Közélet

2014.01.13. 16:02

Tehetségpont: fizikai kísérlet a megmaradásra

A korábbi évekhez képest is kevesebben, a szükségeshez képest pedig végképp elégtelen számban választják a felsőoktatás természettudományi képzéseit a középiskolások. Egyes régiók nagy bajba – humán, de mégsem alaptalan hasonlattal a 22-es csapdájába – kerülhetnek. Amíg nincs műszaki-informatikai szakembergárdájuk, addig nincs életminőséget javító termelőágazatuk, s amíg az nincs, a jó szakemberek sem vernek gyökeret. Kaposvár és térsége ebben a helyzetben van. A Táncsics gimnázium tehetségpontja a diákokat, a képzőhelyet és a cégeket hozta össze hétfőn.

Balassa Tamás

Ha ma Kaposvárra egy 2-300, vagy akár csak száz munkaerőt igénylő műszaki, informatikai cég kívánna betelepülni, nagy bajban volnánk mi, akiknek a humánerőforrás biztosítása a dolguk. Ezt mondta megnyitójában hétfőn Varga József iparicég-vezető, kamarai elnök a Táncsics Mihály Gimnázium által szervezett első Tehetségnapon. Kiemelte: régiónk kifejezetten hátrányos helyzetű, mivel innen a diákok országos tíz százalékos átlagának alig több mint a fele választ természettudományi pályát.

– Az életminőség javulásához óhatatlanul az ipari cégek fejlődése kell, de ma a műszaki irányításban dolgozó, tervező-fejlesztő mérnököket egymástól tudjuk elszipkázni – mondta Varga József. – A műszaki értelmiség sokszorosára volna szükség a városban, sokféle próbálkozásunk volt már arra, hogy jó irányba lépjünk, de ez nem nagyon sikerült. Egy gépészes fiatalembernek 10-12 éve komoly ösztöndíjat fizettünk, hogy műszaki pályát válasszon, és utána visszatérjen a városba: nemrég hallottam, Tamást elcsábította a győri Audi. Nem tudunk versenyezni más városok, nagyobb cégek 20-30-50 százalékkal nagyobb béreivel...

A természettudományi pályák iránti érdeklődés csökkenéséről beszélt a Klebelsberg központ képviseletében Kalózné Pápa Ágnes. A tudásalapú gazdaság felépítésében a természettudományi tehetséggondozás alapkérdés, mondta. Reőthy Ferenc, a Táncsics igazgatója köszöntőjében egy összetett célrendszerről beszélt, aminek a Tehetségnap fontos, de minden bizonnyal nem utolsó lépése. Fontosnak nevezte, hogy biztos megélhetést nyújtó diplomák felé vezessék a diákjaikat, s ezért is üdvözölte, hogy helyi cégek is megjelentek az eseményen. Sárdi Péter, a két éve alapított Kaposvár-Somogyi Tehetségsegítő Tanács elnöke azt mondta: immár nyolc tagozatban működnek, a műszaki-gazdasági alapítását a tanács 22 döntően kaposvári partnercége szorgalmazta. A természettudományi tagozatot Kertész Róbert táncsicsos tanár tartja kézben. A gimnázium három éve kapott Akkreditált Kiváló Tehetségpont minősítést, ami újabb lépése a kimagasló képességű diákok programszerű ösztönzésének, tudtuk meg Szabó Gabriella koordinátortól.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Fizikai kísérlet a megmaradásra
[/caption]
A feketelyuk egy nem létező égitest... – Cseh Tamás dúdolta a fülembe Bereményi Géza sorait, miközben a Dunaújvárosi Főiskola fizikatanára egyebek között az einsteini relativitás-elméletről és a négydimenziós világ téridő-görbületeiről értekezett a kaposvári Táncsics gimnázium aulájában. Arról tett hitet, hogy bár a celebmédiában minden gond nélkül bevallható, ha egy villanykörtét sem tudunk becsavarni, ám a reáltudományoknak ezzel együtt az alapműveltség részének kellene lenniük. Bizonyságul az internetet hívta segítségül, ahol egy hölgy a tankolását megszakítva addig ficergett az autó első ülésén, amíg végül lángra lobbantotta a benzinkutat. Elektrosztatikus töltéséről ekkor értesült. Horváth Miklós főiskolai tanár e körben Charlie Chaplint is idézte, aki epésen azt mondta Einsteinnek: „engem azért ünnepelnek, mert mindenki ért, téged meg azért, mert senki.”



Azt, hogy a fizika, s mellette a matematika és az informatika lekötelező tudomány, nagy valószínűséggel – valószínűség számítások nélkül – nem kellett elmagyarázni a Táncsics hétfői hallgatóságának. Az első Tehetségnapon mintegy másfélszáz kaposvári középiskolás hallgatta az érdekfeszítő, ám ettől fajsúlyos előadásokat. A Táncsics 9/d-sei az egyensúlyozó Lego-robottal pihenték ki a fáradalmakat. Heisz Ábris, Masztis Máté, Fejes Martin, Kalmár Gábor, és Balla Előd Ábel Informatika-szakosok. Kettő helyett négy órájuk van egy héten, de a többszörösét is szívesen vennék, szívesen beáldozva a humán tárgyakat. Szerintük egyszerű logika kell ahhoz, hogy értsük a reál tudományokat. Az orvosival is kacérkodó Előd kivételével mindannyian egyértelműen informatikai pályára készülnek, Dunaújvárosba vagy Budapestre. Az alkalmazás és programozás egyaránt érdekli őket, egyelőre a földön állva: a Facebooknál nem akarnak dolgozni, Bill Gates-szek nem akarnak lenni, a szilíciumvölgy start up-jai sem csábítóak nekik. A fejlesztés sem áll távol tőlük: Máté a napelemes telefontokon dolgozik, mert a mobilja okos ugyan, de gyorsan lemerül.
Ugyanilyen lelkesedéssel meséltek a fiatalok ugyanakkor az MMO PRG-ről (Massively Multiplayer Online Role-Playing Game), ami a sok szereplős online szerepjátékok gyűjtőneve. A pályaválasztás oly távol van tőlük és mégis közel...

Robotokkal erősítenek a felsőoktatási versenyben

Agyhullámmal vezérelt robotot és virtuális hegesztőgépet mutatott a kaposvári középiskolásoknak a Dunaújvárosi Főiskola (DUF). A berendezéseket, melyekkel a vonzásukat kívánták növelni, az intézmény fejlesztette. Honfi Vid tanszékvezető főiskolai tanár egykori kaposváriként és táncsicsosként tért vissza kollégáival, akik rendhagyó matematika, fizika és informatika órát tartották. A főiskolán végzettek átlagkeresete az Eduline.hu közlése alapján a hetedik legjobb a felsőoktatás abszolút mezőnyében, míg a vidéki főiskolák között az első, tudtuk meg a DUF kommunikációs-központvezetőjétől, Petrik Anettől.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!