Egy kistelepülés, ahol már majdnem megvalósult Orbán terve

 – Márciusban indul a következő közmunkaprogram, abban tíz fő kaphat feladatot egy éven keresztül – engedett bepillantást a jövőtervezésbe Zoltán Péter, aki amondó: ahol odafigyelnek, jól működhet a program. Márpedig Somogydöröcskén odafigyelnek, hiszen évek óta igen könnyű számba venni az állástalanokat. – Nincs ebben semmi különös – magyarázta a polgármester. – Jó programokat írunk, meg aztán a falunk adottságai miatt sem nehéz feladatot találni a közmunkásoknak. Somogydöröcske fekvése miatt nagyon fontos a vízelvezetők tisztítása. Először is rendbe kellett tenni az árkokat, átereszeket, azóta a karbantartásra figyelünk. A tavalyi nagy esőzésekkor, amikor a katasztrófavédők rákérdeztek, azt válaszolhattam: meg tudunk birkóznia a csapadékkal önerőből.
Zoltán Péter persze azt sem titkolta: alapos odafigyelést igényel a munka irányítása, az emberekkel való törődés. Ahogyan az 1998-ban Európai Falufelújítási Díjjal elismert Somogydöröcske, úgy az amúgy hátrányos helyzetűnek számító Koppány-völgyi kistérség régióközpontja, Tab is kedvező munkanélküliségi adatokkal büszkélkedhet: ötödik a megye városainak listáján 5,14 százalékos rátájával.

Volt idő, amikor Tab ennél jóval lejjebb foglalt helyet a somogyi toplistán. Schmidt Jenő polgármester szerint a 2014. év végi adat javarészt annak köszönhető, hogy felfutott a termelés a megye legnagyobb foglalkoztatójánál, a Flextronics Kft.-nél. – S ezen kívül egy új üzem is működni kezdett Tabon – tette hozzá.
A városvezető reméli, hogy a javulás tovább folytatódik ebben az évben is. – Persze, ennek is van határa, 2,5-3 százalékosra talán még lecsökkenthető az arány, de kedvezőbbre már aligha – vélekedett Schmidt Jenő. – Sokan ugyanis alulképzettek, mások mentális problémák miatt nem munkaképesek. Így aztán a Flextronicsnál egy-egy felvételkor Tabtól és a közvetlen környékétől messzebb is el kell menni dolgozókat toborozni.



A számsorokat, a települési rangsorokat vizsgálva némiképp meglepő adat Siófok helyezése; a Balaton fővárosa ugyanis már Igal, Tab, Kaposvár, Nagyatád és Lengyeltóti mögé szorult a maga 6,18 százalékával, azaz a megye városainak toplistáján csupán tizedik. Ez akkor is beszédes, ha egy nyárközepi felmérés nyilván egészen mást mutatna. – A munkához jutás az egyik legégetőbb probléma a városban – ismerte el Lengyel Róbert siófoki polgármester. – A képviselő-testület is eltökélt abban, hogy a magunk eszközeivel ezen javítsunk. Igyekszünk munkahelyeket teremteni. Ipari parkot akarunk például, ez ügyben már tárgyaltam illetékesekkel. S örömmel fogadjuk az olyan befektetőket, mint például aki most egy ötven dolgozónak állást jelentő vendéglátó-szolgáltató egységet létesítene a kiliti bevásárló-központok közelében.

Nehezebb a termőföldek átminősítése

Megnehezíti a zöldmezős beruházások megvalósulását az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény új végrehajtási rendelete – állítja Gálik Gabriella, a KCG Partners Ügyvédi Társulás szakértője, mintegy válaszul Siófok ipariparkos elképzeléseire. Sőt, úgy véli, hogy az új földtörvény rendelkezései sem könnyítik meg a befektetők dolgát, akik a jelentős adminisztrációs terhek mellett sokszor találják magukat jogi ellentmondások között. E szerint például a termőföldek átminősítése „beruházási célterületté” vagy „beruházási területté” csak akkor lehetséges, ha az adott területet a kormány – határozatban vagy rendeletben – ilyennek minősítette. Vagyis kormányzati támogatás nélkül nem jöhet ilyen létre, a művelés alóli kivonás tehát tovább nehezült.