Közélet

2013.03.03. 16:02

Ima a településeinkért: átszállt az adósság, de mit hoz a jövő?

Kéttucatnyian imádkoztak településeinkért, vezetőinkért szombaton Ságváron, mert ahogyan az ötletgazda, a Békevár Egyesületet elnöklő Bor Ferenc mondta, szántódi alpolgármesterként nyolc éven át volt rálátása az önkormányzati ügyekre, s jól tudja, milyen nehéz helyzetben vannak ma a települések.

Fónai Imre

Az önkormányzati vezetők azonban másként láthatják, hiszen bár invitálást kaptak, egyet sem láttunk közülük Ságváron, az is lehet persze, hogy máshonnan várják a segítséget. S lőn: éppen a múlt héten „szállt át” az államra a somogyi városok adósságának java része, összesen huszonnégy milliárd forint. Nem lehet tehát kijelenteni, hogy az önkormányzatokon már csak az ima segíthet. Ennyire nem tragikus a helyzet, sőt, néhány egészen optimista polgármesteri nyilatkozatot is hallhatunk mostanság, hogy egyes települések súlyos adósságtehertől szabadíttatnak meg; Balatonlelle 74 millió forintnyi adósságcsökkenése még szinte az észrevétlen kategóriába sorolható, nem így Marcalié (kétmilliárd), Siófoké (közel hárommilliárd), vagy éppen Kaposváré (14 milliárd).



„Óriási könnyebbség lesz az 1,5 milliárdoshoz képest a megmaradó 400 milliós adósság kezelése – fogalmaz Hidvégi József, Fonyód fideszes polgármestere a városi újságban. – Igaz, ez évtől teljesen új feladatfinanszírozási elv alapján osztja le az állam a pénzeket az önkormányzatoknak, de sokkal igazságosabbnak tűnik, mint az előző időszak „pofapénzekre” (önhiki) alapozott pénzelosztása. Tudom, minden változás nehéz, sok bizonytalansági tényező van benne és talán még fáj is, de az biztos, hogy az előző rendszer megérett a változásra, mert igazságtalan és rossz volt az országnak, az önkormányzatoknak és az emberek zömének. Egyik polgármestertársam hasonlatával élve: most a penészes, romlott dolgokkal teli éléskamra kitakarítását, kimeszelését éljük.”

Akadnak persze bőven olyan településvezetők is, akik sötétebben látják a jövőt. „Tavaly az iskolával együtt Balatonszabadi költségvetésének főösszege félmilliárd forint körül alakult, idén az iskola nélkül 265 millió forint lesz. És az iskola „csak” mintegy 110 millió forintba került! Hova lett hát a többi? Az államnál maradt – írja Molnár Árpád, Balatonszabadi független polgármestere a legnagyobb somogyi falu újságjában. – A község közvilágításra 5,4 millió forintot kap, a számla valójában 7,5 millió forint, zöldterületek kezelésére 4,8 milliót, pedig szerényen gazdálkodva is 7,3 millióba kerül. Az óvoda és konyha 56 milliós támogatásával szemben 95 milliós számlát kell kifizetnünk. Az állam arra akarja kényszeríteni az önkormányzatokat, hogy helyi adóbevételek növelésével teremtsék elő a hiányzó pénzt. Csakhogy nem veszik figyelembe a lakosság teherbíróképességének határait, a szegényedést. Ma nem lehet növelni a helyi adókat, mert a polgárok a jelenlegi mértéket is alig tudják megfizetni. A kisebb települések többsége igen nehéz helyzetben van, hiszen nincsenek jelentős vállalkozások, s az idegenforgalomból származó bevételek sem jelentősek. Más forrás nem lévén, a falvak sorsa a további elszegényedés.”

Korábban kis falvak polgármesterei már jelezték, hogy a törvény ugyan nem engedi már a mínuszos költségvetések készítését, mégsem tudnak másmilyet alkotni, mert a kötelezően ellátandó feladatokra sem elegendő az állami finanszírozás, helyi bevételük meg szinte alig akad. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) ezzel egyetértve sürgős kompenzációt szorgalmazott, s ahogyan Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök szavaiból kiderül, valamiféle segítség érkezik is, ám meglehetősen eredeti formában és egyáltalán nem sürgősséggel. – A kincstár azt javasolta, egyetértésben a Belügyminisztériummal, hogy az érintett önkormányzatok egyelőre tervezzék az egyéb bevételeik között a hiányzó forrásokat, s így nem kell mínuszos költségvetést készíteniük – tájékoztatott a tabi polgármester. – A következő négy-öt hónapban eldől, hogy hol jogosak ezek az igények. Ahol igen, az a település meg fogja kapni a plusz forrást. Településenként nem több, mint 2-5 millió forintról van szó, hiszen csak a legkisebbek érintettek, azok, ahol nincs ipar, nincs számottevő adóbevétel. A nagyobbaknak ki kell tudni jönni a pénzükből.

Márciust írunk és még mindig polgármester a kőröshegyi Marczali Tamás – ez is azt jelezi, hogy sokat tudott változni egy-másfél év alatt az önkormányzatok helyzete, javulhattak a kilátások, mert Marczali képviselő-testületi ülésen és lapunknak nyilatkozva is kilátásba helyezte: lemond, ha feláll az új rendszer, mert onnantól kezdve már nem lesz érdemes polgármesternek lenni. Marczali Tamás ma azt mondja: ahhoz képest mégiscsak érdemes. – Sikerült megőrizni a település önálló önkormányzatát azzal, hogy Balatonendréddel közös hivatalt alakítottunk, nincs adósságunk, pályázni is tudunk, mert van miből, mit akarhatnánk még? – kérdi a kőröshegyi faluvezető, hozzátéve: hosszú távon persze nem elégíti ki a feladat, 2014 után biztos, hogy nem marad, már ha addig nem csábítja el egy, a polgármesterségnél vonzóbb állásajánlat...


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!