Közélet

2013.03.23. 12:07

Ha húsvét, akkor bárány: a korai ünnep drágítja a juhhúst

A húsvét közeledtével megélénkült a juhpiac. Az idén meglehetősen korán lesz az ünnep, eddig kevesebb állat született, így felkúsztak a felvásárlási árak. A somogyi állatok egy részét feldolgozva az uniós piacokra szállítják, de jut belőlük Japánba is.

Harsányi Miklós

– Az élő állatokat legnagyobb mennyiségben továbbra is Olaszországba szállítják – hangsúlyozta Toldi Gyula, a Kaposvári Egyetem tudományos főmunkatársa. – A hagyományos európai piacokon kívül az utóbbi időben élénkült a törökországi kivitel is, sikerült újabb értékesítési csatornákat találni.

Húsvét előtt országosan közel 200-250 ezer darab bárányt exportálnak, megyénkből nagyjából hétezret. Ennek több mint 80 százalékát az olaszok veszik át. Az elmúlt néhány évben csökkent a hazai anyajuhállomány, ám tavaly a támogatások, illetve a magasabb felvásárlási ár hatására enyhe emelkedést tapasztaltak a szakértők. Most közel 920 ezer darab juhot tartanak számon országosan, de piaci elemzők szerint lényegesen több állatot adhatnának el a vállalkozások, mint amennyit jelenleg képesek előállítani.

Juhász Pál, a hetesi Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója, aki egyben a Magyar Juhtenyésztők Szövetségének tenyésztési alelnöke azt mondta: Somogyban egy, hazánkban még két nagyobb vágóhíd működik. A bárányok jelentős részét élve szállítják külföldre, ám ha újabb 2-3, a megyeihez hasonló méretű, kapacitású vágóhíd nyílna meg, javulhatna az ágazat jövedelemtermelő-képessége.
– Ez új munkahelyeket teremtene, s emelkedne az állami adóbevétel – folytatta. – A juhászok helyzete is minden bizonnyal javulna, kiszámíthatóbb lenne az átvételi rendszer, biztonságosabban tervezhetnének.

Karácsony és húsvét: hosszú ideje ez a fő szezon. Az idén korán lesz az ünnep, amikor még viszonylag kevesebb bárány született. Ezt tükrözik a felvásárlási árak is, mely rövid időn belül kilónként 850 forintra emelkedtek. Összehasonlításként: tavaly húsvét előtt 8-10 százalékkal kevesebbet fizettek a termelőknek, s térségünkben egy hónapja 600-650 forint körül alakult az átvételi ár. Hetesen általában heti csaknem 200 bárányt és 100 juhot vágnak le, míg a húsvét előtti hetekben nagyjából négyszer annyi állatot dolgoznak fel. Az alapanyagot főként Somogyban, Tolnában, Baranyában és Zalában szerzi be a cég, ám a megnövekedett igényeket jelzi, hogy Debrecen térségéből a napokban két szállítmányt hoztak. A feldolgozott húst belföldön elsősorban szuper- és hipermarket láncokban értékesíti a somogyi vállalkozás, de a svájci megrendelőkön kívül Szlovákiába és Ausztriába is exportálnak. Utóbbiban elsősorban a nagyobb súlyú – 16-18 kilós – állatokat keresik, Japánban viszont különösen a 7-9 kilós bárányok kelendőek. Tekintettel a termékre, rendkívül lényeges a gyors szállítás. Ha Hetesen szerdán levágják az állatot, szombaton már a tokiói repülőtéren veszik át a friss árut.



– Prémium termékről van szó, ami meglátszik az árakon – ismerte el Juhász Pál. – A bárány oldalas bolti ára kilónként nagyjából 1400 forint, a nyak közel 1700 forintot kóstál, az ínyencek nagy kedvence, a sütni való bárány comb kilója közel 4500 forint.

Alapvetően a magas árakra vezethető vissza, hogy rendkívül alacsony a belföldi fogyasztás. A szakmai szövetség alelnökétől tudjuk: hazánkban fejenként évente átlagosan 30 deka bárányhúst eszünk, az olaszok 3 kilót fogyasztanak Angliában közel öt kilogrammot. A csúcstartók a görögök, ahol nagyjából 15 kilót esznek meg fejenként évente. A 22 dolgozót foglalkoztató, évi csaknem 750 millió forint forgalmú hetesi cégnél mégis úgy kalkulálnak: az idén 15 százalékkal növelik a hazai bárány- és borjúhús eladást. A nagy üzletláncokon kívül több luxusvendéglőt is kiszolgálnak, a hetesiek szállítanak bárány lapockát, combot és báránygerincet az ország első Michelin csillagos éttermébe is.

Tőkehiány nehezíti a fejlődést

A támogatások rendkívül lényegesek az ágazatban, hangoztatta Juhász Pál. Kifejtette: a szaktárca korábban meghirdette a kérődző-szerkezetátalakítási támogatást: ez és az úgynevezett de minimis (csekély mértékű) támogatással együtt egyedenként közel 6000 forintot kaphatnak az állattartók. Somogyban jelenleg közel 24 ezer darab anyajuhot tartanak, a rendszerváltáskor még csaknem 60 ezer darabot regisztrált a statisztika.

– Tőkehiány és az elavult tartástechnológia még mindig nagy gondot jelent ezen a szakterületen is – emelte ki a szakember. – A juhtartás pedig évről évre jelentős értéket állíthat elő, s amelynek biztos export piaca van. Érdemes kiaknázni a helyben rendelkezésre álló lehetőségeket, ám az is lényeges teendő, hogy ne kizárólag az élő állatot szállítsák külföldre a hazai vállalkozások, hanem feldolgozva értékesítsék a keresett hústerméket. A magas hozzáadott érték egyértelműen javíthatná az üzleti pozíciókat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!