Közélet

2013.12.07. 08:02

A táj az ott élők jellemét is formálhatja

Akkortól van jelentősége egy tájnak, amikortól már van irodalma; a 18. század végén, a 19. század elején születtek az első opuszok a Balatonról, attól kezdve került a közbeszédbe – emlékeztet Kovács Emőke történész.

Fónai Imre

Mária Terézia 1777-es rendeletében még tiltotta a fürdőzést a Balatonban. De ugyanebben az évben Fejér Antal már Balatonfüredről dalolt, majd Batsányi János zengett a „keszthelyi hajókról és a háborgó tengernek hullámiról”, aztán Kis János a „tók királyát” üdvözölte, Pálóczi Horváth Ádám pedig már a magyar tengernek hódolt. Kovács Emőke A régi idők Balatonja című, nemrég megjelent kötetében a kezdeteket igyekszik bemutatni. A siófoki könyvtárt – pontosabban a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár nevet viselő intézményt, valamint a Kálmán Imre Emlékházat – 2010 óta igazgató történész kedvenc témaköre lett a 19.-20. század Balaton-története, az államszocializmus korszaka mellett. Siófokra kerülése előtt a Terror Háza Múzeumban is történészkedett.

– Meghatározók voltak a fonyódligeti nyarak, nagyon sok balatoni témájú könyvet olvastam szabadidőmben – emlékszik a gyerekkor balatoni szünidőire. – Amellett, hogy „Zimmer Frei” táblával fölszerelkezve biciklivel kísértem a német vendégeket a nyaralóba, máskor meg anyukám babáit árultuk a híres fonyódi piacon (édesanyja a „babák királynőjeként” is ismert Török Emőke iparművész – a szerző), folyton olvasó, „eminens” kisdiák voltam. Kétezer-hétben jelent meg az első balatoni témájú kötetem, a 19. századi Balaton történetével. Ez a korszak is érdekelt, meg az a skizofrén időszak, amikor az NDK-sok a Balatonnál találkoztak az NSZK-sokkal. Mindig tudtam, hogy ezeknek utána fogok nézni, tudományos igénnyel. Én ugyanis a történészi megalapozottságú tudományos ismeretterjesztésben hiszek. Lassanként fanatikus Balaton-rajongóvá lettem, hiszem azt is, hogy küldetése van egy-egy kötetemnek, mégpedig hogy megismertessem, milyen komoly hagyományai vannak ennek a régiónak. Ma már (ez talán valamiféle kollektív tudatalatti) napilapokban megjelenő, történelmi témájú publicisztikáim java része is a Balatonhoz kapcsolódik.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A régi idők Balatonja
[/caption]
Kovács Emőke azt mondja, szinte ajándéknak tekintette, amikor felépült Siófokon az új könyvtár, már csak azért is, mert új könyvtárt nemigen építenek mostanában másutt az országban. Ezt „kapta” újdonsült intézményvezetőként, s azóta azon igyekeznek munkatársaival, hogy tartalommal töltsék meg, mintegy válaszul az olyan kérdésekre, hogy „miért éppen erre kellett költeni azt a sok pénzt?”. Elárulja azt is, hogy a Balatonnal kapcsolatban gyakran félre kell tennie a tacitusi „harag és részrehajlás nélküli történetírást”, főleg amikor személyes élet- és sorstörténetek nyomába ered. A régi idők Balatonjának minapi siófoki bemutatóján ezzel kapcsolatban fel is merült a kérdés, hogy esetleg feminista történetíró-e, vagy sem. – Van ilyen vonal valóban, de én nem vagyok a híve, annak ellenére sem, hogy kétségtelenül sok a nő a történeteimben – felelte.

Így például feltűnik a történész kutatásai nyomán Bódi Mária Magdolna, „Fűzfő angyala”. – Nem ismerik a történetét a Balatonnál sem. Köveskálon van egy kép róla egy ház oldalában, egyébként zajlik boldoggá avatásának az előkészítése. Számomra meghatározó alakja a tótörténetnek; egyszerű vallásos lány volt a két háború között, apáca szeretett volna lenni, de nem léphetett a szerzetes rendbe. Sorsa példaértékű: 1945-ben Litérnél, amikor megjöttek a szovjet csapatok, az óvóhelynél nőtársai elé állt és őt lőtték hátba. Vagy éppen Belházi Bimbi alakja. Ő volt az első nő, aki átúszta a Balatont, férfiakat is lehagyva. Nemrég konferenciát is szerveztünk ebben a témában, örültem, amikor az unokája, aki sikeres szinkronúszó, megkeresett és elmondta, szeretnének szobrot állítani Bimbinek is, ha már egyszer az első Balaton-átúszónak, Szekrényessy Kálmánnak is van, éppen Siófokon.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Kovács Emőke történész
[/caption]
De folytatható még a sor, Simon Böskével például, az első magyar szépségkirálynővel. – Nagyon szép keszthelyi lány volt, nemcsak a hazai szépségversenyen lett első, Párizsban Miss Európának választották. Nem mellékesen a két háború közötti évekről van szó, márpedig a trianoni békediktátum után a magyarokról akkoriban hallani sem akartak. Zsidó származású lévén, 1944-45-ben elterjedt hogy meghalt, ezt meg is írták róla. Amikor sok évtized múltán Böske unokaöccsével, Simon Károllyal találkoztam, tőle tudtam meg: a hetvenes évekig élt velük, mellettük, a másik szobában...



A siófoki intézményvezető-történész arra is emlékeztet: a Balaton története sem függetleníthető Trianontól, hiszen teljesen megváltozott a tó szerepe, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia magaslati fürdőhelyeit elveszítette az ország. Arra pedig a siómarosiak (ma Balatonszabadi község része – a szerző) döbbentették rá Kovács Emőkét, hogy a táj hangulata meghatározza az ott élők hangulatát, sőt, a jellemüket is formálja. A siómarosiak voltak ugyanis, akik a világon először állítottak köztéri Kossuth-szobrot, rögtön Kossuth halála után. „Történt ugyanis, hogy a „magyarok Mózesét” halála után különvonattal hazaszállították Olaszországból 1894. március 30-án. A siófoki vasútállomáson emberáradat tisztelgett főhajtással a gyászkocsi előtt. A marosiak úgy érezték, a főhajtás mellett mást is kell tenniük, így jött a szobor ötlete. Szokó István református lelkész indította el a munkát, elgondolásában a falu tanítója, Fábián József készséggel támogatta. A siómarosiak adakoztak a nagy célra. Összesen 642 forint gyűlt össze – akkoriban az éves átlagkereset 300 forint körül mozgott. A mű 1894. június 26-án érkezett meg Siómarosra. Leleplezési ceremóniája július 1-jén, egy vasárnapi napon zajlott. Az egész falu lázasan készült, állítólag Gilicze Imre helyi lakos titokban ágyút eszkábált és az avatáskor díszlövést adott le. Mindez hősi, ám illegális cselekedetnek számított, a járásbíróság később tíz forintra büntette a „kivitelezőket”, de hát a nagy tettek olykor veszteséggel járnak.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!