Vetített képes időutazáson a somogyi vendégsereg

– A hazai tudományos ismeretterjesztés közel két évszázados történetének meghatározó intézménye 170 éves múltra tekinthet vissza - mondta Szántó László, a megyei levéltár nyugalmazott igazgató-helyettese. – A Magyar Természettudományi Társulat történetében gyökeres változások következtek be a második világháborút követő rendszerváltozás során. Az állampárti rendszer uralkodó pártja, a Magyar Dolgozók Pártja a tudományos, illetve tágabban a szellemi közéletben is kizárólagos befolyását garantáló szervezeti változásokat vezetett be. Így alakult meg az elődjénél jóval szélesebb körű profillal rendelkező, a humán tudományok népszerűsítését szolgáló egyesületeket magában foglaló Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat 1953. április 29-én.

A társadalom és természettudományos ismeretek terjesztésén túl következetes harc a tudományellenes és az áltudományos nézetek ellen – hirdette egyebek mellett célját akkoriban a társulat. Még abban az évben sorra jöttek létre a megyei szervezetek, Kaposváron – 131 tag jelenlétében – 1953. szeptember 20-án alapították meg a somogyit. Az egyesület csak 1955-ben kapott helyet a Bajcsy-Zsilinszky utcai egykori nemzeti kaszinóban, s akkori kimutatás szerint már 300 tagot számlált a megyei szervezet, melyben legnagyobb létszámmal az agrártudományi, az orvos-egészségügyi, biológiai valamint az irodalmi, művészeti szakosztályok működtek. Sorra alakultak a járási szervezetek, s az 1955-56-os évadban már szabadegyetemi oktatást indítottak, létrehozták a TIT klubot, ami a korabeli értelmiség népszerű találkozóhelyévé vált. Somogyi összegzés – e címmel tartották meg 1956. október 19-én az agrárvitát, mely óriási érdeklődést váltott ki – csaknem ezren kísérték figyelemmel a rendezvényt –, s ezért szinte a forradalmi események somogyi előjátékának is tekinthető.

Új helyzet, új keretek – 1957-től őszétől ismét aktívan működött a megyei szervezet. Kiállítások a TIT klubban, Rippl-Rónai József és József Attila Szabadegyetem elnevezéssel előadássorozatokat tartottak, s ekkor kezdődött el a rendszeres nyelvoktatás.

Fontos mérföldkő volt a TIT életében az 1965-ben felavatott Dózsa György utcai központ, később Siófokon alakítottak ki egy székházat, s 1978-ban Nagyatádon létesítettek önálló irodát, s oktatótermet. Remekül hasznosítható ismereteket nyújtott az oktatási program, mely a ''60-as évek elején indult, s ezt később számos, nagy érdeklődést övező képzés követett. Szántó László arról is beszámolt: a TIT országjáró mozgalom szervezésével is kitűnt. Mutatja a korabeli helyzetet, hogy 1973 és 1976 között ezernél is több túrát, kirándulást szerveztek, melyen közel 35 ezren vettek részt. A társadalmi változások természetesen nyomot  hagytak a szervezet életében is, a történész jelezte: a ''80-as évek elejétől kezdve kiütköztek, jelentkeztek az államszocialista rendszer létezésének korlátai. Előbb a stagnálás, majd a hanyatlás  és válság jellemezte a gazdasági-társadalmi viszonyokat. E viszonyok közepette működött a somogyi TIT, mely a anyagi nehézségek dacára fejlődött. 1982-ben épült meg a kaposvári Uránia Csillagvizsgáló, kiemelt figyelmet fordítottak a tehetséggondozásra, s az ismeretterjesztésre valamint a nyelvoktatásra is.

– Az évek és az igények változásával átalakult a nyelvtanulási igény, egy dolog viszont nem: mindig szükség van az idegen nyelvtudásra – hívta fel nyomatékosan a hallgatóság figyelmét Horváth Gyula egyetemi docens, aki évtizedeken át képezte, oktatta a felnövekvő generációt.
– Persze a magyar nyelv se könnyű – utalt a kaposvári fonodában elhelyezkedő kubai lányok helyzetére, akik a ''80-as évek elején érkeztek Somogyba. Csaknem 300-an dolgoztak a megyeszékhelyen, s ahhoz, hogy szót értsenek a helyiekkel, nem ártott, ha a magyar nyelvtan rejtelmeivel legalább alapfokon megismerkednek.

– Én Pécsre megyek, Kaposvárra utazom, Debrecenbe készülök – hangzott az első hallásra egyszerűnek tűnő mondat, ám az egyik ifjú kubai munkásnő, Carmen annyira belebonyolódott a nyelvtanba, hogy csak annyit mondott: ha ilyen nehéz a magyar nyelv, akkor inkább Kubába megy vissza...



Fotók, korabeli videók segítségével adott ízelítőt a közelmúlt eseményeiből Horváth László Árpád, a Somogy Megyei TIT igazgatója. Mint mondta: annyi minden történt a ''90-es évek eleje óta, hogy a közönség akár egy hétig is hallgathatná a rendezvények, előadások történetét.

– A TIT mindenkié – hangsúlyozta az igazgató. Ennek jegyében számos programot, előadássorozatot szerveztek Kaposváron. A ''90-es évek elején vallási kérdésekről is rendezvényt tartottak, melynek vendége volt Balás Béla, Raj Tamás, Hegedűs Lóránt, Gyulai Endre, Harmati Béla és Schweitzer József is. Emlékezetes volt Habsburg Ottó látogatása, aki a ''90-es évek elején a dél-szláv háború idején kereste fel Kaposvárt. - A keleti nyitásról manapság gyakran ejtenek szót, mi már 1994-ben végrehajtottuk a keleti nyitást – hangoztatta Horváth László Árpád. Meghívták Koichi Tsutsumi-t japán nagykövetet, később az akkori kínai nagykövetet, Chen Zhiliut látták vendégül. Az évek során többi közt Grétsy László, Papp Lajos, Bálint György, Bod Péter Ákos, Tabajdi Csaba, Mikola István, Szörényi Levente, Lomb Kató és Kopátsy Sándor gondolatait is megismerhették a kaposvári érdeklődők, s Rott Pál könyveit is tanulmányozhatták.

A csillagokat kémlelték, újranyitnák

A kaposvári csillagvizsgáló jelenleg nem működik, kérdésünkre az igazgató elmondta: az épületbe többször betörtek, a távcsövet leszerelték, s biztonságos helyen  tárolják. Ha anyagi lehetőségük megengedi, s megfelelő összegű állami támogatáshoz jutnak, újra megszeretnék nyitni az Urániát, ahol rendszeres programokat kívánnak szervezni.