Közélet

2013.03.21. 07:34

Költségvetés-lázadás Szóládon, feléli a jövőt az állam elvárása

Meglehet, országosan is példa nélküli lépésre szánta el magát Szólád képviselő-testülete. A hatszáz lelkes község képviselő-testülete a törvényben előírt határidőig sem alkotta meg a falu költségvetését. Az egyhangú szavazással hozott döntést figyelemfelhívásnak szánták.

Fónai Imre

Kérdésünkre a legnagyobb, 1766 tagot számláló önkormányzati érdekvédelmi szervezet, a TÖOSZ elnöke, a tabi Schmidt Jenő azt mondta: nincs tudomása arról, hogy lenne még egy település, amelynek ma már ne volna költségvetése.



Márpedig a kicsik a TÖOSZ tagjai, s éppen a kicsiket érinti a probléma: nem jönnek ki a pénzükből. Emiatt egyébként a Szóláddal szomszédos Teleki is sajátos figyelemfelhívással élt: ott ugyan elfogadta a testület a büdzsét kénytelen-kelletlen, ám a háromszáz fős község választópolgárainak közel száz százaléka aláírta azt a tiltakozó ívet, melyet eljuttattak az illetékesekhez és kifejezésre juttatják benne, hogy „a falu jövőjét felélő költségvetésből nem kérnek”.
– Tájékoztattuk mi is az államtitkárt és más illetékeseket a döntésünkről – mondta Rózsás Elemér szóládi polgármester. – Közel húszmilliós adóssággal vettük át 2010 őszén a község kasszáját, ehhez képest mostanra hétmillió forintnyi tartalékot tudtunk képezni (a képviselők például nem vesznek föl tiszteletdíjat), amit most egy az egyben föl kellene áldoznunk ahhoz, hogy ne mínuszos költségvetést alkossunk. Erre azonban nem vagyunk hajlandók. Szóládnak valamivel több, mint évi hárommillió forintjába került az iskola és a körjegyzőség fenntartása, ehhez képest az állam tizenhárommillió forinttal rövidítette meg a községet. Emiatt számottevő saját bevétel híján a kötelező feladatok ellátására sem futja.

A több, mint hétmillió forintos tartalékot arra a célra tették félre, hogy falumegújítási pályázatukhoz legyen induló tőkéjük. – Egy kis faluban a pályázat létkérdés – így a polgármester. – Ha ezzel az összeggel most kipótoljuk a költségvetésünkön tátongó lyukat, örökre befellegzett annak, hogy fejlődjünk, előrelépjünk. Roppant igazságtalannak tartjuk, hogy a hozzánk hasonló kis településeket sújtja az állam az indokoltnál nagyobb elvonásokkal. Arról volt szó, hogy nemcsak az adósságot felhalmozókat „mentik ki”, hanem valamilyen formában azokat is segítik, akik jól gazdálkodtak. Erre várunk, a levelünkre pedig olyan választ, amiben megoldást kínálnak a problémánkra. Vessünk ki új adót? Kire, a máról holnapra élő emberekre? Maradjon el a falunap, ne adjunk iskolakezdési támogatást, az időseknek tüzelőt, ne vágjuk le a füvet? Ha mindezt elhagyjuk és csak „vegetálunk”, azzal sem jön össze a hiányzó összeg.

– Mivel a törvény szerint hiányt nem lehet tervezni, kitaláltunk egy „szakszót”, ezzel jelöltük a lyukat a büdzsében, valahogy így: az államtól elvárt támogatás – tájékoztatott Hári László teleki polgármester. – Az államtitkárhoz és az országgyűlési képviselőhöz (hiszen szavazatával ő is hozzájárult a kistelepülések ilyen helyzetben sodródásához) is eljuttattuk azonban a falu véleményét, tömören: a lakosság nem kér az ilyen költségvetésekből. Állítsák vissza az elvonások nélküli állapotokat az állami támogatások terén, csak így tudunk talpon maradni. Ha állami bevételre van szükség, azoktól vegyék el, akiket kimentettek a nagy adósságból. A mi falunkban már se bolt, se kocsma, a befolyó évi egymillió forintnyi iparűzési adó helyi bevételnek nem sok. A falugondnoki szolgálat vásárol be a rászorulóknak élelmiszert, gyógyszert, viszi orvoshoz a betegeket, hordja az ebédet, ám havi egy tank benzinre futja csak az úgynevezett feladatfinanszírozásból...

– Fel kell hívni a figyelmet az új rendszer hiányosságaira, ez tény, de mindig azt mondtam, hogy két-három év kell ahhoz, mire „bejáratódik” – reagált a szóládiak lépésére Schmidt Jenő tabi polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. – A belügyi tárcánál komoly szerkezetátalakítási tartalék van félretéve, melyből azok a kistelepülések, ahol ez valóban indokolt, részesedni is fognak. De előbb egyenként végig kell nézni, hol mennyi indokolt. Nem mindegy például, milyen feladatokat látnak el, mennyi pluszjuttatást (cafetéria, stb.) kapnak a dolgozók, vagy mekkora tiszteletdíjat vesznek föl a képviselők.

Kis falu, nagy kérdés - a szerző kommentárja

Ha egyszer beleteszik a tartalékot a költségvetésbe, mi a garancia rá, hogy valaha viszontlátják? Kérdést tucatszámra gyártott a szóládi és a teleki képviselő-testület (s nyilván ezzel nincsenek egyedül), a labda most az illetékesek térfelén pattog. Sajátos, hogy a szép új önkormányzati világ rögtön (és most finom leszek) füllentéssel indul: hiányt nem lehet tervezni, e helyett Telekiben például kitaláltak valami szebb szakkifejezést, olyat, hogy elvárt, remélt állami bevétel. Ettől még persze valójában ott tátong az a lyuk a büdzsén. S ez nem ad feleletet a kérdésekre, arra például, hogy voltaképpen mi is a terve az államnak a kistelepülésekkel?

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!