Szíven szúrt kisfalvak: állami másodrendben a vidéki szegények

– Hivatalosan senki sem mondta ki, de a tettek beszédesek: a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők másodrendű állampolgárok – mondta Süle Tibor, Alsóbogát polgármestere, amikor a szociális rendszer márciusban életbe lépő átalakulásának faluját érintő anyagi változásairól kérdezzük. A település tavaly a közfoglalkoztatással együtt hatvanmillió forintos költségvetéssel dolgozhatott, az összeg tizede különféle szociális támogatásokra ment el. Csakhogy az állam az új támogatási rendszer szerint kivonul bizonyos ellátások – például a lakhatási támogatás vagy az adósságkezelés – mögül, a jövedelmet kompenzáló rendszeres szociális segély és a foglalkoztatás-helyettesítő támogatás pedig a jegyzőktől a járásokhoz kerül. Minden más segélyt helyben kell kigazdálkodni, csak a rendkívül alacsony egy főre jutó adóerővel bíró települések számíthatnak központi kompenzációra, mely viszont az előzetes hírek alapján nem éri el az eddigi állami támogatás összegét.



Ami egyfelől komoly gondot okozhat a saját bevétellel nem rendelkező önkormányzatoknak, másrészt a szakemberek szerint egyfajta lakosságvándorlást indíthat el: miután a jövő hónaptól az egyes települések más-más szisztéma és feltételrendszer alapján osztanak segélyeket, sokan lehetnek, akik a nagyobb támogatás reményében bejelentkeznek egy másik helységbe, sőt, adott esetben oda is költöznek. Ebből a szempontból Somogyban a megye, s így a települések gazdasági helyzete miatt kevés célpont létezik: a legtöbb önkormányzat a túlélésre rendezkedik be...
– Egyelőre nagy a baj – jelentette ki Süle Tibor, aki szerint lehetetlenség elvárni a kistelepülésektől, hogy maguk finanszírozzák a szociális ellátás azon részét, melyből kivonult az állam. – Klasszikus munkanélküli segélyt eddig is keveset adtunk, mindenkit próbáltunk foglalkoztatni. Ám jelen állás szerint mostantól nem tudunk majd lakásfenntartási támogatást adni, s bár családonként nem nagy összegről van szó, az érintettek számára ez komoly érvágást jelent majd.

A kieső állami pénzt persze saját adókivetéssel kompenzálhatná a falu, csakhogy erre nincs valódi lehetőség: a kommunális adó is harmada a lehetséges maximumnak, többet ugyanis nem tudnak kifizetni a helyiek. Bevétel híján viszont nem tud miből fizetni az önkormányzat.
– Csak a kötelező feladatok ellátásán túl semmit sem tudunk vállalni – állította az alsóbogáti polgármester –, a rendkívüli segélyeket már szinte teljesen visszafogtuk, egyedül temetési kölcsönt adunk, még a rendezvényeket is közadakozásból szervezzük.

A szomszédban, Várdán az első kalkulációk szerint négy-ötmillió forintos lyukat jelent majd a büdzsében az állami pénz elmaradása, Pálmajorban viszont még nagyobb lehet a baj, hiszen éves szinten eddig nagyjából harmincmillió forintot fordított az önkormányzat szociális támogatásokra, s csak néhány százezer forint önrészt kellett hozzátennie.
– Konkrét számokat még nem tudok mondani, csak azt látjuk, nagyon nagy a gond – mondta Sütő Ervinné, Bodrog polgármestere. – Nálunk nincs iparűzési adó, rengeteg viszont a rászoruló család, a lakásfenntartási támogatás megszűnése nagyjából a helyiek ötödét érinti. Próbálunk valami megoldást találni a számukra, de nehéz a helyzet, hiszen helyi adót nem tudunk kivetni, az embereket nem lehet tovább terhelni.
Bodrog tavaly a pályázati pénzekkel együtt hozzávetőleg hetvenmillió forintból gazdálkodhatott, az idén hatvanmillióval számolnak – az elmúlt évben a büdzsé húsz százaléka ment el szociális támogatásokra...
– Ezt képtelenség kigazdálkodni – jegyezte meg Sütő Ervinné. – Pontosan még nem tudjuk, mennyi lesz az adóerő után járó pénzünk, de azt már hallottuk, bizonyosan kevesebb, mint az eddigi normatíva...

Cserénfán jóval bizakodóbbak, Papp Lajos polgármester szerint az állami kompenzáció segítségével ki fogják tudni gazdálkodni a szükséges összeget.
– Szerencsére nem sokat kellett szociális támogatásokra költenünk – magyarázta –, a lakásfenntartási hét-nyolc családnak járt, klasszikus segélyt pedig öt-hat embernek fizettünk.
Csökölyben bizonyosan irigykednek az apró zselici falu ilyetén adataira, hiszen éves szinten több mint tízmillió forintba került tavaly a 190 érintett támogatása.
– A költségvetés tíz százaléka erre ment el – mondta Jakab Csongor polgármester. – A falu 20-25 százaléka kapott valamilyen támogatást, márciustól saját pénzből ezt képtelenek leszünk fizetni. Új adót nem tudunk kivetni, mert nincs, aki fizetni tudná, de nem is tervezzük. Megpróbáljuk túlélni az évet, de láthatóan szoros lesz, nagyon szoros.

A településvezetők szerint a szociális támogatási rendszer átalakítása mellett legalább akkora probléma, hogy az állam a helyi vezetőket lökte oda koncnak az emberek elé, hiszen a jegyzőnek vagy a polgármesternek kell elmagyaráznia mindenkinek, miért nem kapja meg az eddigi pénzét, vagy miért csak kevesebbet.
– Minket szid mindenki, pedig adnánk szívesen, ha lenne miből – sóhajtott egyikük. – Úgy tűnik, nincs szükség a kistelepülésekre, a tehetősebbek megmenekülhetnek, a többi előtt pedig ott a példa az előző rendszerben, fel kell adni az önállóságot, jöhetnek újra a közös tanácsok. Lehet, nem tudatosan vagdalkoznak az illetékesek, de egyre több a találat, s nem sok hiányzik, hogy szíven szúrják a kisfalvakat...


Korábban írtuk:
----------------------------------------------------------
Segélyezés: az önkormányzatok nyakába sózta a konfliktusokat az állam
-----------------------------------------------------------


A gazdag önkormányzatok adnak, a PM alapjövedelmet akar

A tehetősebb önkormányzatok saját forrásból támogatják a rászorulókat: több település, illetve fővárosi kerület döntött úgy, kipótolja a szegényeknek járó juttatásokat. Zuglóban például kiterjesztik a szociális ellátásokat, a kerületvezetés úgy döntött, minimumjövedelmet állapít meg, s az önkormányzat fejenként 26 ezer forintra egészíti ki a háztartások jövedelmét. A XIII. kerület, vagyis Angyalföld is pótolja a kieső pénzeket, a városrész vezetése negyven százalékkal megemelte a szociális támogatásokra fordítandó összeget 2015-re, ezáltal megmarad a létfenntartásai, a gyermekek családban gondozását célzó, valamint a temetési hozzájárulás, s pályázni lehet védőoltásokra vagy közüzemi díjhátralékra fordítandó segélyre is.

A Párbeszéd Magyarországért pedig teljesen átalakítaná a jelenlegi szociális rendszert. A PM minden magyar állampolgárnak alapjövedelmet biztosítana: a gyermekek 25 ezer, a felnőttek 50 ezer, a kismamák 75 ezer forintot kaphatnának havonta. Az ellenzéki párt szerint amellett, hogy ez csökkentené a bürokráciát, nőne az emberek létbiztonsága, emellett a rendszeres és kalkulálható alapjövedelem növelné a fogyasztást, azaz adó formájában a kifizetések jelentős része visszakerülne az államkasszába.