Közélet

2013.06.03. 11:24

Újrajátsszák a csatákat a harcosok völgyében, Kerekiben

Tizedik-tizenharmadik századi csatákat vívnak újra a kereki vár alatt; hogy ne csak a diszkók és hasonló rendezvények csalogassanak a Balaton-régióba.

Fónai Imre

Harcosok völgyének nézték ki a kereki tájat, szombaton hét csapat veri fel sátrait, jurtáit a Fejérkő vár, pontosabban ma már csak várrom aljában. A siófoki Onogur hagyományőr egyesület alelnöke, Rózsás Péter azt mondja: olyan, idővel nemzetközi seregszemlévé bővülő rendezvény alapjait kívánják megteremteni, mint például a Visegrádi Palotajátékok, amihez akár balatoni nyaralási időpontot is lehet majd igazítani. – Angolból fordítva az újrajátszás talán a legjobb szó: 10-13. századi csatákat elevenítünk meg, egy-egy csapat rekonstrukciós történelmi életképet mutat be – így az alelnök. – Hadi hagyományőrzésünk  kísérleti régészetnek is mondható. Azt kutatjuk a különböző forrásokból, hogy miképpen csatázhattak eleink, s azt is, hogy milyen eszközöket használtak, azokat hogyan készíthették; mindezt ugyancsak bemutatjuk egy ilyen alkalomkor. Számunkra nagyon fontos, hogy korhű, autentikus ruházatban és fegyverzetben jelenjünk meg, nem akarjuk átverni a nézőket. Igazából a magunk „gyönyörűségére” csináljuk, de látványosság, időutazás is az érdeklődőknek, élő történelemóra a diákoknak.



A hagyományőrző egyesületek segítik egymást, szakértők bevonása mellett komoly kutatómunkára van szükség egy-egy eszköz, fegyver elkészítéséhez – természetesen szinte valamennyi szabadidejüket erre áldozzák –, ezért is nevezik kísérleti régészetnek, amit csinálnak. – Mi nem írjuk, hanem próbáljuk megélni a történelmet – vallja Rózsás Péter. A siófoki egyesületben akad az ELTE bölcsészkarának mongol szakán végzett fiatalember, gimnáziumi tanár és asztalos kisvállalkozó egyaránt. Összeadják a tudásukat, a munkájukat – magyarázza Rózsás –, s közösséget alkotva adják át mindezt a következő generációnak.
Teljes vértezetben, sisakban, de persze nem éles fegyverekkel, például gumihegyű nyilakkal folyik majd a küzdelem szombaton Kerekiben (kötött szabályrendszere van az effajta csatáknak, melyek Európa számos országában nagy népszerűségnek örvendenek, a magyarok most próbálják behozni e hátrányt...), lesz hídharc (öt-öt vitéz küzd, s az ellen zászlaját kell megszerezni a hídon átjutva), ketrecharc (három-három harcos küzd egy karámban), de a fő látványosság a „nagy” csata, ugyancsak kísérleti jelleggel lovakkal is, elvégre mégis csak lovas nép (volt) a magyar. A 9.-10. századot megjelenítő táborban e közben szőnek, fonnak, nemezelnek, faragnak, így kerekedik ki a kulturális érték – hogy ugye ne csak diszkó csalogasson a Balatonra...
    

Onogur ősök

Onogurok: hetedik százai török-bolgár törzsszövetség a kelet-európai füves síkságról. A korai magyar históriának is aktív részesei voltak. A magyarok külföldi elnevezései az ő nevükből származnak: Ungarn, Vengrija. Hozzájuk köthető késő avar, dunai- és volgai bolgár hatalmi központok lakói mellett Árpád népének és államának is meghatározó részét alkották. Megjelenésükben, életmódjukban és harcászatukban számos ponton azonos jellemzőkkel képzelhetjük el a Kárpát-medencében és azon kívül hazát szerzett, az onogurokkal kapcsolatba hozható rokon népeket.

Címkék#Kereki
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!