2013.07.20. 14:29
Megrázta az E.ON-kötbér: ellenállással keresett félmilliót
Visszavonta 562 ezer 500 forintos kötbér-követelését egy kaposvári fogyasztótól az E.ON. Még a kárt, vagyis a közjegyzői bizonyítás szakértői költségét is megtérítette. Persze, mindez nem ment ilyen egyszerűen. Háromnegyed év kellett hozzá. Ennyi idő alatt az ember bebizonyíthatja, nem áramtolvaj. Egy plombaellenőrzés után emiatt bírságolt ugyanis az áramszolgáltató.
„Tájékoztatjuk, hogy a T10023106 sz. ténymegállapító jegyzőkönyvvel kapcsolatos ügyét felülvizsgáltuk. A 2012. 09. 20-án kiállított 562.500.- Ft-os követelésünket visszavontuk. A jegyzőkönyv stornózással lezárásra került. A közölt számlák alapján a kárát megtérítjük.”
Ezt a tájékoztatást kapta levélben a kaposvári fogyasztó, még a szabatos fogalmazást sem volt ideje hiányolni, akkora kő esett le a szívéről. Félmilliós csekket kukába dobni, vagy bekeretezni emléknek: mégsem mindennapos siker. És a tét sem volt kicsi. Jogosulatlan áramvételezés gyanúja vetült rá, az ártatlanságát neki kellett bizonyítania. Ebben erkölcsileg nem keveset, de jogi szempontból nem is sokat segített, hogy az volt. A plombák száma és állapota ugyanis mindig magáért beszél (de olykor nem mond igazat): sérülten vagy hiányosan a villanyóraszekrény sajnos előidézhet kellemetlen helyzetet. És 562 ezer 500 forintos csekket. Az E.ON magatartása ráadásul mindenközben érthető, hiszen sokan, sokféleképpen csapolják a villamos energiát, amivel nemcsak a zrt.-nek, hanem közvetve-közvetlenül a fogyasztóknak is kárt okoznak. Közvetve a díjtételben, közvetlenül pedig az ellátásbiztonságban.
A kaposvári fogyasztó a múlt év őszén kapott ellenőrzést. A szolgáltató munkatársai akkor vélelmezték, hogy az áramvételi helyen „jogosulatlan villamosenergia-vételezés” történt. Érkezett a csekk is nem sokára. A fogyasztó nem hagyta annyiban, kiképezte magát a villanyóra-szekrények működése és a plombázás-technika tudományában is elmélyedt. De elsősorban is hitelt érdemlően megállapította, hogy már a mérőhely felszerelésekor sem stimmelt annak dokumentációja. A 2009. szeptemberi állapot egy V-350-es és három 5220 jelű plombát jelzett, míg a 2012 júliusában felvett jegyzőkönyv az előbbiből kettőt, az utóbbiból egyet sem talált. Hiányzónak találtak két mérőóra-plombát, amit viszont a három évvel korábbi dokumentáció szerint föl sem raktak.
Mindezeket a lassan „félvezető fizikussá” képzett fogyasztó (aki egyébként egyik fenti nyomtatványt sem írta alá szerződőként) Word-dokumentumokba rajzolta. Keletkezett egy olyan rajz is, amit a mai elvárható optimális plombaállapotot mutatta. Ehhez hét darab lezárás kell. És pedig „műanyag-zsinóros, műanyag önzáró plombával”. Ez a nem csak látszólag korrekt szakmai fogalom már az okleveles villamosmérnök, igazságügyi szakértő szakvéleményéből való. Őt a fogyasztó által előzetes szakértői bizonyítással megbízott közjegyző kérte föl, foglaljon állást az ügyben. Ez az eljárás kiválthatja és gyorsíthatja a jogvitákat, ez esetben ez történt. Az E.ON belátta, nem tartható a követelése. De ehhez kellett a korabeli dokumentáció, amit a háztartások többsége aligha tudna évek, esetleg évtizedek távlatából előkeríteni. Enélkül alighanem esélytelen lett volna a védekezés. Kellett a sikerhez a szakértő is, aki amellett, hogy rámutatott, „a 2009-es és a 2012-es nyomtatványokon rögzített tények nem konzekvensek”, példával is alátámasztotta a szakvéleményt. Fővárosi tízemeletesekben a mérőcserék előtt söpörni lehetett a földön a kapcsolások és takarítások miatt elenyészett, megbízhatatlanul avítt fémplombákat és zsinórokat.
Mi tehát a tanulság az igen nagy kötbérrel fenyegető, emiatt nagy felelősséggel járó mérőhely-biztonságot illetően? Vigyázni kell a plombákra nagyon, és ha sérülés vagy hiány látható, azonnal jelezni kell az áramszolgáltatónak. Az esetlegesen ellenőrzéseken pedig végig jelen kell lenni, mondta ezt korábban kérdésünkre Varga Ivett szóvivő, hiszen egy esetleges jogvitát csak így lehet elkerülni. A jelenlét nem indokolatlan bizalmatlanság: videomegosztón is terjedő hírek (vagy városi legendák) szerint előfordult már, hogy maguk az ellenőrök buheráltak a mérőhelyen, hogy maguknak bónuszokat szerezve büntethessenek. A fogyasztó ezután legtöbbször már egy felére mérsékelt kötbérért vagy egy részletfizetésért is hálás. Az E.ON az áramlopások milliárdos nagyságrendű kárát nyilván nem itt hozza be, de a sok félmillió azért aprópénznek sem mondható.
A csekkek okozta „nagyfeszültség” mindenesetre egyszer villanyt gyújthatna a kérdést elégtelenül szabályozók fejében...