Közélet

2014.12.20. 08:19

Korgó gyomorral várják a karácsonyt: 16 nap éhezve, fázva

A parlament egyik bizottságában a napokban a kormánypárti többség elutasította az ellenzéki javaslatot, a téli szünetre is teremtsék meg a pénzügyi feltételeit.

Vas András

– Tizenöt-húszezer forint pluszkiadás – mondja Tahin Jánosné –, még nem tudom, hogyan gazdálkodom ki, de muszáj lesz.
A kaposvári asszonynak 73 ezer forintból kell kigazdálkodnia az előttük álló iskolai téli szünet élelmiszer-költségeit, három gyermekének főznie kell a vakáció alatt. A gyerekek közül ketten év közben az iskolában tízóraiznak, ebédelnek és uzsonnáznak térítésmentesen. A napi háromszori étkezésük megoldott, a tanításmentes napokon anyjuknak kell gondoskodnia a mindennapi betevőről. Többszázezer szülőhöz hasonlóan.
A nyári szünetben az önkormányzatok kapnak állami támogatást a szociális étkeztetésre, a parlament egyik bizottságában azonban a napokban a kormánypárti többség elutasította az ellenzéki javaslatot, a téli szünetre is teremtsék meg a pénzügyi feltételeit: az anyagilag legnehezebb helyzetben lévő családok gyerekeinek legalább napi egyszeri meleg ételt biztosíthassanak a települések. Igény lenne rá, a szakemberek szerint rengeteg – csaknem félmillió – olyan gyerek él ma Magyarországon, akiknek a szünidő nem a kikapcsolódást, a boldog ünnepvárást jelenti, hanem éhséget és fázást. Ők azok, akik reggeli nélkül mennek iskolába, sőt, sokan közülük előző este vacsorát sem ettek. Számukra már egy hétvége is egyet jelent az éhezéssel, nemhogy a két hetes iskolai szünet.

– Nagyjából harminc százalékkal több étel fogy el hétfőnként, mint pénteken – állította az egyik hátrányos helyzetű somogyi település iskolájának igazgatója –,  látszik, a gyerekek szombaton és vasárnap nem esznek rendesen otthon, igazából csak az iskolai közétkeztetésre számíthatnak, ha rendszeresen enni akarnak.
Egy másik településen igazgató kollégája hasonló tapasztalatokról számolt be, náluk a hétfő tízórai szünetet is előrébb kellett hozni, annyi éhes gyerek várta az első étkezést. A szakemberek szerint Magyarországon ugyan nincsenek klasszikus, a harmadik világbeliekhez – például az afrikai Száhel-övezethez – hasonlóan éhező gyerekek, s a szó szoros értelmében még nem halt éhen 14 év alatti idehaza, ám többszázezer gyerek rendszertelenül, tápanyagok szempontjából egészségtelenül, egyoldalúan, s ami a legrosszabb, a kelleténél ritkábban tud enni. Legtöbbször csak tésztákhoz, krumplihoz, kenyérhez és zsírhoz jutnak, de egy szakember szerint előfordult, hogy egy kislány, akinek egy szakmai látogatás során néhány kekszet adott, vizet forralt, majd az ajándékot belemorzsolta, s levesként ette meg...

– Rántott hús és krumplipüré – csillant fel a szeme Tahin Jánosné középső gyermekének, Márknak, amikor a kedvenc ételéről kérdeztük. Az is kiderült, az általános iskolás fiú tulajdonképpen mindenevő, anyja nem tud olyat az asztalra tenni – ahogy az iskolai menzán sem sikerült még –, amit ne enne meg az utolsó falatig.
Karácsony első napján örülhet majd, mert bármilyen nehéz is, Tahin Jánosné kisebbik fia kedvencét teszi majd az asztalra, Szenteste halászlé és bejgli lesz az ünnepi menü. Ha bármelyikből hagynak, a huszonhatodikai ebédnél is marad még az ünnep varázsából, máskülönben jönnek az olcsó és egyszerű ételek.
– Tészta, krumpli- vagy rántott leves – állította a háromgyermekes anya, akinek nem csak az ebédről, de még legalább két étkezésről kell gondoskodnia 16 napon át. – Reggelire margarinos kenyér és tea jut majd, ahogy vacsorára is sokszor, esetleg tejbedara, olcsó felvágott. Többet nem lehet kigazdálkodni a 73 ezer forintból, ez sem lesz egyszerű.



Spórolni az asszony leginkább magán tud majd – csendesen bevallotta, akár az étkezéseknél is... –, illetve a fűtésen: a jelenlegi kinti 12-14 fok áldás a család számára, s bíznak benne, minél tovább kitart a decemberi jó idő, így napközben nem kell mindig fűteni. Ha vigyáznak rá, mindig be legyenek zárva a szobaajtók, 15-17 foknál akkor sem lesz kevesebb, ha a konyhában nem fűtenek be, s a legmelegebb órákban a többi kályhába sem tesznek fát – a fejenkénti napi hatszáz forintból ennél többre nem futja... Viszont legalább lesz karácsonyuk, mert sok ezer somogyi családban a szeretet ünnepe is csak egy a tésztaleveses–főtt krumplis hétköznapok közül, ajándék és fenyőfa nélkül. És a gyerekek nem azért várják a szentestét, mert jön a Jézuska, hanem mert megint eltelt egy nap, s eggyel kevesebbet kell aludni, hogy visszamehessenek az óvodába-iskolába. Ahol legalább jól lehet lakni...

„Aki egyszer hallotta, egy gyerek azt mondja, éhes, nem mérlegelhet”

A gyerekéhezésre ugyanolyan kétségbeeséssel és gyorsasággal kellene reagálnia a társadalomnak, mint egy súlyos járványra – mondta Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alelnöke a közelmúltban –, s nem csökkenteni, hanem megszüntetni kell. Magyarországon ebbe nem lehet belehalni, az viszont előfordul, hogy két-három napig nem eszik egy gyerek: hogy tíz- vagy százezer, bizonyos szempontból mindegy, mert egynek sem szabadna lennie.
Az MMSZ számításai szerint 36–54 ezer gyerek található Magyarországon, akik nem ehetnek akkor, amikor éhesek, vagyis éheznek. A gyermekéhezés felszámolására nem megoldás, hogy az oktatási-nevelési intézményhálózat biztosítja a gyermekek napi háromszori ételét, mivel hétvégén az ellátás szünetel.
Vecsei Miklós állította, az a gyerek, aki nem evett, valószínűleg rosszul is aludt, frusztrált, ha valaki egész héten nem evett, nem visz tízórait, a másiknak meg van, valószínűleg agresszív is lesz, nem figyel, rendetlenkedik. Hozzátette: aki egyszer hallotta, milyen, ha egy gyerek bocsánatkérően mondja, hogy éhes, annak nincs tovább mérlegelési joga...

Ezek is érdekelhetik