Közélet

2015.02.20. 08:04

„Minek jönne ide bárki?” - a buszfordulónál vége a világnak

Somogy megyében tucatnyi falu lakosságszáma a százat sem éri el, s további huszonhétben kevesebb mint kétszázan élnek.

Vas A.

– A temetőben vannak – mondja Borbély Imréné, amikor arról érdeklődünk, hová tűnt el ötven év alatt a falu közel fele. A 83 éves kisasszondi asszony szerint az öregek meghalnak, gyerek alig születik, s ha felnő, akkor is elköltözik a Kaposfő melletti zsákfaluból. Ahol 1960-ban még háromszázan éltek, ma viszont 185-en.

Az országban jelenleg több mint négyszáz település – az összes 13 százaléka – számít hasonlóképpen aprófalunak, mint Kisasszond. A domborzati viszonyok és az ezzel összefüggő településszerkezet miatt az Alföldön mindössze egy ilyen található, a legtöbb Zalában, Baranyában, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Somogyban – gazdasági szempontból jellemzően a leghátrányosabb térségekben. A megyében tucatnyi falu lakosságszáma a százat sem éri el, s további huszonhétben kevesebb mint kétszázan élnek.
A legfrissebb statisztika szerint az aprófalvak – melyek szinte kivétel nélkül zsáktelepülések – tíz év alatt elveszítették lakóik harmadát, lakóik között háromszor több a hatvan év feletti mint a 18 év alatti – a gyerekek száma megfeleződött –, s tízből négyen egyedül élnek. Munkájuk alig akad, az aprófalvakban élők nagyjából fele nyugdíjas vagy valamilyen járadékból él, akinek munkája van, jellemzően valamilyen közeli nagyobb településen dolgozik, azaz ingázó.

– Ahol a busz megfordul, vége a világnak – legyint a kisasszondi Lukovics Ferenc, amikor arról kérdezzük, a kihaló öregek helyére miért nem költöznek fiatalok. – Minek jönne ide bárki? Munka nincs, ha dolgozni akar, jó, ha van autója, mert a tömegközlekedés messze nem ideális.
Pedig ebből a szempontból Kisasszond helyzete még nem is olyan sanyarú, mint a hasonló lélekszámú somogyi zsákfalvak többségéé. Hétköznap hét, szombaton négy, vasár- és ünnepnapokon három busz indul a faluból, s időben is a gyári műszakokhoz igazítva.
– Ennek, no és a Kaposvár viszonylagos közelségének köszönhetően nem is teljesen tipikus aprófalunak számítunk – jegyzi meg Csontos Szabolcs polgármester. – A munkanélküliség a közmunka nélkül például úgy 7-8 százalék lenne, a programnak köszönhetően viszont tulajdonképpen nulla.

Ennek ellenére a település kevéssé vonzó a betelepülők számára, a népesség fogy – az elmúlt két hónap kifejezetten drámainak számított, hiszen öten haltak meg –, kevés a fiatal – tavaly például egyetlen gyerek sem született –, s nehéz ingatlant eladni a faluban.
– A szolgáltatások színvonala valóban nem ideális – ismerte el a polgármester. – Napi szinten csak Kaposfőn tudnak vásárolni az emberek, illetve mozgó bolt jár, valamint egy helyen afféle kenyérkiadás. Az embereknek viszont, érthetően, ennél több kell. És ebben nem is tudunk versenyezni a kaposvári agglomeráció többi településével.

A faluban amúgy nemcsak közmunka akad, a sajtüzemben jelenleg tízen dolgoznak, s Csontos Szabolcs reményei szerint néhány mezőgazdasági céget is sikerül rábírni, nyisson telephelyet náluk.
– Otthon már szinte senki sem tart állatot – sóhajt Borbély Imréné –, pedig falun mindig csak az jelentette a megélhetést.
– Ez viszont nem kisasszondi, hanem országos probléma – jegyezte meg a polgármester. – Megszűnt a sertés-, a bika-, a tejfelvásárlás, nincs piaca a háztáji hízóállatoknak.
Ahogyan a helyiek szintén nem tudnak tenni a sorsukat jelentősen meghatározó zsákfalu-léttel szemben sem. A települést Gige felé lehetne kinyitni, ezáltal sokkal rövidebb idő alatt elérhető lenne az itt élőknek Kadarkút vagy Csököly, s a Kaposvár–Nagyatád táv is 12-15 kilométerrel csökkenne – ígéret már vagy fél évszázada létezik, a megvalósításra pedig most is kevés a remény.



Patca is csak a zselickisfalud-szennai út felé nyitott, ennek ellenére országosan is pozitív példa lehet az alig több mint ötven fős település. Melynek népessége – önmagához képest – jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben, többen települtek ugyanis be, mint ahányan meghaltak, s mivel az újonnan jöttek közül sok a fiatal, így a gyerekszám is megugrott.
– A hozzánk érkezők számára legfontosabb szempont, hogy van munka – magyarázza Handó János polgármester. – Lehet bármilyen gyönyörű egy település, ha nincs megélhetési lehetőség a környéken, halálra van ítélve. Ezért is nem látom a legtöbb aprófalu jövőjét. Munka kell, de nem közmunka, hanem valamilyen értékteremtő.

Az apró, Kaposvártól 13 kilométerre fekvő zsákfalu helyzet ebből a szempontból ideális: a szennai palacküzem, valamint az erdészetek többeknek megélhetést biztosítanak, s a megyeszékhely sincs messze.
– A Zselic adna lehetőséget mindenkinek – vélekedik Handó János. – A mezőgazdaság és turizmus a kitörési pontja a térségnek, termelő céget idehozni idealizmusnak tűnik, hiszen utóbbi elképesztően tőkeigényes.

Patca számára óriási előnyt jelent természetesen a többi hasonló nagyságú faluval szemben, hogy országos hírű turisztikai látványosság, a Katica-tanya működik a településen.
– A hírnév és a fejlesztések szempontjából igencsak fontos a falunak – jelenti ki a polgármester –, hiszen a sok vendég miatt fontos a falukép, az ingatlanok is felértékelődtek, nálunk kétszer annyiba kerül egy ház, mint a szomszédos falvakban. Emellett több fejlesztés, mint például az útépítés, a kábeltévé is a tanyának köszönhető tulajdonképpen. A tanyához kapcsolódó turizmus lehet a további fejlődés záloga: szálláshelyek kellenének, hiszen a főszezonban, júniustól szeptember végéig nemcsak Katica-tanya, de Szenna és Kardosfa szállásai is az élményközpont vendégeivel vannak tele. Vagyis a falu elbírna néhány panziót, falusi vendéglátóhelyet. Egy ilyen kis település ugyanis csak a látogatókból tud megélni, ehhez persze komoly invesztícióra van szükség. De az aprófalvak számára a turizmus a megmaradást jelentheti. Mint nekünk...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!