Közélet

2014.09.12. 08:05

Menzaverdikt: vadhúst a gyerekeke asztalára! De miből?

Bizonyosan egészséges, de nehezen kigazdálkodható az iskolai étkeztetésben résztvevő cégek számára a vadhús, mely a napokban ismét bejelenetett kormányzati szándék szerint bekerülne a menzák választékába. Ráadásul a gyerekek nem biztos, hogy örömmel fogadnák a legtöbbjük számára idegen ízeket.

Vas András

Bár már egy éve ismert a kormányzati szándék, hogy a közétkeztetésben havonta kétszer vadhús kerüljön az asztalra, s az eredeti idea szerint szeptembertől már ezen elvek alapján állítsák össze az iskolák-óvodák menüsorát, néhány próbakísérleten kívül nem sikerült előrelépni az ügyben. Éppen ezért a hétvégén egy Fejér megyei vadgasztronómiai rendezvényen Bitay Márton, az állami földekért felelős államtitkár ismét kijelentette, a hazai fogyasztást erősítendő be kell vezetni a közétkeztetésbe a vadhúst. Megoldási javaslattal azonban ő sem szolgált.

Tavasszal ugyan néhány iskolában próbajelleggel felkerült a menzaétlapra, ám egyelőre nem sikerült meghonosítani a vadhúst a közétkeztetésben. Pedig a szándék megvan: az iskolai étkeztetés egészségesebbé tétele érdekében nemcsak több zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket és teljes kiőrlésű péksüteményt kell a gyermekeknek adni, hanem vadat is.
– Nehéz megmondani, hogyan reagálnának rá a gyerekek – mondta ezzel kapcsolatban Pánger Tímea, a helyi közétkeztetésért is felelős, önkormányzati tulajdonú Somogyjádi Sportcsarnok Nonprofit Kft. ügyvezetője –, akik jellemzően azokat az ételeket kedvelik, melyekkel otthon is találkoznak.

A vadhús pedig nem ilyen: a statisztikák szerint az egy főre jutó hazai vadfogyasztás mindössze két deka – ugyanez az arány az unióban meghaladja az egy kilót –, vagyis még ünnepnapokon is ritkaságszámba megy a családi asztalokon az őz, a szarvas, a vaddisznó. Pedig kínálat akad, hiszen évente nagyjából 12 ezer tonnányi vadhús kerül piacra idehaza – csak vaddisznóból a 2012–13-as vadászati évben 148 ezer került terítékre –, azaz mennyiségi szempontból megoldható lenne bevezetése a menzákra. A vadhús ára viszont okozhat gondokat.

– A vaddisznócomb nagyjából két és félszer annyiba kerül, mint a sertés, a szarvas pedig több mint háromszorosa utóbbinak – folytatta Pánger Tímea. – Persze havonta kétszer, a menüsor átvariálásával talán még kigazdálkodható lenne.

Egy gyerek előírt húsadagja hét deka, ami sertésnél 80, vaddisznónál 200, szarvasnál 250 forintot jelent alkalmanként. Sok helyen azonban a teljes ebédre jut 240–250 forint, azaz egy-egy vadmenüért cserében jellemzően a zöldségen-gyümölcsön, tejtermékeken kellene spórolni.
– A szolgáltatók általában törekszenek a minél egészségesebb ételek elkészítésére – jegyezte meg Pánger Tímea –, ám a büdzsé kötött, s nem fér bele minden. Ráadásul a vadhús konyhatechnológiai szempontból is okozhat problémákat, hiszen hosszabb a főzési ideje, másként kell elkészíteni sok esetben, mint a mindennap használt húsokat. Nem mellékesen az őznek, szarvasnak igencsak domináns az íze, elképzelhető, hogy a gyerekeknek nem ízlene, hiszen már a marhából készült ételeknél is megfigyeltük, kevesebb fogy belőlük, mint a sertésből vagy szárnyasból.



Vadgazdálkodási szakemberek szerint nem elsősorban az ízvilág miatt nehézkes meghonosítani a vadhúsokat a közétkeztetésben, sokkal inkább az áruk miatt. Illetve az is kérdéses, milyen gyakorisággal és mekkora mennyiség kerülne a közétkeztetésbe, ugyanis ez sem mindegy a feldolgozó üzemek szempontjából.
– Igazából ez az egész vadhús-ügy kiforratlan, s nem több egy átgondolatlan elképzelésnél – mondta egy neve elhallgatását kérő szakember. – Egy ilyen programot ki kell dolgozni, meg kell határozni a struktúrákat, s természetesen az anyagi támogatást is mellé kell állítani, ugyanis az nehezen elképzelhető, hogy az intézmények, illetve a közétkeztetéssel foglalkozó cégek saját keretükből meg tudjanak felelni a megnövekedett elvárásoknak. Azt ugyanis tudni kell, hogy a menzákra általában a legolcsóbb húsokat veszik meg a konyhák, a vadhús pedig nem tartozik ezek közé. És az is kérdés, hogy az óvodások hogyan reagálnának a vadételekre, hiszen a kicsik számára még nehezebb főzni.

Török Krisztina, a Szentbalázs és Gálosfa által fenntartott Elemózsia Kft. ügyvezetője is úgy vélte, a jelenlegi gyermekétkeztetési norma – 375 forint jut egy nap egy gyerek ebédjére, ám nemcsak az alapanyagokra, de a rezsire és bérre is... – nem elegendő, hogy ilyen drága termékekkel bővítsék a választékot.
– Nem hiszem, hogy ki tudnánk gazdálkodni – mondta Török Krisztina –, csak valamiféle állami dotációval tudom elképzelni a vadhús-programot.
Melynek Somogyban tényleg csak anyagi gátja lehet, hiszen az alapanyag adott a megyében: Somogy az ország vadban egyik leggazdagabb területe, ráadásul több feldolgozó is működik, vagyis az ellátás folyamatos lenne, s a választék is adott.

Somogyi sikerek a vadgasztronómiai fesztiválon

A hétvégén a Fejér megyei Soponyán rendezték a VIII. Vadgasztronómiai Fesztivált, melyen Bitay Márton, az állami földekért felelős államtitkár bejelentette: a kormány növelni akarja a vadhúsexportot, méghozzá lehetőség szerint a magyar húsipar segítségével feldolgozva, kiváló minőségű készáruként. Ezzel párhuzamosan élénkíteni akarják a hazai vadhúsfogyasztást is.
A fesztiválon az Erdei Ételek Mestere vándorkupát a Kaszó Erdőgazdaság Zrt. csapata vihette el, muflon kategóriában az Öreglaki Vadfeldolgozó, a szarvasban szintén a kaszóiak nyertek. A Vadgasztronómiai Nagymester-Díjat az Egererdő Erdészeti Zrt. csapata vehette át.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!