Léhmann három éve mondja: Európai Bíróság előtt a közjegyzők

A több mint ezer devizapert vivő siófoki ügyvéd, Léhmann György már több éve nemcsak felhívta a figyelmet a közjegyzők szerepére, hanem feljelentést is tett az ügyben, amit idehaza az ügyészség elutasított.
Mint ahogyan más ügyfelek, úgy a luxemburgi Európai Bírósághoz forduló adós is közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot írt alá szerződéskötéskor. Amikor a panaszos nem tudta fizetni a törlesztőrészletet, a hitelintézetnek a közjegyzői okirat alapján nem kellett bíróságtól kérni a végrehajtás megindítását, csak a közjegyzőt kellett felkeresni, hogy állítson ki egy végrehajtási záradékot. A hitelfelvevő szerint ez jogszerűtlen volt, mivel az uniós szabályok szerint a közjegyzőnek figyelnie kellett volna arra, hogy a devizakölcsön-szerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.

– 2011 óta folyamatosan jeleztem a közjegyzők törvénysértő magatartását – emlékeztet Léhmann György. – Emiatt büntető és fegyelmi eljárást is indított ellenem az Országos Közjegyzői Kamara elnöke; a büntetőügyben jogerősen felmentettek, a fegyelmi ügyem figyelmeztetéssel zárult. Az az alapvető probléma, hogy Európában a közjegyzők csak akkor készíthetnek végrehajtási záradékot, amennyiben adós által nem vitatott követeléssel kapcsolatos a banki igény. Ezt azonban nem kötelező az uniós tagállamoknak betartani és az egyetlen ország vagyunk, ahol a közjegyzőknek megengedték: az európai irányelvet figyelmen kívül hagyva az adós által vitatott banki követelésnél is végrehajtási záradékot bocsássanak ki; az adóstól meg sem kérdik, hogy vitatja-e vagy sem.

Ahogyan annak idején megírtuk, Tóth Ádám, a közjegyzői kamara elnöke nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűncselekménye miatti indított büntető eljárást Léhmann ellen, s a Kaposvári Törvényszék az első fokon bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletet helybenhagyta. A pert megelőzően a kamarai elnök fegyelmi eljárást is kezdeményezett az ügyvédi kamaránál. Amikor Léhmann a meghallgatására Pécsre érkezett, devizaadós szimpátiatüntetők fogadták.



A siófoki ügyvéd arra is felhívta a figyelmet: – Egy első fokú, a végrehajtás felfüggesztését eredményező korábbi ítélet indoklásában a fonyódi bíróság is felvetette: a szerződés tisztességtelenségét nem kellene-e vizsgálnia a közjegyzőnek, mielőtt kibocsátja a végrehajtási záradékot? A közjegyző magára rántja a felelősséget akkor, amikor a bank kérelmére automatikusan, mindenféle vizsgálat nélkül kibocsát ilyen okiratot. Ilyen alapon akkor is megtenné, ha a bank csak úgy hozzáírna még húsz-, vagy akár százmillió forintot az adós tartozásához. A bank ezzel kerüli meg a bírósági utat; azért, hogy amikor az adós nem fizet, ne kelljen pert indítania, hanem egy közjegyzői záradékkal azonnal megindíthassa a végrehajtást. 
Léhmann felvetette a közjegyzők kártérítési felelősségét is és idézte a közjegyzőkről szóló törvényt, mely egyebek között tartalmazza: a közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha azt olyan jogügylethez kérik, mely jogszabályba ütközik, vagy célja tisztességtelen.