Közélet

2014.02.28. 07:45

Öngondoskodásra ítélve: mi lesz, ha nyugdíjba megy a Ratkó-nemzedék?

A legfrissebb felmérés szerint Svájcban a legbiztonságosabb az idősek élete: a Natixis Global Retirement Index 150 országot rangsorol húsz szempont – többek között az egészségügyi szolgáltatások minősége, az egyén jövedelmi és pénzügyi helyzete, az életminőség és más szociogazdasági adatok – alapján, s 2014-re az alpesi országot látta a legjobbnak.

Vas András

A második Norvégia, a harmadik Ausztria, Magyarország két helyet javított ugyan a 2013-as pozícióján, s így a 43., ám árnyalja a képet, hogy a környező országok közül Csehország a 16., Szlovénia a 21., míg Szlovákia a 22. helyen zárt. A legjobb húsz ország közé öt Európán kívüli fért be, s a Top 10-ben található az összes skandináv ország. A lista utolsó 13 helyén fekete-afrikai országok foglalják el, Zimbabwében a legrosszabb nyugdíjasnak lenni. A rangsor készítői felhívták a figyelmet, hogy ebben jelentősen közrejátszik, hogy az államok pénzügyi erőforrásai egyre szűkösebbek, így a nyugdíjas kori jövedelembiztonságról mindinkább az embereknek kell gondoskodniuk.



– Ezzel szemben a hazai egypilléres, kizárólag állami járulékra alapozó rendszer rendkívüli veszélyeket rejt magában – mondta Szabó János szociológus. – A magyar társadalom az európaihoz hasonlóan öregszik, ami jó, hiszen egyre tovább élnek az emberek, a nyugdíjkassza szempontjából viszont kevéssé, hiszen a korábbinál tovább veszik igénybe a rendszert. Viszont alacsony a születések száma, ami már középtávon is azt jelenti, egyre csökken az aktív, járulékfizető népesség létszáma, a több nyugdíjast kevesebb dolgozónak kell eltartania.



Magyarországon az európai trendekhez képest még rosszabbak a kilátások – az előrejelzések szerint az aktívak és az eltartottak aránya 2050-re 48,3 százalék lesz, 2005-ben még csak 22,8 százalék volt –, ugyanis sokkal jelentősebb létszámbeli különbségek adódnak egyes korosztályok között. A következő években a teljes Ratkó-nemzedék, vagyis az ötvenes évek abortusztilalma idején születettek elérik a nyugdíjkorhatárt, s ez a korábbi arányokhoz képest még inkább megterheli az államkasszát, melyből ma is nagyjából a GDP tíz százaléka megy el nyugdíjakra. A Ratkó-nemzedék után még akad egy nagyobb népesebb korosztály, a gyes-nemzedék – a gyermekgondozási segély 1968-as bevezetése utáni születési hullám –, ám a Ratkó-unokák, illetve a gyes-nemzedék gyermekei már nem alkotnak újabb nagyobb korosztályos hullámot, jelentősen romlik az aktívak-eltartottak aránya. A hazai korfát vizsgálva kiderül, 15 éven belül 2 millió 147 ezren mehetnek nyugdíjba, viszont csak 1 millió 633 ezren érik el a munkaképes kort,  másfél évtized alatt több mint félmillió járulékfizető tűnik el a rendszerből, évente átlagosan 34 ezerrel többen lesznek nyugdíjasok, mint munkaképesek...

– A jelenlegi formájában az állam nem lesz képes fizetni a nyugdíjakat – magyarázta Szabó János –, csökkentenie kell az egy főre jutó összeget. Ma nagyjából a nettó bére 80 százalékát kapja valaki, amikor nyugdíjba megy, hogy nem boruljon fel a rendszer, ezt  60, de elképzelhető, hogy 40 százalékra kell levinni majd.
Akik minimálbérből élnek, vagy arra vannak bejelentve, s ez jelenleg 1-1,2 millió ember, szinte semmit sem kapnak. A szociológus szerint ezért mindenképpen megfelelő kormányzati intézkedésekre van szükség, különben 2025–30-ra bedől a nyugdíjrendszer.

– Meg lehet emelni a nyugdíj-korhatárt – jelentette ki –, hiszen az emberek tovább élnek, a skandináv országokban már most is magasabb a korhatár, mint idehaza. Emellett hosszú távra szóló demográfiai intézkedésekre van szükség, nem úgy, mint eddig, amikor az egymást váltó kormányok rendre megváltoztatták az elődjük intézkedéseit.
Hozzátette, a népesedéspolitikának csak egyik eleme a pénzbeli támogatás, legalább ilyen fontosak a megfelelő munkaerőpiaci intézkedések.
– A gyed-extra például ezt szolgálja, hiszen visszavezeti a nőket a munka világába – mondta Szabó János –, át kellene alakítani a járulékfizetési rendszert, hogy ne érje meg a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy utóbbi minimálbérre van bejelentve, s kap egy bizonyos összeget zsebbe. Ha az állam nem lenne ilyen mohó, több kerülhetne a kasszába, és az emberek is jobban tudnának gondoskodni a jövőjükről.

Abban egyetértett a szociológus a Natixis szakembereivel, hogy a nyugdíjas kori jövedelembiztonság alapja az öngondoskodás, enélkül százezrek kerülhetnek kilátástalan helyzetbe akár a következő évtized végére.
– Nyugdíj-előtakarékosság, önkéntes nyugdíjpénztár, életbiztosítás – sorolta a lehetőségeket Tobak Ferenc, a Somogy Bróker ügyvezetője –, ezek közül az egyikre feltétlenül szüksége lesz mindenkinek. A mai ötvenesek már nem számíthatnak rá, hogy a nyugdíjukról teljes mértékben az állam gondoskodik. Az aktív korban kell félretenni azokra az időkre, amikor már nem lesz kereset. Főként azok számára fontos, akik minimálbérre vannak bejelentve, vagyis szinte az összes vállalkozó: akár havi 10-20 ezer befizetett forint is segíthet a későbbiek során, főként, ha az ember idejében elkezdi a takarékoskodást. Ehhez az is kell, hogy a játékszabályok ne változzanak, ha elindul valamilyen takarékossági program állami támogatással, akkor azt ne szüntessék meg néhány éven belül...

Legjobb nyugdíjasrendszerek 2014-ben

1. (2.*) Svájc

2. (1.) Norvégia

3. (5.) Ausztria

4. (4.) Svédország

5. (11.) Ausztrália

6. (8.) Dánia

7. (9.) Németország

8. (6.) Finnország

9. (22.) Új-Zéland

10. (3.) Luxemburg

11. (23.) Izland

12. (14.) Belgium

13. (7.) Hollandia

14. (13.) Kanada

15. (10.) Franciaország

16. (17.) Csehország

17. (27.) Dél-Korea

18. (20.) Nagy-Britannia

19. (19.) Egyesült Államok

20. (12.) Izrael

21. (16.) Szlovénia

22. (18.) Szlovákia

...

30. (36.) Lengyelország

...

32. (35.) Horvátország

...

43. (45.) Magyarország

...

48. (58.) Románia

...

60. (72.) Ukrajna

...

74. (75.) Szerbia

*Zárójelben a 2013-as helyezés

Forrás: Natixis Global Retirement Index, SH-gyűjtés

 

Somogy negyede 60 felett

Nyugdíjban–ellátásban

részesülők aránya

60 év felettiek aránya

Békés

33,6

26,2

Tolna

32,8

24,9

Baranya

31,4

24,5

Nógrád

31

25,3

Csongrád

30,9

25

Heves

30,9

25,4

Jász-Nagykun-Szolnok

30,7

24,6

Bács-Kiskun

30,1

24,5

Somogy

30

25,4

Vas

29,7

24,7

Zala

29,1

26

Komárom-Esztergom

29

23,2

Veszprém

29

24,3

Borsod-Abaúj-Zemplén

28,8

22,9

Budapest

27,8

25,7

Fejér

27,5

22,9

Szabolcs-Szatmár-Bereg

27,3

20,1

Győr-Moson-Sopron

27,1

22,9

Hajdú-Bihar

26,7

22

Pest

25,4

21,5

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!