Közélet

2014.12.22. 07:01

Fejlesztések a Balatonnál: milliárdok a zsilipre és a Sióra

A 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban 12 milliárd forint juthat uniós forrásból a Balaton vízleeresztő képességének javítására – jelentette be Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője Balatonfüreden, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ülésén.

Fónai Imre

A siófoki zsilip átépítése és a Sió-csatorna rekonstrukciója mellett a mélyen fekvő déli parti települések problémájának a megoldása is előtérbe kerül, de az OVF főigazgatója szerint „elsődlegesen a Sióra koncentrálnak, hiszen ott már halaszthatatlanná váltak a fejlesztések.”
Somlyódy Balázs arra emlékeztetett: az idén átlagon felüli őszi csapadék hullott a Balaton vízgyűjtőjére, és olyan intenzitással érkezett, hogy a tó vízszintje megemelkedett, a Sió pedig még most sem képes ezt a nagymennyiségű csapadékot levezetni. A BFT-ülésen Balassa Balázs szigligeti polgármester, a Balatoni Szövetség elnöke arról beszélt: a tóparti önkormányzatok támogathatónak tartják, hogy a Balaton vízszintjét tartósan megemeljék a korábbi 110 centiméteres üzemi maximumról 120 centiméterre, de csak akkor, ha ehhez megépülnek a szükséges partvédőművek.



Hatvanmillió köbméter vízzel lehet többet tartani a Balatonban, ha a jelenleg érvényes 110-nél tíz centivel magasabb lesz a felső szabályozási szint – erről már egy 2013. évi, nyári konferencián beszélt az OVF akkori vezetője, és a tó vízszintjét gyakorlatilag azóta úgy szabályozzák, mintha már 120 volna a felső határ. Néhány hónappal ezelőtt a Balaton vízállása a 130 centit is meghaladta, jelenleg éppen 120 centiméter. Lombár Gábor, a legmélyebben fekvő Balatonfenyves polgármestere többször elmondta: nincsenek ellene, hogy több vizet tartsanak a mederben, de állami pénzből költeni kellene a partvédelem megerősítésére is. Több feltétele is van a magasabb vízszinttartásnak; egyrészt a zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciója, másrészt egyes parti területeken a csapadékvíz-elvezetők és egyéb rendszerek magasabb vízálláshoz igazítása – ezt is hallottuk már másfél éve.

Csonki István, a közép-dunántúli vízügyi igazgatóság vezetője nemrég arról beszélt: kezdeményezték, hogy a hét legmélyebben fekvő déli parti település egyes területeinek a megemelése kerüljön be a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési ciklus támogatandó projektjei közé. Ezeken a mélyebben fekvő részeken a partmenti területek nem épültek ki az országos vízgazdálkodási szabályzatban előírt magasságra, azaz 200 centire, hanem csak 130-140-re. Épületek, utak, csapadékvíz-elvezetők is ezen az alacsonyabb szinten vannak. A hét érintett település: Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr és Balatonberény. Ezeknek a parti infrastruktúráját kellene megemelni a vízügy által előírt 200-as szintre ahhoz, hogy a Balatonban tíz centiméterrel magasabb vízállást lehessen tartani. Csonki István hangsúlyozta: nem kizárólag a közvetlen parti szakaszok megemelését kell elképzelni. Egy gát tehát nem elég, hiszen a mögötte lévő infrastruktúra, az utak, a vízelvezető árkok is alacsonyan vannak, tehát egy egész térség komplex vízrendezését kellene megoldani. 

Lombár Gábor persze kisebb mértékű beavatkozással is beérné. A fenyvesi polgármester azt mondta: – Balatonfenyvesnek nyolc kilométernyi partszakasza van, de csak 1,4 kilométer partvédelemmel ellátott. A többi részen közvetlen a kapcsolat a Balaton és a partmenti ingatlanok között. Csaknem hét kilométeren ki akarják építeni a partvédelmet? Lesz erre pénz? A füredi BFT-ülésen elhangzottak alapján a 12 milliárd jelentős részét a zsilipre és a Sió-csatornára költenék.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!