Közélet

2013.05.21. 07:40

Kevesebb, de így is jobb - megkezdődött a csökölyi eperszüret

A hét közepén megkezdődött az eperszüret Csökölyben: a belső-somogyi faluban az elmúlt évek tragikus termése után már annak is örülnek, hogy csak a gyümölcs harmadát vitte el az időjárás.

Vas András

– Megpenészesedett a virágja – mutatja a dúsan zöldellő bokrokon elvétve látható termést Sarkadi Istvánné. – A hosszú tél után kibújt ugyan a virág, de annyira vizes volt a föld, hogy nem lehetett mit csinálni vele. A bakhátas termés harmada így elveszett.
Persze ha ennyi marad a kár, a hétre ígért viharok és jégeső elkerülik Csökölyt, az elmúlt évekhez képest még mindig bőségesebb lesz a termés az epréről messze földön elhíresült faluban. Négy éve jég verte el a termést, három éve belvíz miatt rohadt el a nagy része, tavaly és tavalyelőtt a május eleji fagyok okoztak óriási kárt. A gazdák jelentős részének egész éves megélhetése múlik azon, hány mázsa termés jön le a bokrokról, hiszen a porták kétharmadán foglalkoznak a gyümölccsel. A nagy munkanélküliséggel sújtott faluban a  jó kéthavi idénymunkát is megbecsülik az emberek.



– Pénteken láttuk, jön a vihar, de egyelőre megúsztuk – folytatta Sarkadi Istvánné, aki családjával másfél hektáron termeszt epret. – Kiskorpád felé nagyon ronda volt az ég, de eddig, lekopogom, elkerült minket a jég. A hét elején nekilátunk, kezdődhet a szüret.
Ilyenkor a hajnal már a földeken találja a csökölyieket, öt óra körül szorgos kezek szedik és szortírozzák a gyümölcsöt. Hat kilónyi kerül egy ládába, az első osztályút négyezer, a másodosztályút 2500-3000 forintért veszik át a kereskedők. Akik az előbbi kilóját 1200-1500, utóbbit 900-1000 forintért árulják.
– Minden nap ki kell menni, két-három hét alatt leérik a bakhátas rész – magyarázta a gazdaasszony –, aztán jön a szabadföldi, az később érik. Ám az idei szezon amúgy is csúszott vagy két hetet. Tavaly ilyenkor már a szabadföldit szedtük, ami még csak most zöldül.

A másfél hektárról 40 mázsányi gyümölcsöt tudnak leszedni, s ha első számolásra meglehetősnek is tűnik a bevétel, némi számolgatás után kiderül, a haszon jóval kevesebb. Egy palánta ugyanis 70 forint a faluban favorizált Clarie, illetve Anthea fajtákból – ezek több és nagyobb szemű termést adnak, mint a magyarok, melyek így már kikoptak a földekről –, s Sarkadiék 60 ezret tettek le belőlük – igaz, jó esetben két, akár három évig is termést hoz a növény.
– Ahogy elolvadt a hó, elkezdtük leszedni a rossz leveleket – avatott be a gazda lánya, Sarkadi Ilona. – Utána permetezni kellett, majd folyamatosan gyomlálni, aztán megint lelevelezni, locsolni, s ilyenkor, amikor megindul a gyümölcs fejlődése, két-három naponta permetezni, különben megtámadná az atka. Csak éppen a múlt héten kétszer hiába permeteztünk, jött az eső, s lemosta: 40 ezer forint ment a kukába... Összességében elmondható: hektáronként egymillió forint a költség az eperrel.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Beköszöntött az eperszüret
[/caption]

Bár az elmúlt évek tapasztalatai szerint előfordul, hogy csak a befektetés térül meg, a helyiek kénytelenek rizikózni. Viszont, ha bejön a számításuk, a termés önmagáért beszél.
Csökölyben fél évszázada eprésznek, a legenda szerint Madarász Jóska egy gigei barátjától vette az ötletet, hogy a homokos belső-somogyi föld igencsak jó talaja lenne a szamócának: s való igaz, a csökölyi eper illata és zamata miatt hamar messze földön híressé vált.

– Úgy tíz éve határoztuk el, hogy belevágunk – mondta néhány portával arrébb Bogdán József. – Nyolcszáz négyszögölön, azaz úgy 2900 négyzetméteren termesztünk, két fóliasátrunk is van. Csak ezeket nagyon megviselte a tél: a márciusi hó nemcsak nálunk, de a faluban sok helyen összenyomta a sátrakat. És a múlt heti vihar sem tett jót, csúnyán megszaggatta a fóliát.
A hó miatt a talajvíz is magasabb lett, többször is szivattyúzni kellett az eper alól, ami szintén növelte a költségeket. A termés viszont még így is jobb, mint tavaly, szombaton például hat ládányi gyümölcsöt szedtek, s reggel nyolckor már el is vitte a kereskedő. Tehát Bogdánék fél ötkor már a fólia alatt tüsténkedtek.

– Mindenképpen korán kell kezdeni, tíz óra után már nem lehet megmaradni bent, 60 fok is lehet – magyarázta Bogdán Józsefné. – De muszáj csinálni, kell a gyerekek iskoláztatására, tüzelőre, nem lehet lazsálni. Még ha ez az év sem az igazi, februárban felhúztuk a sátrat, ember nem hitte, hogy márciusban akkora hó lesz. Viszont ami terem, megmarad nekünk: mi be vagyunk kerítve, ide nem jönnek a tolvajok. Ám akadnak földek, ahol éjjel zseblámpával nekiállnak szüretelni a hívatlan vendégek, ha el is kapja őket a gazda, mit tehetne velük...

Címkék#Csököly
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!