Fogyassz, vegyél! Hamis képet festenek az igazi értékekről

Magyarországon egyébként elsősorban a gyermekek, az idősek, az alacsony iskolázottságúak, a kistelepüléseken élők, a romák, a betegek és a fogyatékkal élők a legveszélyeztetettebb csoportok. Az alapvető szükségletek (étkezés, ruházkodás) az alacsony jövedelmű családokban sérülnek leginkább. Az Unicef szerint különösen veszélyeztetettek azok a gyermekek, akiknek szülője alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli vagy egyedül gondoskodik gyermekéről. Ám a szakma szerint a szegénységkutatás során figyelembe kell venni azt is, hogy van, aki valós szegénységben él, és van, aki csupán szegénynek tartja magát. S hogy ez mennyire így van, arra világított rá Giber Vilmosnak, a kaposvári Klebelsberg Középiskolai Kollégium igazgatójának a véleménye. Akit a szegénység elleni küzdelem világnapján azért kérdeztünk, mert az Arany János tehetséggondozó program miatt a kollégiumban az átlagosnál nagyobb számban laknak hátrányos helyzetű gyerekek. S aki azt mondja, bizony sok a szegény sorban élő gyerek, ám sokan a tömegkommunikáció által festett hamis kép miatt érzik magukat szegénynek.

– A televízió, az internet azt harsogja, hogy fogyasszál, vegyél ezt meg azt – mondta Giber Vilmos –, vagyis hamis képet fest arról, mi az igazi érték. Ha így nézzük, akkor nagy valószínűséggel igenis minden második gyerek nélkülöz. Mi itt a kollégiumban próbáljuk ellensúlyozni ezt a szemléletet, azt közvetítjük a gyerekek felé, hogy igenis minden képessége megvan ahhoz, hogy ne a tömegkommunikáció által preferált dolgokat tartsa értéknek, hanem valamin egész mást. Szellemi értékekben legyenek kimagaslóak a gyerekeink, ne a fogyasztásban. Persze a társadalomra jellemző polarizálódás a kollégiumban is érzékelhető, a tehetséggondozó programban koncentráltan is. Ám próbáljuk a gyerekeinket abba az irányba nevelni, hogy ugyan igaz, hátrányos helyzetűek, ám csak anyagi értelemben. Szellemi téren nyitott az út előttük, s az Arany János program jelentheti nekik a kitörési pontot. Ugyanis a programban tanulók nyolcvan százaléka továbbtanul, s e nélkül erre nem volna lehetőségük.



Érdekes a relatív szegénység kérdése az Unicef jelentése szerint is. Például a gazdasági krízist átélt Görögország a gyerekek értékelése alapján az egyik legjobb hely. Viszont Németországban, Lengyelországban, Luxemburgban és Kanadában sokkal rosszabbul érezték magukat a gyerekek annál, mint amit az objektív mérőszámok mutattak.

A helyzet csak fokozódik

A szakma szerint a szegény családba született gyermekek hátrányai később csak fokozódnak. A szülőknek ugyanis nincs pénzük külön órákra, de még színvonalas kulturális programokra sem. Aminek aztán könnyen lehet az a következménye, hogy a szegénységben élő gyerek nem képes egészséges kapcsolatokat kialakítani, nem tudja elsajátítani a társas élet normáit, s mert kiközösítik, türelmetlen, később esetleg agresszív lesz. Ebből fakadóan elszigetelődik, majd felnőttként a társas kapcsolatok hiánya miatt akár a munkahely megszerzésében, megtartásában is hátrányba kerül. S máris „újratermelődött” egy hátrányos helyzetű családfő vagy anya.