Közélet

2013.03.22. 16:09

Handó: a jogalkotónak meg kell tanulnia tisztelni az ítéletet

Darák Péter, a Kúria elnöke a változó jog világában a Kúria és a bírósági szervezetek előtt álló kihívásokról beszélt a kaposvári Jogi beszélgetések második napján. Úgy vélte, nem engedhetik meg maguknak a luxust, hogy csak jogszabályok mentén gondolkodjanak, oda kell figyelni a jogi intézmények valós gazdasági programjára is.

Vas András

– Az utóbbi években nem csökkent a bíróságok költségvetése – állította Darák Péter –, s ez azt jelenti, minden eszköz rendelkezésre áll a színvonalas munkához. Fontos azonban, hogy átgondoljuk, az új jogszabályok mennyire illeszthetőek be az eddigi jogi gyakorlatba. A változások ugyanis magukban hordozzák a veszélyt, hogy a bíróságok nem tudnak egységes ítélkezési gyakorlatot kialakítani, a kiszámítható ítélkezéshez rengeteg szervezés szükséges.
A Kúria elnöke szerint az új törvények értékteremtők és -szabályozók, s fontos, hogy a jó hagyományok ötvöződjenek a modern gondolatokkal.
Alkothat-e jogot a bíró? – tette fel a kérdést előadása elején Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, aki szerint az utóbbi hetekben szinte naponta lehetett olvasni komoly visszhangot kiváltó bírói ítéleteket.



– Ha a törvény szava tiszta és határozott, a bíró nem hibázhat az értelmezésében – idézte az OBH elnöke, aki egyúttal megjegyezte: nem elég egy jó jogszabály – ilyet talán nem is lehet írni –, hanem a bírónak ismernie kell a célokat, alapelveket, melyek az alaptörvényben megjelennek, s így a közjó, s a józan ész szerint ítélkezhet. – A bírói függetlenséget nem a szöveghűség testesíti meg – tette hozzá. – Meg kell tanulni bánni a hatalommal, mely a kezünkben van. Egyúttal a jogalkotónak és a közvéleménynek is meg kell tanulnia tisztelni a bírói ítéletet.

Utóbbi kijelentést sokan úgy értelmezték, hogy az OBH elnöke elsősorban a politikának üzent, hiszen az elmúlt időszakban többször is előfordult, hogy kormányszinten kritizáltak egy-egy ítéletet: Orbán Viktor kormányfő botrányosnak nevezte a bíróságnak az energiacégekkel kapcsolatos verdiktjét, mely nem egyezett a kabinet rezsicsökkentési elképzeléseivel, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pedig a bírósági gyakorlat felülvizsgálatát kérte a Kúria elnökétől, miután másodfokon enyhítettek Marian Cozma kézilabdázó gyilkosainak ítéletén...

– Miközben azt várjuk a jogalkotótól, hogy zárt, egységes jogszabályt alkosson, tudjuk, ez nem lehetséges, hanem értelmezni kell a törvényeket – kapcsolódott a Handó Tünde által elmondottakhoz Varga Zs. András, a Legfőbb Ügyész helyettese. – Ez az értelmezés okozhat feszültséget a jogalkalmazó és a -alkotó között, hiszen más lesz a következmény, mint az eredeti terv volt. Persze nem az a megoldás, hogy minél inkább pontosítják a jogszabályokat, hiszen annál többféleképpen lehet majd őket értelmezni, s ez még több feszültséget generál majd.
Stumpf István alkotmánybíró úgy vélte, az idei – Terítéken a jogalkotás címet viselő – Jogi beszélgetéseknek különös aktualitást ad, hogy olyan jelentős változások zajlanak a jogalkotásban, melyekről mindenképpen beszélni kell. Előadásában a közjogi érvénytelenség tükrében vizsgálta a törvényalkotást, s arra keresett választ, hogy a törvényhozás eljárási szabályai lehetőséget adnak-e a mindenkori törvényhozóknak, hogy eljárási szabálysértések nélkül alkossanak jogszabályokat?



– Az eljárási szabálysértéssel hozott törvények legitimációja ugyanis gyengébb – adta meg a választ Stumpf István, aki még hozzátette: – Remélem, az Alkotmánybíróság döntései világosak: demokratikus jogállamban nem létezhet korlátlansággal felruházott hatalom. Vannak ugyan viták az AB hatásköréről, de nem gondolom, hogy előállhat egy olyan állapot, mint a rendszerváltás előtt volt...
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke A jogalkotás kesernyés gyümölcsei című előadásában konkrét jogszabályokon modellezte le a törvényalkotás során elkövetett hibákat, s ezek korrekcióit. Pozitív példaként említette az új Büntetőtörvénykönyvet, mely szakmai viták után, konszenzussal született meg, s negatívumként citálta a büntetőeljárási törvényt, mely szerinte ismeretlen műhelyben és módon készült, olyannyira, hogy kiderült, még az előterjesztő sem tudta, mi áll benne, nemhogy a szakma.

– Általánossá vált az egyéni képviselői indítvánnyal történő jogalkotás, mely legális, csak éppen ilyenkor nem kell egyeztetni a szakmai szervezetekkel – mondta erről Bánáti János, majd hozzátette: – Ilyenkor születnek a hibás törvények, s ilyen esetekben lépnie kell az Alkotmánybíróságnak, mint ahogyan ezt meg is tette az AB például a büntetőeljárási törvény esetében.
Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának közigazgatási jogi tanszékvezetője is a körültekintés fontosságáról beszélt a jogszabály-alkotási folyamat során, ugyanis úgy vélte, a spontaneitás, a kapkodás később rengeteg gondot okozhat az átlagemberek életében.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!