Közélet

2013.03.20. 07:38

Amikor a hús az ünnep: nélkülözik a somogyi gyermekek fele

A somogyi gyerekek fele kénytelen nélkülözni. Leginkább a szociális szükségleteik vannak veszélyben, nem, vagy csak áldozatok árán tudnak kirándulni menni osztálytársaikkal. Tankönyveiken kívül nincs a korosztályuknak megfelelő olvasmányuk, a kötelező fejlesztéseken kívül nem vesznek részt szabadidős tevékenységben. Nyaranta nem járnak nyaralni, születésnapokat csak ritkán ünnepelnek.

Jeki Gabriella

Ez derült ki a – főképp – dél-somogyi gyermekek körében készült, nem reprezentatív felmérésből, melyet az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) hazai szervezete által készített 2012-es jelentés alapján készítettünk. A gyermekek jólétéről szóló kutatás tizenöt egyszerű kérdéssel számol, és kimondja: „egy adott gyermek tekintetében akkor állapítható meg a nélkülözés, ha kettő (vagy annál több) tételben hiányt szenved.” Ez pedig hatványozottan jelentkezett a megkérdezett családoknál.
- A gondozott családjainkra jellemző, hogy a szülők alacsony iskolai végzettségűek, sok az egyszülős család, magas a munkanélküliség – tájékoztatott Opra Rita családgondozó. – Ezeknek a családoknak a bevétele többnyire a szociális ellátásokra és a gyermekek után járó ellátásokra korlátozódtak. 



Valamilyen szempontból a gyerekek fele nélkülöz ma Somogyban. Nem reprezentatív felmérésünk elkeserítő eredményeket hozott.
- A szegénységkutatás során figyelembe kell venni azt, hogy van, aki valós szegénységben él, és van, aki annak tartja magát – mondja Opra Rita családgondozó. - Ez utóbbit relatív szegénységnek nevezzük; viszont az is gyakori, hogy belső értékrendből fakadóan a szegény sem érzi magát szegénynek.
Hozzáteszi: a barcsi gyermekjóléti szolgálat látókörében élőkről elmondhatjuk, hogy a családi bevétel nagy részét élelmiszerre költik.  A ruházat és egyéb szükségletek szinte mindegyik családnál minimális igénnyel bírnak az anyagi helyzetük miatt.

A gyermekek étkeztetésének veszélyeztetettsége azonban megelőzhető a gyermekvédelmi támogatás igénylésével. A családgondozó azonban úgy véli, hogy a munkájuk során kialakult kép azt mutatja, hogy magát a szegénységet is sok olyan dolog idézi elő, ami nem anyagi javakhoz fűződik. Látja, hogy a szegénységben élő gyermekek éppen a fent említett lehetőségek hiánya miatt nem képesek olyan egészséges kortárskapcsolatokat kialakítani, viszonyt, a társas élet normáit, a másikhoz való viszonyulást, például az elfogadást, türelmet, konfliktus megoldást, a másikra való odafigyelést, alkalmazkodást, érzelmi stressz tűrő képesség kialakulását.
- Ebből fakadóan elszigeteltség, izoláció alakulhat ki, mely később a felnőtt korban hátránnyá válhat, például a szociális és társas kapcsolati készségek gyengesége miatt a munkahely megszerzésében, megtartásában, kapcsolatok kialakításában – hangsúlyozza a szakember. - Ebből is adódik, hogy az „unatkozó” fiatalkorúak, de már a gyermekkorúak is egyre többször követnek el bűncselekményeket, megnőtt az egymás elleni erőszak és az iskolai hiányzások száma, hiszen nem tudnak alkalmazkodni, nem érzik jól magukat közösségben; a munkanélküliség pedig szintén szegénységhez vezet a későbbi életkori szakaszokban.

Jellemző, hogy a szegény családba született gyermekek hátrányai később fokozódnak, mert a szülők nem tudják fizetni a kulturális lehetőségeket, az egyes programokat, és nem tudnak segíteni a házi feladat elkészítésében sem.
- Ahhoz, hogy egy gyermek jól legyen, a jólléte biztosítva legyen fontos a környezetének jólléte is – húzza alá Opra Rita. - A család, a környezet, az iskola, és a társas kapcsolatok, és maga a társadalom csak a teljes jóllétben tudja biztosítani a gyermek jóllétét, egészséges erkölcsi, testi, lelki fejlődését.

Az UNICEF jelentése kimondja, hogy a teljes népességen belül emelkedett a nélkülözők aránya. A TÁRKI hozzáfűzi, hogy a családban nevelkedő gyermekek 88 százalékát érintette az a probléma, hogy a szülők nem képesek egy váratlan kiadás fedezésére. A tartalékok hiánya, a családi költségvetés sérülékenysége miatt, a családok 45 százaléka még kétnaponta sem tud húst tenni az asztalra.


Rettegnek a kilakoltatástól

Eszter férjével három gyermeket nevel. Találkozásunkkor épp a nyolc hónapos Annabellát tette tisztába, miközben azt a bírósági végzést mutatja, amely szerint napokon belül kilakoltatják őket a bérleti díj fizetésének elmulasztása miatt.
- Még mielőtt ez megtörténne, sürgősen lakást kell találnunk, hogy ne kelljen a gyerekeket kiemelni a családból – panaszolja. – A havi keretünk a férjem idénymunkájából és a családi pótlékból, gyedből áll.
Szintén nagy problémát jelent, hogy a pszichiátriai betegséggel küzdők, fogyatékkal élők elfogadása, segítése sem éri el azt a szintet, ami speciális igényeikre figyelemmel szükséges lenne.  Ez főleg gyermekkorban veszélyes, hiszen hátrányuk fokozódik.
Marika nagymamaként neveli 11 éves unokáját Erzsit, aki folyamatos konfliktusba keveredik mentális zavarokkal küzdő édesapjával. Édesanyja - akihez erős érzelmi szálak - fűzték három évesen elhagyta, amit azóta sem tudott feldolgozni és kötődési zavar alakult ki nála, amely mind a családban, mind a személyes kapcsolataiban tükröződik. Erzsi már abbahagyta a korábban szeretett néptáncot, mivel senki sem akart vele táncolni. Úgy érzi, kiközösítik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!