Óriási földéhség Somogy megyében, Ángyán hintában

Az agrártájékoztatót Witzmann Mihály megyei közgyűlési alelnök, a Fidesz siófoki központú választókerületi elnöke hívta össze a kistelepülésre az új földtörvény témájában.
Országosan 200 ezer, Somogyban tízezer hektár állami föld bérletére pályázhatnak a gazdák a következő körben. Az első kör negatív tapasztalatira gondolva (Ángyán József exállamtitkár összesítése szerint az országszerte kiosztott földek negyven százaléka tizenegy érdekeltség kezébe került, erre mondta az azóta a Fideszből is kilépett képviselő: „Nem ezt ígértük”), lapunk azt kérdezte: mi a garancia arra, hogy ezúttal valóban a helyben élő, kis, családi vállalkozások lesznek a földpályázatok nyertesei?
– Az Agrárkamarának például lesz felelőssége abban, hogy valóban a kis- és közepes családi gazdaságok kerüljenek előtérbe – felelte Witzmann Mihály. – Az új földtörvény ezt garantálja, már csak azért is, mert széles társadalmi egyeztetés után született, a Magosz bázisán.



– Március 28-án alakultunk, az azt követő pályázatokért valóban felelősséget kell vállalnunk – így Gombos Sándor agrárkamarai elnök. – Kétségtelen, korábban nagyobb birtoktestek is odaítélésre kerültek. Hatszázezer hektár állami föld hatszáz kézben volt – ezt a helyzetet örököltük, ezt kell átalakítani, ami nem könnyű. A földéhségre való tekintettel korrekt döntéseket csak úgy hozhatunk, ha minél kisebb földterületeket adunk minél többeknek, hogy valóban a kis gazdaságok juthassanak megélhetéshez. Ángyán professzort nagyra tartottam, de az utóbbi időben hintában ül. A földbérlet-pályázatok értékelési rendszerét éppen ő készítette még államtitkárként, azaz a saját művét kritizálja.

Akié a föld, a víz és a fű, azé minden – Árpád vezér szavaira emlékeztetett a somogyi kamarai vezető, majd az új földtörvény erényeit sorolta, egyebek között azt, hogy rendezi a bérleti díjakat, aranykoronánként egységesen 1250 forintban megállapítva. – Most akad olyan kilencezer hektáros birtok Somogyban, amelyért évi kilencvenezer forint bérleti díjat fizetnek – állította. Gombos szerint a törvény azt akarja elérni, hogy nőjön a falu népességmegtartó ereje, s hogy néhány éven belül a mezőgazdaságból eredményesen megélők alkossák a középosztály jó részét. Witzmann Mihály úgy vélte, a jogszabály a kis és közepes méretű családi gazdaságok érdekeit képviseli a nagybirtokkal szemben.

Ismerünk persze ezzel ellentétes véleményt is és nem is feltétlenül az ellenzék soraiból, de mind a megyei közgyűlési alelnök, mind az agrárkamarai elnök szerint a létrejövő helyi földbizottságok például garanciái lesznek annak, hogy bárki csak úgy juthasson földhöz, ha azzal a helyi gazdák érdekeit nem sérti. Kérdeztük, hogy a helyi földbizottságokba kizárólag helyben élő földművesek kerülnek-e be, mert Ángyán József például azt olvassa ki a törvényből, hogy a helyi földhasználók közül bárki...
Gombos Sándor erre úgy felelt: – Helyinek kell lenni a tagoknak, én így értelmezem. Nem fordulhat elő, hogy olyan akar bekerülni, aki nem az adott településen él. Én a végtelenségig ehhez is fogok ragaszkodni mindenütt. Európa két legszigorúbb földtörvénye volt egyébként a minta, a francia és a belga; ott működnek ilyen földbizottságok. Meg se kell indokolniuk, ha egy földre pályázót elutasítanak. Ezáltal nemcsak a külföldi földvásárlót szűrik ki, hanem azt is, akinek se állata, se dolgozója, csak felhalmozási céllal akar földhöz jutni. Ha az ilyet kizárják, azt senki sem fellebbezheti meg, vagyis ezek a bizottságok valóságos tótumfaktumok lesznek.

A szóládi Nagy Dániel Lászlóné azzal csatlakozott Gomboshoz: a községben, valamint a szomszédos Kötcsén, Nagycsepelyen és Telekiben lassan már alakulnak e bizottságok és helyi gazdálkodókon kívül más nem kerülhet fel a jelölőlistára. – Jobb- és baloldali érzelmű egyaránt lehet, az viszont feltétel, hogy tisztességes, becsületes legyen – tette hozzá Nagyné, majd kérdésünkre elmondta: ő a Fidesz helyi csoportjának elnöke, önkormányzati képviselő is és az agrárkamara kérte fel, hogy közreműködjön a jelöltállításban.