Közélet

2013.09.05. 09:09

Korszakváltás: a gyerek helyett a tananyagot tanítják

Nemcsak a diákok és szüleik, hanem a pedagógusok számára is rengeteg változást hoz(ott) az új tanév. Nőtt a kötelező óraszám, meghatározták számukra az iskolában töltendő időt, melyet a tanárok többsége munkateher-növekedésként értelmezett, s így azonnal viszonylagossá vált számukra a pedagóguséletpálya-modell részeként kapott fizetésemelés.

Vas András

– Mondjuk inkább változásnak – jegyezte meg Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Somogyért felelős régiós vezetője –, hiszen egyfelől elvettek minden pótlékot és pluszpénzt, másrészről nőtt a követelményrendszer, azaz ha órára lebontja valaki az új fizetését, nem biztos, hogy jobb eredményt kap az eddiginél.
A PDSZ régiós vezetője szerint tovább rontja sok tanár hangulatát, hogy a modell alapján mindenkit a Pedagógus I. kategóriába osztottak be, függetlenül, kinek milyen végzettsége és szakképzettsége volt.
– Akik egyetemi diplomával tanítottak általános iskolában, vagy volt több szakvizsgájuk, most ugyanannyit kapnak, mint akik főiskolai végzettséggel rendelkeznek, s kevesebb pluszt vállalnak – magyarázta Nagy Erzsébet.

Hasonlóképpen vélekedett Szigethy Marianna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Somogy megyei területi vezetője, aki szerint azok jártak jól a béremeléssel, akik eddig az alapfeladataikat látták el. Ráadásul az sem mindegy, hogy valaki heti 22 vagy 26 óra megtartása után kapja a fizetését: a törvény szerint ugyanis a 40 órás munkahét 55-65 százalékában kell órát kapnia a tanároknak, ám hogy kinek mennyi jut, arra az intézményvezető tesz javaslatot – vagyis előfordulhat, hogy valaki havi 16-18 órával több munkáért is ugyanannyi pénzt kap...
– S a közeli jövőben nem is változik meg ez a helyzet – folytatta –, hiszen a Pedagógus II. kategória minősítési rendszeréhez még csak most dolgozzák ki a feltételeket az illetékesek, s vélhetően csak a következő tanévtől lép életbe, akkor is csak limitált létszámmal.

Nagy Erzsébet mindehhez hozzátette, a kötelező 32 óráig az intézményvezető által előírt feladatokkal kell foglalkoznia a tanároknak, akik csak az efölötti időt oszthatják be maguk. A megemelt óraszámmal viszont együtt jár az adminisztráció és a felkészülés növekedése is, s nem mellékesen az egész napos iskola bevezetése is pedagógusoknak jelent többletterhet.
– Az érintettek ezért viszont nem kapnak pénzt – jegyezte meg a PDSZ régiós vezetője –, ahogyan az eseti helyettesítésekért sem. S megszűnt a napközis tanítói pozíció is, ahogyan az ifjúságvédelmis, s ezek a feladatok is a pedagógusokra maradnak. Mindez azt jelenti, hogy sokkal leterheltebb és fáradtabb tanárok foglalkoznak majd a gyerekekkel, aminek már középtávon is komoly társadalmi következményei lehetnek.



Az egész napos iskola Szigethy Marianna szerint ráadásul nem minden gyermek számára jó irány.
– Tudok olyan családról, ahol hazaviszik ebédelni a gyereket, aztán vissza az iskolába, ott ugyanis délutánra tettek kötelező foglalkozásokat, melyeken részt kell vennie – magyarázta a PSZ megyei területi vezetője. – Sok helyen ugyanis egyszerűen nem férnek bele a délelőtti, vagy mondjuk úgy, ebéd előtti időbe a kötelező órák. Csakhogy így elképesztően leterhelik a gyerekeket. Egy elsős például néhány hónapja még lepihenhetett ebéd után, most délután négyig folyamatosan programot adnak neki. Nyolc órányi munka után kerül haza, s otthon a szülőknek ezután kell foglalkozniuk vele...

Az érdekképviseleti vezetők hozzátették: az iskolák persze nem a saját szakállukra halmozzák el a gyerekeket feladatokkal, hanem az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) előírásainak próbálnak megfelelni.
– A korábbiakkal ellentétben a NAT alig hagy mozgásteret a pedagógusoknak – állította Nagy Erzsébet. – Papíron tíz százalék a szabad mozgástér, de annyi a tananyag, hogy a tanárok örülnek, ha azt teljesíteni tudják, s csak nagyon ideális esetekben, kiemelten jó képességű, s gyorsan haladó osztályoknál lehet némi pluszt becsempészni. Ráadásul a köznevelési törvény gyakorlatilag órára lebontva előírja a tanmenet elkészítését, s ezt a szakfelügyelet ellenőrzi is majd, amire utoljára a hetvenes években volt példa. A pedagógus ugyanis nem jós, szeptemberben nem tudhatja, hogy egy adott márciusi órán hol jár egészen pontosan az anyagban. Ez a fajta tervezési kényszer egyszer már megbukott Magyarországon, a nyolcvanas évek közepétől egyre lazábbá vált a rendszer, a végén már csak kerettantervek voltak, s az iskolák maguk dönthették el igény szerint, mit vállalnak belőle. Nem azt mondom, hogy az a rendszer tökéletes volt, de ahelyett, hogy javítottak volna rajta, inkább gyökeresen átalakították: de ha már korszakváltás, nem mindegy melyik kor a követendő... Most nincs választási lehetőség, csak a kötelező feladatok, ám nem túl jó elosztásban. Ötödikben például nincs kötelező informatika vagy idegen nyelv óraszám, ha hasznosan akarja tanítani a tanár, délutánra kell berakni a pluszórákat. Bejött viszont az erkölcstan és a napi testnevelés, vagyis látható némi aránytévesztés. A megállapított követelményrendszer pedig azt jelenti: a tanárok ettől kezdve nem a gyerekeket, hanem a tananyagot tanítják majd...

Politikamentes iskolát

A különböző tanévnyitók során kormánypárti politikusoktól többször is elhangzott az igény: nem szabad bevinni a politikát az iskolák falai közé, s ezzel a két Somogyért felelős szakszervezeti vezető is egyetértett.
Tényleg nem szabadna bevinni – mondta Szigethy Marianna. – S a pedagógusok, igencsak elenyésző kivételtől eltekintve nem is viszik be. Ők nem...
Furcsa ezt éppen politikusok szájából hallani egy iskolában – jegyezte meg Nagy Erzsébet. – S nem mellékesen az sem mindegy, hogy párt- vagy szakpolitikáról beszélünk. Az viszont sajnos igaz, átpolitizálódott a légkör az intézményekben, de ennek a mind nagyobb bizonytalanság is az oka. S cseppet sem mellékesen, azt is be kellene látni, a munkahelyi szakszervezet, vagy egy-egy ügyről a tanárok véleménynyilvánítása nem pártpolitika, hanem maga a demokrácia...

Címkék#Kaposvár

Ezek is érdekelhetik