Tízmilliós kárenyhítés Siófokon polgármesteri tartózkodással

Évtizedek óta nem tapasztalt katasztrófahelyzet alakult ki Siófokon – hangzott el az ülésen (megírtuk: hat nap alatt háromhavi eső zúdult a városra), s az is: a vízelvezetők nem ilyen mennyiségű csapadékra vannak méretezve. A tízmilliós keret létrehozását Csorba Ottó, a pénzügyi bizottság elnöke javasolta, s tíz igen voks mellett csak Balázs Árpád polgármester tartózkodott a szavazás során.



– Az ablakon ömlött be a víz, még éjszaka kiköltöztettek bennünket, azóta hol ennél, hol annál a szomszédnál alszom, de nappal itt vagyok, őrzöm a holmim, hogy el ne vigyék – mondja egy szuszra Lakatos István a siófoki Alsó utcában, talán az ő, egyébként alap nélküli háza károsodott a leginkább a déli városrészben. A szombat-vasárnapi esőzés után még hétfőn sem lehetett megközelíteni, combig ért a víz az udvarában, ahová most néhány bútorát pakolta ki száradni, már ami végképp el nem ázott. Az utcasarkon egy konténert hordtak púposra hasznavehetetlenné ázott holmikkal a környékbeliek, Lakatos István szomszédja is arról beszél: hogy legyen min aludniuk, a szembeszomszédtól, egy német úriembertől kaptak ágyat.
– Se rendes út, se járda, se csatorna, se normális árok, hát miért csodálkoznak, hogy elöntött a víz bennünket, Siófok, a Balaton fővárosának szégyenfoltját? – kérdi Nyári Endre a Rét utcában. – Azt hiszik, hogy csak most tört be a víz a házakba? Nagyobb esőkor volt itt már máskor is haddelhadd, csak akkor senki felénk se bagózott. Kaptunk most egy papírt, abban az áll: életveszélyesek a kéményeink, csak saját felelősségre használhatjuk. Persze, mert áll bennük a víz. Jó-jó, de mit tegyünk, ki segít? Volt itt a polgármester a Németh Zsoltival, a cigány kisebbségi elnökkel, ők azt ígérték, minden kárunkat megtérítik.

Segélyszervezetektől tűzifát kaptak az átnedvesedett falak kiszárításához, meg konzervet, kenyeret, tejet – sorolják többen is, Lakatos István hozzáteszi: járt a városházán, ahol adtak neki egy papírt, amit ki kell töltenie ahhoz, hogy segélyt kapjon, de hogy a házával mi lesz, azt nem tudja. – Talán meg is süllyedt; ha más nem lesz, kicsinyenként, magam helyrepofozom.

Tizennégy épület felülvizsgálatát javasolták a városháza munkatársai a járási hivatalnak – derült ki a siófoki képviselő-testület cikluszáró ülésén, melynek javarészében a vészhelyzet adott témát, természetesen a négyéves ciklus értékelése mellett. Gruber Attila exparlamenti és az önkormányzati képviselőségtől is búcsúzó tanácsnoknak az eperpalántáit öntötte el tízcentis víz – tudhattuk meg az ülésen, s azt is, hogy maga se tudta hirtelen, mi is a teendő ilyenkor. Felvetette a városfejlesztési bizottság elnökeként: a bizottsági keret pénzmaradványát a magánkertek fertőtlenítésére ajánlhatnák föl. A körzetében újrainduló Csorba Ottó pénzügyi bizottsági elnök ennél tovább ment: a város segítse tízmillió forinttal a kárenyhítést.

– Kezelni tudtuk a vészhelyzetet két segélyszervezet segítségével, melyek élelmiszert, pénzt, tisztítószert, ruhát, bútort, tűzifát osztottak, ez tűzoltó-beavatkozásnak megfelelt – reagált párttársa javaslatára Balázs Árpád polgármester. – A végső kárenyhítésre nem lenne elég a tízmillió, várjuk meg, míg elkészülnek a felméréssel a szakemberek, valamint hogy kiderüljön: számíthatunk-e segítségre külső forrásból. Amit lehetett, megtettünk, ma viszont még nem tudjuk, hol mekkora a kár, hol lesz szükség jelentős helyreállításra. Egy ilyen döntés tehát korai.
Csorba Ottó ennek ellenére ragaszkodott a javaslatához. – Fejezzük ki: szándékában áll a testületnek az, hogy ilyen módon is segítse a helyreállítást. Ennek a gesztusnak üzenetértéke volna, a választási kampánytól függetlenül. Azt üzenné a lakosok felé: nem csak a kárelhárításban, hanem a károk felszámolásában sem hagyja magukra őket a város.
A tízmilliós segélykeret létrehozására tíz képviselő szavazott igennel, csak Balázs Árpád tartózkodott, aki a szavazás után külön is jelezte: ő volt a tartózkodó.

Huszárné Bodor Tünde, a siófoki járási hivatal vezetője arra hívta fel a figyelmet: a Rét és Alsó utcákban nem szabályszerű kályhák, fűtőberendezések is üzemelnek. A hivatalvezető egyébként a helyi védelmi bizottság ülésén jogszabály-módosításokra tett javaslatot. Egyrészt: az ingatlanok használatbavételi eljárása során nyomáspróbával kelljen igazolni, hogy valóban rákötöttek a szennyvízhálózatra, illetve hogy megoldották a csapadékvíz-elvezetést. Másrészt: települési szintű vízkárelhárítási tervek készüljenek, de „ne bízzák ezt rá csupán a szakértőkre, akik félmillió-hárommillió forint közötti összeget kérnek ezért, hanem a vízügy szakemberei hagyják jóvá hozzáértőként az önkormányzatok terveit.”
Balázs Árpád szerint amellett, hogy sokan a szennyvízhálózatba vezetik az esővizet és ez is okozhat túlterheltséget, az árkok, átereszek általában jó karban vannak, alapvetően tehát nem a kezeletlenség miatt kerültek utcák, udvarok víz alá. Az elvezetők egyszerűen nem ilyen mennyiségű csapadékra lettek tervezve, szűkös az áteresztő képességük, a déli városrészbe gyorsan  odaömlik a víz, ugyanakkor nem tud gyorsan távozni. – Van, amire nem lehet felkészülni, olyan terv nincs, ami kizárna egy ilyen katasztrófa-helyzetet.

Bontás, helyreállítás: a járási hivatalé a végső szó

– Annak, hogy bizonyos területek jobban érintettek voltak, műszaki okai is lehetnek; vonjuk be a felülvizsgálatba a DRV-t és a katasztrófa-védelmet – javasolta Gruber Attila. Horváth Károly alpolgármester azt tette hozzá: egyes utcákban sürgősséggel kéne kezelni a kialakult helyzetet, a lakók is azt kérdik, hogy mikor?

Miközben a járási hivatal végzi azt a felmérést, amiből kiderülhet, hogy hány ingatlan vált használhatatlanná és mennyit kell felújítani, megkérdeztük: a tízmillió forintos, most megszavazott segélykeret felhasználásáról már csak az október 12-én megválasztandó új testület dönt? Kolumbán Tünde városházi sajtóreferens azt válaszolta: az a testület dönthet róla, amelyiknek az idejében rendelkezésre állnak majd a felmérés adatai.