Fizetésképtelenség előtt: hiány miatt zárolt települési pénzek

Költségvetésének szinte minden sorát megfaragva 27,8 millió forintot zárolt a böhönyei önkormányzat a minap. A döntés elvileg csak felfüggesztést jelent, gyakorlatilag viszont biztosra vehető, hogy több tervezett tételre nem jut már az idén. A község képviselői nemcsak szükségszerű lépést hoztak a működés biztonsága érdekében, mely adott esetben további zárolásokat is előidézhet, hanem üzentek is a törvényhozásnak, a belügyi tárcának. Pintér Sándor miniszter az üzenetet egészen konkrétan megkapta, amint Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter is.

Szijártó Henrik böhönyei polgármester azt mondta: a kiadásuk kurtítását a képviselőtestület önmagán kezdte, hogy a lépések elfogadhatók legyenek. A községvezető augusztus elsejétől lemondott a ciklus végéig esedékes költségtérítésének több mint 600 ezer forintos részéről, a társadalmi alpolgármester az évre vonatkozó teljes juttatásáról, a képviselők havi 16 ezer forintos tiszteletdíját pedig 10 ezerre csökkentették. Ezek üzenetértékű, de csak jelképes tételek a zárolások egészét nézve a fejlesztésekre, felújításokra tervezett kiadások 19 milliós kurtításához képest. Sport és kulturális egyesületek támogatásának időarányos részét is vissza kellett fogniuk. Ugyanakkor a kintlévőségük tízmilliós, ráadásul nagyrészt önkormányzat tartozik nekik, ami jelzi: településeket hangolhat egymás ellen a virtuálisan feladatfinanszírozottnak mondott hiánytologatás. Nem kizárt az sem, a kintlévőség miatt önkormányzat indít felszámolást önkormányzat ellen, hiszen egyik település polgárai „sem szívesen” finanszírozzák a másik oktatását, ilyen programmal időt se lehet nyerni, nem hogy választást.

Szijártó Henrik szerint nem elképzelhetetlen, hogy több önkormányzatnak még az idén fizetésképtelenséget kell bejelentenie, ha nem érkeznek meg időben a szükséges pénzek a belügyminisztériumi keretekből. A tárca a feladatfinanszírozásra áttérő 2013-as év előre nem pontosan látható kihívásai miatt szerkezetátalakítási és fejezeti keretet is biztosított az év közben előálló rendkívüli helyzetekre. A fejezeti keret váltotta az önkormányzati hiányt, miután ilyen az idén már nem lehetett a költségvetésbe építeni. Csak egyensúlyos büdzsék lehetnek, papíron legalábbis. Ténylegesen ugyanakkor mindenki által tudott, hogy nem minden feladatot finanszíroz teljes egészében az állam.

Böhönyén mintegy 72 millió forint hiányzik a működéshez, ebből most 27,8 milliót zárolással „tüntettek el”, reményeik szerint részint csak ideiglenesen. Bíznak ugyanis benne, hogy a helyi civil szervezetek támogatásait feloldhatják az év hátra lévő részében. De most sport- és ifjúsági egyesülettől is el vissza kell tartania a szeptembertől év végéig esedékes időarányos részt, amint a határon túli magyarsággal kapcsolatot ápoló szervezettől is. Fájó az átmeneti segélyek keretének csökkentése is, ezt négymillióval csökkentették, félmilliós tételt szakmai kirándulásról vettek el. Utóbbi túlélhető, a Start közfoglalkoztatás program visszavágása már kevésbé: termőföldet vásároltak volna kétmilliós költséggel. Ugyancsak a Startot, és a kommunális feladatellátást érinti, hogy ötmillió forintot zároltak a gépbeszerzésre tervezett költségvetési sorból. Mindezek a zárolás 19 milliós fejlesztési fejezetéből valók, amint a közös önkormányzati hivatal számára épületvásárlásra elkülönített 12 milliós tétele is. Ez ugyan nem feltétlenül életbevágó kiadás, bár a feladatfinanszírozással együtt érkező közös hivatali struktúra „nyomását” megérzik a települések. Hiszen a jogszabályi egymásra utaltsággal sokat spórol rajtuk az államháztartás, a köz- és államigazgatási, pénzügyi képesítésű hozzáértő szakembergárdát azonban – a versenyszférával vagy éppen a fővárosi önkormányzatok vastagabb lehetőségeivel szemben – egyre nehezebb megtartaniuk. Ráadásul a rovásukra helyezték át az ügyintézői létszámokat a városok javára.

Magától értetődőnek tartja Schmidt Jenő (Fidesz-KDNP), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) az elnöke, tabi polgármester, hogy a feladatfinanszírozásra áttérést követő akár két-három évben is finomhangolást igényel a rendszer. Szerinte a mai napig nem világos, hogy egy feladat végrehajtása településtípusonként, területenként, fajlagosan mennyibe kerül, hiszen más eredményt kapunk Győrben, mint Szabolcsban. Eredményszemléletű megközelítéssel érdemes közelíteni a valósághoz e téren. A mintegy 300 nagyváros szerepét is vizsgálni kell, hiszen teljesen más helyzetben vannak, mint az az 1800 település, mely érdemi gazdasági potenciál nélkül sajnos egyáltalán nem számolhat saját bevétellel. A helyben maradó szja leginkább a kistelepüléseknek hiányzik, melyek utolsó tartalékaikat felélve, vagy már azon túl valóban nem tudnak egyes feladatokat megfinanszírozni. Önként vállalt feladatokat ugyanis nem nevesít és támogat a jogszabály, már pedig ehhez hozzá szoktak a kistelepülések és közösségeik. Nekik más forrásokat kell keresniük, a sportegyesületeknek a tao-t, a civilek a Nemzeti Együttműködési Alapot például. Több minden nem, vagy nem száz százalékosan kap támogatást a feladatfinanszírozásban, így a központi orvosi ügyelet, a szociális és gyermekjóléti rendszer vagy éppen az óvodák működése.

Schmidt Jenő elmondta: a valóságot egészen pontosan fel kellene tárni a településeken, mert az adósságok átvállalása nem oldott meg mindent. A hiteltartozások mellett ugyanis szállítói tartozások számláit is őrizhetik a fiókok, ami kisebb, de szorongató kötelezettségek tologatását eredményezheti. De az adósságátvállalás második körét, melynek igénye felmerült, a TÖOSZ nem támogatja.



A jogszabályok maradéktalan betartása érdekében az önkormányzatok egy része olyan virtuális bevételek feltüntetésével fogadta el 2013. költségvetését, amelyek valós beszedésére nem volt, s most sincs reális lehetőség, elrejtve ezzel a működési hiányt, írja a belügyi tárca vezetésének írt levelében Gémesi György polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Mint írja, a virtuális bevételek azt a hamis látszatot keltik, hogy a rendelkezésre álló források elegendőek a kötelező feladatok ellátására, ezzel szemben a papíron feltüntetett bevételek nem realizálódnak, s a feladatellátás ellehetetlenül. A 2014. esztendőben – az idei évhez képest – jóval nagyobb számban kerülnek az önkormányzatok fizetésképtelen helyzetbe.

A MÖSZ elnöke megismétli a korábbi, csaknem félezer településvezető véleményét összegző kijelentést, miszerint nem teljes, hanem csak részleges feladatfinanszírozásról beszélhetünk, tekintettel arra, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer a feladatokat csak részben és aránytalanul finanszírozza. Gémesi nem vitatja, hogy az önkormányzatokat érintő adósságkonszolidáció pozitív hatását, mely által jelentős többletforrás került, s kerül a rendszerbe, de a települések közötti feszültséget a döntés több esetben tovább növelte.

A szövetség üdvözli a nyári, négy célra elkülönített 17 milliárdos többletfinanszírozást, de számos más területen hiányolja a korrekciót, így például egyebek között nem kielégítő a kötelező közvilágítás, az utak és a zöldterület-karbantartás, a központi orvosi ügyelet biztosítása, a környezet-egészségügy, a kulturális szolgáltatás, a sport és ifjúsági ügyek dotációja.