Közélet

2013.02.14. 17:09

Orvosok heroikus küzdelme a legyőzhetetlen kórral

Ruzsa Ágnes főorvos vezeti az év végétől a kaposvári onkológiai osztályt. Nehéz helyzetbe érkezett, de kezeli ezt is, a betegek érdekében a továbblépés híve. Építkezni szeretne, mint tette Zalában a megelőző évtizedben.

Balassa Tamás

– Tíz év munkáját hagyta maga mögött. Könnyű volt Kaposvárra csábítani?
– Nem. Szerettem ott lenni, jó menedzsmenttel, jó csapatban dolgozhattam. Nem könnyen engedtek el: „Hogy hagyhatod ott azt, ami a te gyereked!”, mondták.

– Mit jelent a jó csapat az Ön szakmájában?
– Különlegesen jó onkoteam-hátteret építettünk, ami szíve-lelke a munkánknak. Az onkológia számára fontos társszakmákkal, a sebészettel, radiológiával, belgyógyászattal összehangoltan tettünk a dolgunkat. Stabil alapokat építettünk, így nyugodtan jöhettem el, a munkatársaim garantálják az ellátás színvonalát. Számomra a kihívás az, hogy ugyanazt az ellátást kapja mindenki, mintha a New York-i Mayo klinikára érkezne.

– Mik ennek a színvonalnak az ismérvei?
A korrekt betegutak, az, hogy a betegséget időben felismerjük, majd ehhez a megfelelő kezelést mielőbb elkezdhessük. E tekintetben nem a semmibe ugrottam bele, ismertem a kaposvári kollégákat, s tudtam, jó csapatba érkezem. A meglévő tudást és gyakorlatot kell rendszereznem, ami rám szabott feladat. A lényeg, hogy gyorsan és időben cselekedjünk, és jól gyógyítsunk. Ehhez az alapfeltételek adottak. Zalaegerszegen a nulláról építettünk osztályt, onkológusként akkor két belgyógyászt kaptam a feladathoz.

– Kaposváron más természetű nehézség várta. Érkezése előtt zaklatott körülmények között vált meg a kórház egy főorvosától, Pécsi Balázs a nyilvánossághoz fordult. A jogi vonatkozások miatt nyilván nehéz erről beszélnie, de talán kikerülni sem volna szerencsés.
– Nem éreztem az osztályon nyugtalanságot. Azt érzem, a kollégák változást várnak, és nyitottak rá. Párbeszéd kell, és semmit sem kell kidobni, ami jól működött. A betegek nyugalma az első, hogy érezzék, jó kezekben vannak.

– Az osztály profilja változik?
– Minden olyan szolid tumort, ami nem a hematológia területe, kezelünk. Hosszabb távon új kezelési módok bevezetése is várható, ami egy hosszú folyamat, kell hozzá néhány év. Az eredmény a klinikai onkológia új, értékes biológiai gyógyszereinek a meghonosítását jelenti.

– E gyógyszeres kutatások zalai tevékenységéhez köthetők. A személyével jönnek Kaposvárra?
– Igen. Ezekkel a kezelésekkel közelebb kerülhet egy fontos cél, krónikussá tehető a betegség. Nem hetekkel, hanem hónapokkal, évekkel hosszabbítható meg vállalható minőségben az életet. Sok fontos élmény beleférhet még az életbe.

– Merthogy a rák gyógyíthatatlan betegség...
– A rosszindulatú daganatos betegséget továbbra sem tudjuk meggyógyítani. Amint a cukorbetegségből, a magas vérnyomásból sem lehet felépülni, ezek is csak krónikussá tehetők. Együtt lehet élni velük. A tumoros betegség egy életre a kórházhoz köti a beteget. Folyamat, ami fél-, egyévente ismétlődő vizsgálatot kíván.

– Minden betegség gyógyításához kell a bizalom, az onkológiai szakmában talán minden más területnél több.
– A betegek kötődnek az orvosukhoz. Utánam is fognak jönni, de nem tömegesen. Kértem, ne utazzanak, és akit csak lehetett, rátermett, fiatal kollégáimra bíztam. Akit húsz éve kezelek, érthető nehezen vált. Körülbelül 15-20 százalék lehet, aki követi a megszokott orvosát. De a filozófia az, hogy az otthonukhoz közel kezeljük a pácienseket.

– Mennyi betege van a kaposvári onkológiai osztálynak?
– Évente 600-700 az új beteg, ehhez jönnek a gondozásban résztvevők. Mindez másfél éves sugárterápiás-kemoterápiás komplex onkológiai kezeléssel kezdődik, és utána a beteg élete végéig tart.



– Az onkológia nem ritkán a gyógyszerek hiánya vagy drágasága miatt kerül a hírek közé. Pár éve Zalaegerszegen is kiütközött a hiány, amikor betegeket kellett hazaküldeni, nyilatkozott is erről akkoriban.
– Országos jelenség volt, egy mindennapos, olcsó gyógyszer készletei merültek ki, mert a gyártó nem bírta kapacitással az utánpótlást. Exportengedéllyel kellett másik forrást keresni, amit gyorsan megtettek az illetékesek.

– Méltányos, hogy egy gyógyíthatatlan betegség gyógyításának hatékonysága finanszírozási kérdéssé válik?
– E tekintetben folyamatos a küzdelem, hiszen drága, olykor milliós értékű gyógyszerekről van szó. A szakmai kollégiumunk támogatja, hogy szigorú szakmai kautélák, feltételek között működjön a gyógyítás. Mindig is azt kértük, vállalhassunk nagyobb felelősséget a szabályozásban, hiszen az onkoteamek megalapozott döntéseiért mi, a szakma felelünk.

– Igazán akkor dolgoznának jól, ha semmi munkájuk nem lenne?
– Való igaz: a szűrés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az lenne az optimális, ha minél korábban felismerhető volna egy elváltozás, és ránk nem is volna szükség. Ha mégis kezelni kell, az történjen időben, és legyen krónikussá tehető az állapot, 10-15 évvel is meghosszabbítva az életet. Ha azonban a rák már elhatalmasodott, az a célunk, a beteg békében mehessen el.

– Hogyan tud egy orvos kiegyezni azzal, hogy egy csatában eleve legyőzöttként indul?
– Az onkológus heroikus orvos, aki hegyeket tud megmozgatni, annyira akar. Ilyenek vagyunk.

Ruzsa Ágnes onkológus főorvos

A Kaposi Mór Oktató Kórház onkológiai osztályának vezető főorvosa. Klinikai onkológus, sugárterápiás szakorvos. Pécsen végzett 1980-ban, majd a Markusovszkynak a neurológiai, 1987-től az onkológiai osztályán dolgozott. Tizenöt évig Vasváron az idegszakrendelést vezette, mellette az elmúlt évtizedben a Zala Megyei Kórházban a klinikai onkológiai osztályának az élén állt. Fő érdeklődési területének megfelelően kemoterápiás kezeléseket végzett, nemzetközi gyógyszeres kezelési programokban vett részt. A hospice, palliatív (szenvedéscsökkentés, életminőség-javítás) terápia, valamint a pszichoonkológia iránt 1989 óta érdeklődik. Húsz éve megalapította a Szombathelyi Hospice Alapítványt, a Magyar Hospice Palliatív Egyesület alapítója, vezetőségi tagja, 2000-2004 között elnöke. A 2011-es Astellas-díj – Az év orvosa pályázat díjazottja rehabilitáció és krónikus ellátás kategóriában. Februártól a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke.

Romhányi professzor örökében...

A főorvos személyes használati tárgyai, orvosi könyvei még keresik a helyüket a kórház északi tömbjének egyik emeleti irodájában. Egy kép van a falon: Romhányi György professzoré. Elődje, Győrfy Károly nyugállományba vonult osztályvezető főorvos hagyta rá. Az európai patológia nagysága, orvosnemzedékek legendás hírű oktatója mindkettejüket tanította Pécsen. Életrajzából sok történet és idézet ismerhető, utóbbiak közül egy általános érvényű: „Megint egy kissé okosabbak, s ezáltal egy kissé szerényebbek lettünk.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!