Közélet

2013.05.31. 07:39

Helyreállt a nagybereki láp - visszatért a kócsag, a bakcsó

Ismét megjelentek a fokozottan védett madárfajok a Nagyberekben, miután a térségben helyreállt a lápos környezet. A májusban készített légi felvételek és földi számlálás tanúsága szerint a térségben idén 120-140 pár bakcsó, 80-100 pár kis kárókatona, 40 pár kis kócsag, 30 pár nagy kócsag, néhány pár vörös gém, 15-20 pár védett szürke gém fészkel – közölte a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság.

Fónai Imre

Bár ezen mennyiségek csak szűk egyharmadát teszik ki a két évvel ezelőtti állapotnak, rendkívül pozitív és örvendetes elmozdulást mutatnak a tavalyi állapotokhoz képest – olvasható a nemzeti park közleményében. A park illetékesei emlékeztetnek arra, hogy a 2011 májusában végrehajtott drasztikus vízelvezetéses beavatkozásnak köszönhetően a Nagyberek és annak élővilága jelentősen megváltozott. Korábban nagy gémtelep volt itt, többek között fokozottan védett batla, bakcsó, kis kárókatona, kis és nagy kócsag, vörös gém élt a területen, ahol 2012-ben már egyetlen madár sem fészkelt a megváltozott viszonyok miatt.



A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által készített természetvédelmi kezelési terv meghatározta a terület fennmaradásához szükséges minimum vízszintet; a jogszabályban meghatározott területen tartandó minimum vízszintnek és a szerencsésen csapadékos télutónak köszönhetően a berekben helyre álltak a lápi viszonyok. A területnek semmilyen tápláló vízfolyása nincs, így csak a helyben esett csapadékból tud feltelni, ezért kiemelten fontos az állandó vízvisszatartás.
Miközben jelenleg bíróság perek folynak a magyar állam és a hétezer hektáron gazdálkodó német tulajdonú Hubertus Bt. között (az egyik pernek éppen az a tárgya, hogy jogosan, vagy jogtalanul, a természetet károsítva engedte-e le a vizet a területről a bt. két évvel ezelőtt), az ötvenes években a Nagyberek egykori mocsaras, lápos területén termett zöldségekkel látták el a Balaton-part lakosságát és a nyaralókat, „hirdetve a tervgazdálkodás sikerét”.

Erre a Fenyvesi Újság minapi száma emlékeztet, egy 1951-es újságcikkrészlettel: „A Nagyberek tökéletes és gazdaságos kihasználása hároméves népgazdasági tervünkkel kezdődött és ötéves tervünk során folytatódik. A Nagyberek egykori mocsaras, lápos területének el kell látnia a Balatonkörnyéket, a lakosságot és a nyaralókat ipari növényekkel és zöldségfélével. A nagybereki földművesszövetkezetek
balatonparti árusító bódéi diadalmasan hirdetik a tervgazdálkodás sikerét. A szövetkezetiek sokezer holdas öntözőműves
kertjeinek dús termése saját árusítással áramlik az üdülő és nyaralótelepek piacaira.”

Ahogy azután a badacsonyi gyapottermelésből, úgy abból se lett semmi hosszú távon, hogy a Nagyberekben termeljék meg a zöldséget a Balaton-partnak. „Mi a Nagyberek? – idéz tovább a Fenyvesi Újság. – A Balatonkeresztúr, Fonyód és Boglár mögött terülő, körülbelül 15 ezer holdnyi, egykor lápos, sással benőtt dágvány, zsombékos szigetek, ahol régente a nádtermésen és a sovány halászaton kívül az ember semmit nem vett el magának a természettől. A Nagyberek területén valamikor a Balaton hömpölygött. Mikor a tó visszavonult jelenlegi medrébe, maga mögött hagyta a bereket, mely eleinte természetes úton, lassú, sokezer éves folyamattal tőzeges mocsárrá alakult.”

Az 1951-es cikk szerint „nagyszerű mérnöki munkával a Nagyberek lápjaiban a vízszíne 1-11 méterrel a Balaton vízszíne
alá süllyedt, a tőzeg száradásnak indult, rétek, legelők keletkeztek. A réteken gulyák, kondák, nyájak, ménesek tanyáztak.”
Mostanra pedig, ahogyan a nemzeti park közleménye fogalmaz, helyreállt a lápos környezet, visszatértek a bakcsók, a gémek, a kárókatonák.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!