Közélet

2014.11.06. 07:54

Egy megdöbbentő adat: alig használjuk a kivételes erőforrást

Egy megdöbbentő adat szerint a Dráva folyó mindössze egyetlen ezrelékét hasznosítjuk öntözésre. Az adatok azonban azt is megmutatják, ha jobban ki tudnánk használni ezt a kivételes erőforrását, jelentősen nőne az öntözéssel elérhető termésbiztonság, ezzel együtt pedig az egy főre jutó nemzeti jövedelem. Mindez a foglalkoztatás bővülését vonná maga után egy olyan régióban, ahol sokaknak gondot jelent a munkanélküliség. A folyó adottságainak kiaknázásához két dolog szükséges: közösségi beruházások, illetve pallérozott munkaerő, hangzott el szerdán egy tudományos tanácskozáson, ahol a Dráva példáján mutatták be, hogyan játszhat szerepet az öntözéses gazdálkodás az elmaradott térségek felvirágoztatásban.

K. G.

A Dráva esetében elmondható, hogy szinte korlátlanul áll rendelkezésre az a vízkészlet, ami a környező országok áruellátásának az alapját képezi. Szlovéniában a Dráva a legbővízűbb folyó, amely Ausztriában ered, és gleccserek táplálják a vizét. Rövid, mindössze 140 kilométeres szlovén szakaszán egy sor kisebb vízierőmű épült.

A Dráva-menti területek egykor a Kárpát-medence leggazdagabb vidékei közé tartoztak. Idővel azonban a természeti környezet megváltozott, a térség jelenlegi vízgazdálkodása, valamint az erre épülő tájhasználat a terület kiszáradását, a természetes rendszerek leépülését okozták például az Ormánságban, ami kulturális és gazdasági elszegényedéssel járt együtt. Mindezek együttes hatására ma a terület az egyik legszegényebb térség az országban.

Az Ős-Dráva program Baranyában 25 milliárd forintot áldoz arra, hogy 45 ezer hektárt és 36 települést érintően igyekezzen fejleszteni a vidéket. A közfoglalkoztatásba bevont emberek a vízrendezés előkészítésében is részt vesznek: víziközműveket, vízfolyásokat tesznek rendbe, árkokat, medreket, csatornákat tisztítanak. Feladataik közé tartozik a tanösvények karbantartása és gyógynövénytermesztéshez szükséges öntözési rendszer kialakítása is.

A múlthoz nyúlt vissza a konferencia: a második világháború előtt létrehozott Magyar Királyi Országos Öntözésügyi Hivatal a vitézi földekre alapozta a működését. A szakértők szerint néhány kiváló stratéga, köztük az 1914-ben született és 2014-ben elhunyt Oroszlány István, kiváló eredményeket értek el ezen a területen, ezért az ő nevét viselte az emlékülés.



Lucz Géza, a somogyi mérnöki kamara elnöke szerint a megyében a Dráva vidékének létfontosságú kitörési pontja lehet a vízgazdálkodás, ami a helyi növénytermesztésben és az állattenyésztésben is előrelépést jelentene, munkahelyeket teremthetne. A somogyi mérnökök kivehetnék a részüket a vízkiviteli rendszerek és a tározó medencék megépítésében, tette hozzá.   
Jáger János, az öntözésfejlesztéssel és tervezéssel foglalkozó Geokör Hungary Kft. ügyvezetője elmondta: a tanácskozást figyelemfelhívásnak szánták, mert oly mértékben kihasználatlan a Dráva vízkincse, ami szerintük pazarlás. Azt szeretnék elérni, hogy az Ős-Dráva program Somogyra is kiterjedjen, hogy a vizeket közelebb hozhassák a gazdálkodókhoz, melyeknek szervezetei a mérnökökkel együtt határozottan az ügy mellé álltak. Egyfajta párbeszéd is megindult: a megbeszélésén azt is megvitatták, hogy energetikai, környezetvédelmi és talajtani szempontból milyen előnyei és hátrányai lehetnek az öntözés fejlesztésének.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!