baleseteket, a háttérinformációkat, például a tájékozódási lehetőségeket, kitáblázottságot nem vizsgálják. Sokszor csak konstatálják, hogy baleset történt, a miért, s ami legalább olyan fontos, hogy mit lehetne tenni ellene hiányzik. Remélhetőleg már nem sokáig, uniós elvárás ugyanis, hogy 2020-ig el kell indítani a korszerű balesetelemzést.