Közélet

2013.07.09. 08:09

Eltitkolt banki kockázatok? Itt a figyelmeztetés, még 2006-ból

Már 2006-ban tájékoztatott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a devizahitel kockázatairól, részletes kalkulációt is közzétett, hogy miként emelkedhetnek a havi törlesztőrészletek – Léhmann György ezt ma is megtalálja az Oberbank honlapján, a kérdés szerinte csak az, hogy ezt a tájékoztatót a bankok (ahogyan az a dolguk lett volna) megosztották-e annak idején devizahitelt igénylő ügyfeleikkel?

Fónai Imre

A siófoki jogász egyébként ma annak ellenére is újra optimista a devizaperek sikeres lezárása tekintetében, hogy a múlt héten a Debreceni Ítélőtábla újabb ügyfele ügyében utasította el jogerősen a szerződés bizonyos pontjainak érvénytelenítését kezdeményező keresetét. Léhmann ugyanis a Kúria ugyancsak múlt heti, emlékezetes, tüntetésekkel kísért ítéletéből olvas ki az adósok számára biztató bírósági állásfoglalást.

A 2006-os PSZÁF-tájékoztatóban az olvasható: „Mi a devizahitel? Olyan hitel, melynek összegét nem forintban, hanem valamely más pénznemben határozzák meg...Az Ön hiteltartozása és a törlesztőrészletek tehát devizában vannak nyilvántartva, Ön devizában tartozik. A devizahitelek kamata alacsonyabb a forinthitelekénél, mivel az említett devizák irányadó kamatszintje (az adott ország nemzeti bankjának alapkamata) alacsonyabb a forint irányadó kamatánál (a Magyar Nemzeti Bank alapkamata). Mivel a hitelre általában forintban van szükség, Ön a banktól devizahitel esetén is forintban kapja a hitelösszeget, melyet forintban is kell majd törlesztenie...Ha Ön a devizahitelt forintban törleszti, akkor számolnia kell az árfolyamkockázattal. A törlesztőrészlet ugyanis devizában van meghatározva és azt számolják át forintra. Ezért, ha
változik az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztőrészlet is.”

A PSZÁF a kamatkockázatra is felhívta a figyelmet: „Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is...Ha a kamatszint változatlan és az árfolyam sem gyengül, akkor a havi törlesztőrészlet sem változik. Ha azonban a kamat 1,5 százalékponttal emelkedik, a forintárfolyam pedig 15 százalékot esik, akkor a törlesztőrészlet már 26 százalékkal magasabb lesz, azaz több, mint a negyedével nő. ”

Világos. És a figyelmeztetés a hitelfelvevőknek: „Tekintettel a devizahitelek kockázataira, számoljon úgy, hogy jövedelme minden különösebb gond nélkül fedezetet nyújtson az esetlegesen megemelkedő törlesztőrészletekre is. A hitelfelvételkor számszerű tájékoztatást is kérjen arról, hogy bizonyos forintárfolyam-gyengülés esetén hogyan változna a törlesztőrészlet.
A hitelnyújtó törvényi kötelessége felhívni ügyfelei figyelmét a forint jövőbeni árfolyamváltozásának kockázataira, az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat segítségével...Gondoljon a holnapra is, ami ma kedvező, nem biztos, hogy hosszú távon az is marad!”

– Ezt a tájékoztatási kötelezettségüket szerintem a bankok szándékosan megszegték, e helyett tisztességtelen szerződési feltétellel biztosították saját maguk számára azt a jogot, hogy az adósok számára ellenőrizhetetlen módon úgy emelhették a törlesztőrészlet összegét, ahogy nekik csak tetszett – így Léhmann György. – Figyelemre méltó: a 2008. évi 2,2 százalékos svájcifrank-alapkamat 2009-re 0,2 százalékra csökkent. Hol érvényesült ez a törlesztőrészlet-változásban? És mikor kapják vissza az adósok azt a pénzt, amit emiatt szedett be tőlük a bank, jogtalanul? Most, a Kúria múlt heti ítélete után azt mondom, minden korábbinál jobb esély van rá, hogy belátható időn belül...



Az emlegetett és a tüntetők által kifogásolt Kúria-döntés ugyan csak a svájci frank vételi és eladási árfolyama közötti árfolyamréssel foglalkozott (és nem nyilvánította semmisnek az egész szerződést), de kimondta: mindazok a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések, melyekben költségként az adósra terhelték az árfolyamrésnek megfelelő forintösszeget úgy, hogy az árfolyamrés mértékét a szerződésben nem határozták meg, érvénytelenek.
– Álláspontom szerint ugyan a Kúriának valamennyi tisztességtelen szerződési feltételt vizsgálni kellett volna a rendelkezésére álló iratok alapján, de legalább meghatározta konkrétan azt is: a devizavételi és eladási árfolyam közötti eltérés egy százalék. S a Kúria az összegszerűséggel kapcsolatos eljárás folytatását is elrendelte, az érvényessé nyilvánítás folytán ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítése végett – magyarázza a több száz devizapert vivő siófoki jogász. – Azt vélelmezem, hogy ezek után elegendő alappal terjeszthető elő kereseti kérelem minden vitás szerződési pont rendezésére, s végső soron egy olyan szerződéshez juthatunk, amilyet eredetileg a bankoknak az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek alapján illett volna elkészíteni. S végre lehet kötelezni a bankokat arra, hogy a törvénytelenül követelt pénzösszeget jutassák vissza az adósoknak.

Ezek is érdekelhetik