Gyanúsan drága játszóterek: ki a felelős a visszaélésekért?

A mintegy 150-200 települést érintő ügyben, ami több kormány idején ível át, a Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint büntetőeljárás folyik. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) augusztusi döntéseivel visszavonta a támogatásokat, a települések fellebbeztek. Ha fizetniük kell kamatostól, az többségüket fizetésképtelen helyzetbe hozza. A visszásságokra az uniós pénzek fölött őrködő Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is felfigyelt.

Kónya László, Tikos polgármestere élénken emlékszik az öt évvel ezelőtti kezdetekre. A kis somogyi falu vezetője a HVG cikkét említi, amiben a hetilap beszámolt a vitatott játszótér-pályázatról. Ebben Gőgös Zoltán szocialista földművelésügyi államtitkár azt mondta, eljutottak hozzá az önkormányzati aggályok, és ha szükséges, akár a büntetőhatóságokhoz is fordul. Azt is elmondta, átnézik az árajánlatokat, és ha az értékek nem stimmelnek, ugrik a települések pénze. A projektben 237 önkormányzattal állapodtak meg, és 130 nyertest reméltek végül, átlag tízmillió forintos játszótérrel számolva így 1,3 milliárdos lehetett a teljes költés uniós forrásból.

– Bennünk is megfogalmazódott a kérdés, nem túl drágák-e ezek a játszóterek, de miután az MVH jóváhagyta a pályázatokat, megnyugodtunk – mondta Kónya László. – Az államtitkárság beavatkozása 2010-ben fél évre leállította a folyamatot, ekkor is azt gondoltuk, ha gond lesz, és ha a játszótér tényleg aránytalanul sokba kerül, akkor leállítják az egészet. Nem ez történt. Biztonságban éreztük magunkat, hiszen több állami szervezeten ment át a pályázatunk.

Tikos képviselő-testülete egy 2011-es döntéssel állt el a Bauble Kft.-től mint kivitelezőtől a cég kérésére, és egy másik kft. mellett döntött. Az ország számos települését meggyőző projektmenedzsment-cég azonban náluk is az Info-Datax Kft. maradt. Így ott is ugyanaz történt, mint más, az OLAF által kifogásolt esetben: a kivitelezéssel párhuzamosan a Nemzeti Horizont Alapítványtól részesült a település támogatásban.
– Fogalmazzunk nyíltan: hülye lenne egy polgármester visszautasítani egy ajánlatot, amivel a települése számára milliókkal építhet olcsóbban bármit – mondta Tikos polgármestere. – Nem csoda, hogy több száz testület mondott áment a pályázatra. Miután a felülértékeltség gyanúja nem nyert bizonyítást akkoriban az állami szervek szerint sem, miért utasítottuk volna vissza, hogy olcsóbban hozzuk ki a falu számára a játszóteret? Így utólag az a nagy kérdés, ki a felelős azért, hogy az állami szervek vigyázó szeme ellenére nem jól döntöttünk?

Nem fogtak gyanút a Bauble Kft. és a Nemzeti Horizont Alapítvány kapcsolata miatt Szuhakálló képviselői sem. 2010 februárjában ugyanazon ülés egymást követő napirendjeként tárgyalták a két szervezetet. Az elsőben a tikosi polgármester által említett felfüggesztést: az MVH ekkor függesztette föl a az Info-Datax Kft.-vel kötött szerződések teljesítését, a másodikban a Bauble Kft.-ről volt szó, majd a Nemzeti Horizont Alapítvány következett, ahová már benyújtották a támogatási kérelmüket, de az elbírálásról még nem kaptak értesítést.

Az ország 237 képviselő-testületének az ébersége nem volt azonos az OLAF-éval. A csalás elleni hivatal 2012 februárjában indított vizsgálatokat az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap „falufelújítás és -fejlesztés” témakörében, a játszóterek építésére kiírt pályázatokkal összefüggésben. A tárgy „szándékos szabálytalanság gyanúja” volt. A hivatal nyolcpontos kérdőívének megfogalmazói nem kerteltek, egyenesen rákérdeztek: az Info-Datax ígért-e áfa-költségcsökkentést, ajánlott-e támogatást a Nemzeti Horizont révén, feltétele volt-e a szerződésnek a Bauble megbízása, kapott-e támogatást a település az alapítványtól, és hogy tudta-e az adott önkormányzat, hogy az alapítvány pénzeszközei honnan származnak? Mindezt Eplény önkormányzatának honlapjáról tudtuk meg.



Az OLAF vizsgálata az idén nyárra azzal zárult, hogy ezekben az ügyekben az unió pénzügyi érdekeit sértő visszaélések történtek. A beruházás tényleges bekerülési értékénél drágábban épültek a játszóterek, a mesterségesen megemelt összegeket az áfa értékéig a kft. elutalta az alapítványnak, amely eljuttatta azt a településeknek. A települések fellebbeztek. Az ügy itt tart. Az MVH a büntetőeljárás miatt nem ad tájékoztatást: hány település érintett, és vajon miből fizetik ki a visszavont támogatásokat? A Fővárosi Főügyészségtől pedig azt kérdeztük: ki vagy kik ellen, milyen bűncselekmény gyanúja miatt és mikor indult az eljárás? Várjuk a válaszokat.

LESZ: a játszóterek nem LEADER-forrásból épültek

Nem a LEADER-program volt a játszótér-építések forrása. Ezt a korrekciót kérte a Leader Egyesületek Szövetségének (LESZ) elnöke egy korábbi cikkünk nyomán. Finta István elmondta: az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból származtak a játszótér-építési források, de azokhoz az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak a 3. tengelye adta a támogatásokat, és nem a 4., amelyből a LEADER-beruházások valósultak meg. Utóbbiak alulról jövő kezdeményezések, a helyi közösségek által meghatározott célok alapján pályáztatják a döntően kisebb összegeket, míg a 3. tengelyes támogatásokat minden esetben központi szabályok határozták meg. A félreértést az okozhatta, hogy most LEADER-akciócsoportok segítik a településeket a fellebbezésekben, és közreműködtek a pályázatok beadásában is. Az elnök hozzátette: csak később és csak részfeladatot kaptak a 3. tengely e célcsoportjának a koordinálásában.