Közélet

2014.03.28. 09:54

Tab huszonöt éve város

Takáts Gyulának Tab volt a „paradicsomi világ”, Csontváry-képet látott maga előtt, ha fölment a Hőlyegre. Schmidt Jenő, a jelenlegi polgármester szerint a huszonöt évvel ezelőtti várossá válás után Tab mostanra lett igazán városias kisváros.

Fónai Imre

Dombok ölén kertváros – írta a Somogyi Néplap 1989. márciusi, a várossá avatásra megjelent melléklete Tabról. Melegvíz, fürdő, vezetékes gáz, üdülőközpont, új lakások, bankok, bevásárlóközpont, ifjúsági klub – sorjáztak az akkori elképzelések. S egy nyilatkozó azt is megemlítette, hogy „Tabon egyre nehezebb elhelyezkedni”.
– A melegvizet felhasználjuk, de másként, mint ahogyan negyedszázada elképzelték – feleli Schmidt Jenő polgármester arra a kérdésünkre, hogy hol tart ehhez képest a „dombok ölén épült kertváros”. – Az uszodánkat geotermikus energiával, azaz a melegvíz hőjével fűtjük, ami energia-megtakarítást jelent; azt szeretnénk, ha idővel a lakótelepeket és az ipartelepet is át tudnánk állítani erre. Mi már tehát nem fürdőt, hanem uszodát építettünk; hiszen fenn is kell tartani valahogyan az ilyen létesítményeket, márpedig fürdőből akad a régióban, a környező települések lakossága meg túl kevés egy fürdőhöz. Bár Tab valaha mezőváros volt, ma ipari település; a hetvenes években betelepült ipari üzemek tették igazán élhetővé, a foglalkoztatottak több  mint ötven százaléka az iparban dolgozik. S tabi a megye legnagyobb foglalkoztatója, sőt, remélem, az is marad még évtizedekig...



A város jövőjét az is megalapozza, hogy a lulla-endrédi út átadásával nyolc percnyi távolságba került az M7-es, a Balaton.
A polgármester szerint Tab ma egy csendes, biztonságos, élhető kisváros a maga 4700 lakosával. – Az iskolák, az egészségügyi és szociális intézményeink megújultak, nagyon kevés a bűncselekmény. Sok beruházás kellett persze ehhez a elmúlt huszonöt évben, különösen az elmúlt évtizedben, amihez természetesen jelentős mértékben hozzájárultak az uniós támogatások, önerőből ugyanis nem futotta volna ezekre. Most is van egy aktuális, 300 millió forintos beruházásunk, ami a városházát és az iskolát érinti, mindegyik az energia-megtakarítást célozza. Zajlik a szennyvíztelep korszerűsítése és bővítése, saját tulajdonú a víz- és szennyvízhálózatunk, egyik „nagy” elképzelésünk, hogy a város egyes részein a föld alá vigyük az elektromos hálózatot.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Mindig akadnak tervek szép számmal Tabon
[/caption]

A városiasodás továbbvitele – Schmidt Jenő ezt említi első helyen a terveket taglalva. – Akadnak még bontásra érett épületeink, fontos volna a könyvtár és a közösségi ház összeköltöztetése parkolókkal, új bérlakások építése, a régiek értékesítése, a vásár-és a piactér fejlesztése, vagy éppen a mezőgazdaság segítése feldolgozó egységek létesítésével, pálinkafőzdével. Az energia mára nagyon nagy értékké vált, abba az irányba fejlődnénk, hogy a város tudja majd szolgáltatni az energiát, elsősorban is a hőenergiát a helyi üzemeknek. A termelési költségek csökkentése ugyanis munkahely-bővítéssel is járna. Fontos az infrastruktúra karbantartása és felújítása is, ezen a téren sem állunk rosszul most sem.
      
Hétmilliárddal az első harmadban az egy főre jutó támogatás alapján
Eredményes városvezetői tevékenységét is elismerték Schmidt Jenőnek akkor, amikor március 15-e alkalmából a köztársasági elnök Arany Érdemkeresztet adományozott a legnagyobb önkormányzati érdekvédelmi szövetség, a TÖOSZ elnöki tisztét is ellátó tabi városvezetőnek. – Helyi kollégáim és a TÖOSZ-munkaszervezet segítsége nélkül persze ezt a kitüntetést nem kaphattam volna meg – bocsátja előre. – Tab egyébként az elmúlt tizenkét év egy főre jut támogatásait vizsgálva az első egyharmadban van a hazai települések rangsorában. Közel hétmilliárd forintnyi érték érkezett Tabra. Rendszereket működtetünk, oktatásit, egészségügyit és szociálist. Mindezt költségkímélő, hatékony módon. Először mi változtattuk például meg a térségi oktatási szisztémát, amikor nem a létszámot vettük alapul, hanem a feladatot. Vagyis mi már évekkel ezelőtt áttértünk a feladatalapú finanszírozásra. Az állami adósságátvállalás mindössze 350 millió forint erejéig érintette Tabot, azaz a költségvetés tíz százalékáig adósodtunk csak el, s ebből 200 milliót a fejlesztési pályázatok önrészére használtunk fel.

Játékvárost Lulla és Tab közé

Gardaland, Lególand – ezeket a külföldi példákat említi Schmidt Jenő, amikor arról beszél: nem csak a huszonöt évvel ezelőttieknek, neki is van elképzelése a turizmusról, immár csak nyolc pernyire a sztrádától, a Balatontól. Egy 21. századi, a gyerekes családokat vonzó vidámparkot, játékvárost képzelt el Lulla és Tab közé, azon koncepció jegyében, hogy a nagy attrakciókat érdemes a háttértelepülésekre vinni. Egy termelői piac is könnyen kapcsolódhatna hozzá, helyi termékek kínálatával, s ha ehhez hozzávesszük a kerékpáros és lovas turizmust, az már-már kész „kis Burgenland”... A lehetőségek adottak – így a városvezető –, „csak” sok pénz kell hozzá...

Kistérségben kell gondolkodni

Nyolcvan kilométeres körzetből érkeznek ma az emberek a megye legnagyobb foglalkoztatójához, a Flextronicshoz, mely kétezer embernek ad munkát. A tabi városvezető úgy látja, ha új cégek települnének nagy számban a városba, munkát kínálva, akkor a munkanélküliség ellenére is nagy problémát jelentene a dolgozói létszám biztosítása, hiszen képzett munkaerőből kevés van. A foglalkoztatási gondokon ezért szerinte elsősorban a mezőgazdaság tudna enyhíteni, az lehetne a felszívó erő. Ha pedig gazdaságfejlesztési programot alkotnak – teszi hozzá a polgármester –, akkor a huszonnégy településben, azaz a Koppány-völgyi kistérségben kell gondolkodni.   


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!