Közélet

2013.02.22. 07:21

Agrármumus az integrátor? Ángyán és az ellenérvek

Az egyik oldal szerint a kistermelők már régen tönkrementek volna a nagy agrárcégek segítsége nélkül, az ex-államtitkár viszont pont az integrátoroktól félti a vidéket.

Fónai Imre

Ha nincs az integráció, a velünk kapcsolatban álló száz termelőből húsz, amelyik kukoricával foglalkozik, a tavalyi gyenge év után már tönkrement volna; tartozásátütemezéssel és növényvedőszer-beszerzést segítő finanszírozással támogattuk őket – állítja Tavaszi József, a kis mezőgazdasági termelőket integrátorként segítő ordacsehi Balaton-Agrár Zrt. elnöke. Az integrációnak szerinte sokkal több előnye van, mint negatívuma. Ángyán József exállamtitkár ezzel szemben éppen az integrátoroktól félti a hazai mezőgazdaságot – meg kell persze jegyezni, hogy nem az ordacsehi zrt.-hez hasonló, hanem annál jóval nagyobb társas vállalkozásoktól. A gödöllői agráregyetemen tanító fideszes parlamenti képviselő attól tart: hét nagy integrátor kezében összpontosulhat a jövőben a magyar földek jelentős része.



„Az nem járja, hogy nagy integrátorokat, tőkeérdekeltségeket telepítünk egy egész térségre, amelyek kiszívják a mezőgazdaságból a hasznot és helyből elviszik a profitot – így Ángyán. – Az 50-100 hektár közötti családi gazdaságokat kellene helyzetbe hozni, és segíteni a szövetkezést, ami a teljes vertikum eredményét visszaviszi ezekhez a családokhoz. Ha ezt az erőforrást, a földet jól szeretnénk használni, és azt akarjuk, hogy legyen foglalkoztatás, a vidék pedig megmaradjon, akkor nincs más út. Nem adhatjuk oda a tőkés integrátoroknak, akik elviszik a hasznát az emberek munkájának”.

– Egyre kevésbé szakmai, hanem valami egészen más alapon születnek a döntések a hazai mezőgazdaságban, én így látom, harminc év szakmai tapasztalata alapján – bocsátja előre Tavaszi József, hozzátéve: sem pártnak, sem úgynevezett szakmai szervezetnek nem tagja. – Európában egyedül Magyarországon a terület több, mit hetven százaléka megművelhető. A rendszerváltás előtti években ezen adottságunknak úgy a 86 százalékát használtuk ki, akkor a világ egyik legkorszerűbb, leghatékonyabb mezőgazdasága volt a magyar. Ma már csak negyven százalékot hasznosítunk, ami gyalázatosan kevés. Az biztos, hogy ilyen adottságokkal nem a kisparaszti gazdaságoké a jövő. Az Ángyán-féle elképzelés is hasznos, de kicsinek és nagynak együtt, egymásra épülve kellene dolgoznia, nem egyiknek a másik rovására.

Az ordacsehi zrt. elnöke úgy látja, hogy lehet néhány, már-már multinagyságú cég (ezekre gondolhatott Ángyán József), amelyik integrátorként kihasználja a kistermelők kiszolgáltatottságát, de cége üzletpolitikája például arra épül: ne csak a zrt. járjon jól, hanem a termelők is. – Ha a kicsi nem szövetkezik, vagy nem szerződik egy integrátorral, esélye sincsen a piacon – teszi hozzá Tavaszi. – Mi az őstermelők búzáját, napraforgóját megyei szinten is kiemelkedően magas áron vettük meg legutóbb is. A növényvédőszer- és vetőmagbeszerzést is együtt bonyolítjuk száz kisebb-nagyobb partnerünkkel, ebben és az értékesítésben is árelőnyt tudnunk elérni a piacon és ezen az árelőnyön osztozunk velük, esetenként egy az egyben odaadva azt nekik. Számunkra az ebben az üzlet, hogy egyrészt nő a termelési volumenünk, másrészt ott a velük kötött tárolási szerződésből befolyó bevétel is. Az agrárium a világon mindenütt koncentrálódik, egységesül, társaságunknak jóval nagyobb termelésű orosz, ukrán, vagy éppen dél-amerikai cégekkel kell versenyeznie például a búzaértékesítéskor, miközben földterületünk egy nyugati farm sarkában is elférne.

Tavaszi József sérelmezi, hogy a készülő földtörvény értelmében a társas vállalkozás a huszonvalahányadik a sorban a  földhözjutási jogosultság tekintetében. – Az a külföldi termelő is előrébb van, aki öt éve hazánkban él. Miért nem olyan alapon dőlnek el ezek az előjogok, hogy például ki teremt több munkahelyet? Nálunk most, a metszési időszakban is ötven-hatvan alkalmi munkavállaló dolgozik a szőlőültetvényeken. Fejleszteni, új technikát behozni csak ott lehet, ahol a tőke koncentrálódik. Nekünk az volt a tervünk, hogy a termelői körre építve eljutunk odáig, hogy feldolgozóüzemet nyitunk. De ehhez az 1200 hektáros maximális birtoknagyság se elég, nemhogy a kisbirtokok...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!