2015.01.12. 16:52
Tabutémához nyúlt a kormány - borsos termékdíj a napkollektorra
– Tabutéma kellene, hogy legyen, sőt, komoly állami támogatást kellene adni hozzá – jelentette ki Horváth Ákos kaposvári vállalkozó, aki cégével generálkivitelezőként több napkollektor-rendszer kiépítésén dolgozott már. Az irány azonban ezzel éppen ellentétes idehaza: noha az unióban amúgy is tökutolsó Magyarország a napenergia-hasznosításban, januártól termékdíj-kötelesek lettek a napelemek, s ez nagyjából negyven százalékkal megdrágítja az eddig sem olcsó beruházásokat. Jelenleg nagyjából tíz év, mire megtérül, ha egy átlagos családi házban alternatív energiájúra állítják át a fűtési rendszert és a meleg vizet, mostantól ez négy évvel hosszabb ideig tart majd. Nem véletlen, hogy egy magyar családnak csak a sokadik szempont: alternatív energiával csökkentse ingatlana rezsiköltségét.
Januártól termékdíjkötelessé váltak a környezetkímélő áramtermelésre szolgáló napelemek, noha a használt – alumíniumból, szilíciumból és üvegből álló – napelem nem veszélyes hulladék, és teljes mértékben újrahasznosítható. Ennek ellenére az év elejétől kilónként 114 forint termékdíjat kell utána fizetni – éppen kétszer annyit, mint a mérgező savat és nehézfémeket tartalmazó akkumulátorok után.
– Maga az összeg is bosszantó, noha alapvetően könnyű szerkezetekről van szó – mondta Horváth Ákos –, ám főként az elv érthetetlen. Hiszen ezzel éppen az ellentétes célt érik el, mint ami kívánatos lenne, azaz, hogy a lakosság alternatív módon termelje meg magának az energiát.
Magyarország jelenleg az utolsó helyen áll az EU-ban ezen a téren – idehaza tavaly 32,1 megawatt, Ausztriában ennél 25-ször több energiát termeltek ily módon, Németországban pedig akadt olyan nap tavaly júliusban, amikor az ország teljes áramigényének 40 százalékát, 24 gigawattot napenergia adta –, noha az ország adottságai jobbak az legtöbb uniós tagországénál. A napsütés időtartama északról dél felé, valamint nyugatról kelet felé is növekszik. Ennek megfelelően a napfénytartam Nyugat-Skóciában a legkevesebb – évente alig 900 órát süt a nap –, a brit-szigeteken 1000-1400 órával lehet számolni. Skandináviában nagyjából 1600 a napsütéses órák száma, Dél-Európában 2800–3200, Spanyolország déli részén eléri a 3400-at, mely idehaza 1750–2100 óra között alakul. Somogyban átlagosan 1950–2050 órát süt a nap januártól decemberig, utóbbi adat a megye keleti, Kaposvár környéki részére érvényes. A leginkább napos hónapokban – májustól augusztusig – a napsütés valamivel több mint 10 kilowattóra energiát jelent négyzetméterenként és naponta. Csak viszonyításképpen: ez egy mosogatógép, fagyasztóláda vagy hűtőszekrény öt napi, egy hajszárító tíz órányi, egy számítógép 30 órányi, egy tévé 70 órányi, egy mobiltelefon-töltő 1000 feltöltésnyi, egy négytagú család egy heti mosógéphasználatának energiamennyiségét jelenti... Szakemberek szerint, ha az ország teljes mértékben hasznosítaná a napenergiát, fedezné a teljes fűtési és melegvíz-energiaszükségletet, ennek ellenére a négymillió magyar háztartás alig fél százaléka, úgy 20 ezer használ napelemet – a németeknél 8,5 millióan élnek olyan ingatlanban, mely napenergiával termel áramot, illetve fűt.
– Egy csak vízmelegítésre alkalmas berendezés 300-500 ezer forintból jön ki – magyarázta Horváth Ákos –, hogy egy teljes ház fűtését is meg lehessen oldani, 1-1,5 millió forintot kell rászánni.
A megtérülési idő eddig nagyjából tíz év volt, a termékdíj körülbelül negyven százalékos drágulást, azaz plusz négy esztendő kell, hogy rentábilissá váljon egy ilyen beruházás.
– Nyugat-Európában ez nem gond, más az emberek gondolkodásmódja – jegyezte meg a kaposvári vállalkozó. – Idehaza azonban már az is bátornak számít, aki két-három évre tervez, nemhogy másfél évtizedre. Hiszen azt sem tudják az emberek, hogyan alakul a sorsuk három hónap múlva...
Főként az ország szegényebb, munkanélküliség által az átlagosnál jobban sújtott részein, mint például Somogyban. Nem véletlen, hogy az ingatlanszakértő szerint a megyében egyáltalán nem számít árnövelő tényezőnek, ha egy ház alternatív energiát is használ.
– Egyfelől nagyon kevés ilyen ingatlan található Somogyban – állította Oláh Miklós, a kaposvári Genius 99 ingatlaniroda tulajdonosa –, másrészt ezek is jellemzően csak a melegvíz energiaszükségletét oldják meg. A teljes fűtéskiváltás az itteni anyagi lehetőségekhez képest nagyon drága, s az ingatlan eladásakor nem is érvényesíthető az árban. Az ország gazdagabb részein, a nyugati határvidéken vagy éppen Budapesten vannak, akik keresik a passzív házakat, vagyis azokat, melyek teljesen megújuló energiával működnek, ám felénk az öszvérmegoldás jellemző, amit elfogadnak a vevők, de nem hajlandóak érte plusz összeget fizetni.
