Közélet

2014.01.04. 08:09

Ángyán-jelentés: Felcsút és Bábony is jól teljesített

A bábonymegyeri Ághék nem csak Somogyban „arattak”, országos szinten is jól teljesítettek 2013-ban: ez is kiderül Ángyán József most elkészült ötödik földjelentéséből, mely immár az állami földbérlet-pályázatok somogyi összegzését is tartalmazza.

Fónai Imre

A somogyi kötődésű exállamtitkár, jelenleg független parlamenti képviselő gyűjtése szerint a megyében bérbe adott területek közel felét mindössze három nagy érdekeltség (a bábonymegyeri Ágh János és családja, a somogyszobi Claessens Group tulajdonosa és egyik cége, valamint a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft.) szerezte meg: ez a felső hat százalék az összes földterület több mint 45 százalékát kapta. A 20 hektár alatti nyertesek (vagyis a „kis, családi gazdálkodók”) a somogyi föld 14 százalékához jutottak. Országos összesítésben: a legnagyobb 67 nyertes érdekeltség a földterület 55 százalékát vitte el, a 20 hektár alatti nyertesek, vagyis az összes pályázati győztes 67 százaléka mindössze a földterület 14 százalékát tudta megszerezni.

„Az európai agrármodell is a kis és közepes családi gazdasági és szövetkezeti modellre épül” – írja Ángyán József az immár valamennyi megye földbérlet-pályázatát összegző, ötödik jelentésében. Az Eurostat friss adatai szerint az átlagos birtokméret Lengyelországban hat, Olaszországban nyolc, Svájcban 17, Ausztriában 19, Hollandiában 25, Németországban 46, Dániában 60 hektár. A „nagybirtokok” átlagos mérete pedig Svájcban 54, Hollandiában 135, Lengyelországban 250, Dániában 426, Németországban 1391 hektár. Magyarországon 3164 és ennél csak Csehország (3531) és Szlovákia (3934) nagybirtokainak átlagmérete nagyobb. „Egyes hazai közvélemény-formáló „szakértők” ezt az európai gazdaságszerkezetet persze előszeretettel minősítik versenyképtelen „skanzennek” – így Ángyán. – Ha ez valóban így lenne, akkor Európában már valószínűleg régen meg is szűnt volna a mezőgazdaság...”

A földspekuláció, a földéhség három alapja az exállamtitkár szerint: 1., A világ várhatóan növekvő élelmiszerkereslete, ami stratégiai, nemzetbiztonsági kategóriába emeli az élelmiszertermeléssel szoros kapcsolatban lévő piacokat, természeti erőforrásokat, mindenekelőtt a termőföldet, a vízbázisokat, és kulcspozícióba juttatja mindazokat, akik ezeket az erőforrásokat és piacokat a kezükben tartják. Mindez olyan potenciális nyereséget ígér, amely már eléri a nagy tőkeérdekeltségek ingerküszöbét is. 2., Idén meg kell nyitnunk a földpiacunkat a külföldi tőke előtt és a hazai, valamint a nyugat-európai földárbeli különbségek elképesztő extraprofit ígéretét hordozzák. Az erős érdekérvényesítő képességű, nagytőkés csoportok még a földpiac liberalizációja előtt meg akarják szerezni ezeket az erőforrásokat. Ezért a gazdaságpolitikát – akár a politikába beküldött, döntéshozó pozícióba helyezett embereikkel – úgy alakítják, a döntéshozókat úgy befolyásolják, gazdaságilag is „érdekeltté teszik”, hogy azok a gazdasági, piaci, jogi és intézményi feltételek számukra kedvező alakításával elhárítják a spekuláció útjában álló akadályokat. 3., A tekintélyes agrártámogatási összegek: minden hektár megművelt földterület után ma járó, hektáronkénti mintegy 69 ezer forint földalapú támogatás, illetve a gazdálkodási rendszerekhez kötődő kifizetések, fejlesztési támogatások, amiket ma az európai közös agrárpolitika a földhasználóknak juttat.

„Az ezekkel az eszközökkel és módszerekkel kirabolt, a természeti és pénzügyi erőforrásoktól, segítő hálózataitól és piacaitól megfosztott, az információktól távol tartott gazdatársadalom, illetve a szolgáltatásait, megtartó erőt adó intézményeit elveszítő, legyengített falusi, vidéki közösségek azután már nem állnak többé a zsákmányszerzés útjába. A közösségek így „felszabaduló” földjei, gazdaságai, maradék erőforrásai és piacai adják a zsákmánykört a magánvagyonok gyarapításához. Ez a zsákmányszerzési folyamat – államhatalmi támogatással – törvényszerűen vezet a társadalom összetartó erejének megszűnéséhez, képlékeny, engedelmes masszává válásához, immunrendszerének összeomlásához és a gyenge érdekérvényesítő képességű vidéki közösségek pusztulásához. Mindezzel a spekuláns nagytőke akadálytalan behatolását maga az állam készíti elő, amely a helyi közösségek, a családok és a fiatalok helyett ezekkel az érdekkörökkel köt „stratégiai partnerségi megállapodásokat”, majd a nemzet és közösségei kirablásából származó hasznon, extraprofiton megosztozik a háttérből a folyamatokat vezérlő (formálisan különböző politikai pártokhoz kötődő, ám inkább közös profitmaximalizáló érdekeik alapján egységes hálózatot képező) tőkeérdekeltségekkel” – vezeti le a folyamatot Ángyán József.

Adatai alapján Somogy megye sem kivétel. Ötven érdekeltség kapott húsz évre bérbe 84 nyertes pályázattal 1695 hektárnyi állami földet. A három nagy a nyertes pályázatain kívül, megbízási szerződéssel további 218 állami földrészletet bérelhet; ezek összterülete nem is tudható, mert a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) semmilyen adatot nem hoz nyilvánosságra ezekről, a nyertesek nevét is csak bírósági döntés nyomán volt hajlandó közzétenni. A legnagyobb, száz hektárnál nagyobb területet elnyert három érdekeltség 22 nyertes pályázattal közel 800 hektár somogyi földhöz jutott.
Az exállamtitkár földjelentésében az áll: Ágh János üdülő-karbantartó lakatosból lett a húsz éve az állami gazdaságtól vásárolt telepén elsősorban állattartással foglalkozó nagygazda, bábonymegyeri önkormányzati képviselő. Családtagjaival – feleségével, fiával, lányával és sógorával, Bábonymegyerről, Siófokról és Somból pályázva – 12 nyertes pályázattal összesen 503 hektárt nyert el, Bábonymegyer és Som állami földjeinek 85, illetve 60 százalékát megszerezve. Ezen felül további 192 darab állami földrészletet bérelnek, megbízási szerződéssel. A somogyszobi Claessens Group négy céget (többek között a Somogyszobi Mezőgazdasági Kft.-t) foglal magában. Tulajdonos igazgatója, Claessens Peter belga származású nagybirtokos 1995-ben települt Magyarországra, és a Dél-dunántúli Mezőgazdasági Kombinát egyik utódcégét vette meg. Négy nyertes pályázattal összesen 161 hektárhoz jutottak, Claessens Peter szerezte meg a megyében eddig bérbe adott birtoktestek közül a legnagyobbat, a 96 hektáros nagyatádi szántót. A Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. valójában egy föld nélküli tehenészeti telep 1100 szarvasmarhával és 28 dolgozóval. Ez a helyzet úgy állt elő, hogy a volt Lajoskomáromi Győzelem téeszt felvásárló, ma 3000 hektáros nagybirtokos, Raskó György, az Antall-kormány államtitkára a gazdaság tehenészeti telepét föld nélkül eladta egy bányavállalkozásnak. Így a volt téeszből alakult cége, a Lajoskomáromi Győzelem Kft. mellett az általa értékesített tehenészeti telepből létrejött a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. Utóbbi földnélküli tehenészeti telepként most, leválasztva a korábbi téeszföldekről, állami földre tart igényt. Pályázattal Ádándon, Nagyberényben, Siójuton és Somban jutottak ilyenhez, ezen felül pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel 26 birtoktestet (ebből Bábonymegyeren kettőt, Somban huszonegyet) bérelnek.

Somogyban a 42 település közül 21 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég. A 85 elnyerhető egységből 35 darab, az 1695 hektár meghirdetett földterületből 590 került helyi lakosokhoz. Azaz – áll az Ángyán-jelentésben – a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek – a kormányzati kommunikációval szemben – a bérbe adott területeknek kevesebb, mint felét tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a nagyobb részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.



Országos szinten a messze kimagasló 14 legnagyobb érdekeltség az összes bérbe adott terület közel egyharmadát tudta megszerezni. E rangsorban hetedik az Ágh-család. A 672 településen, pályázati úton bérbe adott földterület 35,6 százaléka került helyi lakosokhoz. A kormányzat azt állítja: tőkés társaságoknak nem ad bérbe, hanem a helyben élő, gazdálkodó családoknak, „kérges tenyerű gazdáknak” juttat. Ehhez képest: a legnagyobb 67 nyertes 105 pályázója közül 27 tőkés társaság, mely az összes földterület 24 százalékát vitte. S végül azok a települések, ahonnan a legtöbb a nyertes: első Felcsút, második Karcag. Utóbbi a vidékfejlesztési miniszter városa...

Egy jelentés, ami nincs

A földalapkezelő (NFA) ellenőrző bizottsága belső vizsgálat nyomán számos ponton alátámasztotta: a pályázati rendszer súlyos problémákat vet fel. A vizsgálati jelentés azonban nemhogy mára eltűnt, hanem „nincs és nem is volt” – olvasható a legfrissebb Ángyán-jelentésben. Miután a szaktárca vezetése a parlamenti albizottsági tagokkal megismertette a 11 oldalas vizsgálati jegyzőkönyvet (mely bírálta egyebek között, hogy a pályázók számos esetben a szubjektíven adható pontok magas aránya miatt nyerhettek, hogy akkor is magas pontszámot kaptak egyesek, amikor terveik nem voltak kiemelkedőek, sőt, hiányosak voltak, esetenként értékelhető pénzügyi terv is hiányzott, máskor a nyertesek nem rendelkeztek állatállománnyal, sőt több esetben eszközökkel, gépekkel sem, míg a vesztesek között évtizedes tapasztalattal rendelkező állattartók is voltak), maga az előterjesztő, Péter Mihály az MTI-nek már „nem létezőnek” minősítette. Ángyán József írásbeli kérdésére ekkor még Fazekas Sándor miniszter is azt válaszolta: a jelentés létezik, sőt annak mellékletei is megtekinthetők. A Mezőgazdasági Bizottság október 3-i ülésén Fazekas már azt mondta: semmiféle ellenőrző bizottsági jelentés nincs, nem készült. Bitay Márton államtitkár azt tette hozzá: az NFA ellenőrző bizottságának jelentésében, amit a bizottság jóváhagyott, ilyen mondatok nincsenek...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!