Napi egy vajas kenyér - sósavat akart inni a férfi végső elkeseredésében

– Negyvennégy éves házasságban, mindig a lehető legszebben éltünk – sírta el magát a 69 éves Benke János. – Most ő is nagyon beteg, engem meg számtalan kór sújt: cukorbeteg vagyok, a vesém és az idegrendszerem kikészült...

Helyrehozott az orvos, de most tönkremegyek. Könnyen beszél az, akinek havi 70 ezer forintos jövedelme van. Ez nekem csak álom, ma egyetlen szelet vajas kenyérre futotta, ennyi volt az étkezésem. Korábban Mezőcsokonyáról hozták az ebédem, nem volt rossz, de le kellett mondanom, mert nem tudtam kifizetni. Sokszor eszembe jut: mit harcolok én még az élettel? Nem volna egyszerűbb, ha bemennék a boltba, vennék sósavat vagy hypót és meginnám? Nem vádolok én senkit, de megszégyenítő és szomorú, hogy akárhová fordulok, senki sem segít rajtam.



Kiss Péter Pálné, Újvárfalva polgármestere személyes ügyekről nem akar nyilatkozni, de ismeri Benke János történetét. Annyit hozzátett, hogy igyekeznek segíteni neki, például felajánlották az ingyen étkeztetését. Másokat is kell azonban támogatni, mert a településen élők 90 százaléka Benke Jánosnál is rosszabb körülmények között él, állítja a polgármester, sok közülük a két-három gyermekes család. A háromszáz lakosú községben szinte alig akad munka, ötven embert tud foglalkoztatni az önkormányzat.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Benke János végső elkeseredésében fordult szerkesztőségünkhöz
[/caption]