Közélet

2015.03.24. 08:09

Államosítás elhalasztva? Ezer kéményseprő jövője a tét

Szakemberek szerint csúszhat a lakossági kéményseprés államosítása, nem hivatalos forrásból úgy értesültek, hogy módosulhat a 2016. januári átállás. Állítják: a törvényalkotó bizonyára érzi, hogy az előkészítés nem terjedt ki minden lényeges részletre.

Harsányi Miklós

– Az Országgyűlés foglalkozott a kéménysepréssel az általános vitanapon, a héten következhet a részletes vita, április elején a törvényt elfogadhatják – mondta Farkas József, a Magyarországi Kéményseprő-Mesterek Szövetségének elnökségi tagja, aki egyben a Somogy Kéményseprő-Mester Kft. ügyvezető igazgatója. – Ez volt az eredeti terv. Ezzel szemben a hétvégén azt a nem hivatalos értesülést kaptuk, miszerint a törvény-módosítás lekerülhet az Országgyűlés tavaszi ülésrendjéről. Ha ez bekövetkezik, akkor a már sokszor emlegetett 2016. január elsejei átállás időpontja erősen megkérdőjelezhető, és számos szakmabeli szerint nem tartható. Oka: a hat hónapnál kevesebb átállási idő bizonyára nem lesz elég.



Farkas úgy véli: a törvényalkotó érzi a szakma erőteljes ellenállásából, hogy az előkészítés nem terjedt ki mindenre. Így egyebek mellett arra, hogy az átállási időszak alatt az életvédelmi ellenőrzések – például füst visszaáramlás, illetve szén-monoxid-mérés – száma minimálisra csökkenhet, s emiatt az életveszélyes helyzetek kialakulásának lehetősége megnőhet. Az is kérdés: miként tájékoztatják a kéményseprőket az új helyzetről, kit vesznek át a katasztrófavédelemhez?  A szakember szerint jó lenne azzal is tisztában lenni, milyen területi beosztás alapján végeznék a munkát az állami keretek között majd a kéményseprők.

– A rendvédelmi szerveknél ha valakinek azt mondják, hogy három hónap munka Nyíregyházán, akkor az illető negyedévre elutazik – hangsúlyozta Farkas József. – Ilyen és ehhez hasonló, korántsem részlet kérdésekről is remek lenne egyeztetni. Akárcsak a kéményseprő vállalkozások meglévő, 5-10 éves szerződéseinek sorsát is jó volna korrektül tisztázni. Ezek ugyanis hozzájárulhatnak a lakosságot érintő kockázatnövekedéshez.
Úgy fogalmazott: ezek a jelzések elérhették a jogalkotás legfelső szintjét, s úgy tűnik, hogy sikerült az oroszlán bajszát megbirizgálni. Eközben a hazai kéményseprő szövetség sem tétlenkedett. Átfogó jogi elemzést kért a szakmát sújtó átalakításról, melyben a többi közt azt vizsgálták, hogy a tervezett változások hogyan viszonyulnak a hazai-, illetve az uniós jogrendszerhez. Farkas József kitért rá:  szerintük sérülhetnek a vállalkozás szabadságával, illetve a meglévő szerződések jogbiztonságával kapcsolatos szabályok.

– Egyes hírek szerint 6-7 milliárd forintba kerülhet a lakossági kéményseprés államosítása – folytatta. – Eközben szinte fillérre pontosan ugyanennyit veszítenek a cégek, mivel a munka nélkül maradó kis- és közepes vállalkozások értéktelenné válhatnak. Bármilyen változást kizárólag a kéményseprők szoros együttműködésével tanácsos meghozni, de alapvetően abban bízunk még ennyi idő elteltével is, hogy a kormány visszalép az államosítás tervétől, s a meglévő cégek és szakemberek folytathatják a munkát.
A kaposvári cégnél 13, az országban közel 1000 kéményseprő jövője bizonytalan. Számos helyen 50 év körüliek az alkalmazottak, életkoruknál, képzettségüknél fogva más szakmában nehezen tudnak elhelyezkedni. Farkas József kiemelte: kiszolgáltatott helyzetben vannak a jól képzett szakmunkások, féltik az egzisztenciájukat. Sokuknak nincs jövőképe, s idegesek a mostani zavaros helyzetben, ami nem jó jel a lakosság biztonságáért működős szakterületen.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!