Közélet

2015.03.27. 06:57

Miből lesz a balatoni halleves? Sajtócsata a letiltott halászat miatt

A Balatoni Kör elnöke szerint katasztrofális következményei vannak, hogy második éve nincs halászat a Balatonon. A cinkes Szily László úgy véli a a balatoni vendéglátós lobbisták érvelése minimum álságos, a halgazdálkodás vezetője úgy emlékszik: a legkiválóbb balatoni vendéglátóhely egész éven át csupán 15 kiló süllőt vásárolt a halgazdálkodási zrt.-től.

Fónai Imre

A Velencei-tó partján se lehet velencei-tavi halat kapni és azt is érdemes volna leellenőrizni a dalmát tengerparti kisvendéglő szemeteskukájába dobott csomagolóanyagon, hogy honnan származott az ott elfogyasztott tintahal – válaszolja internetes blogjában Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a balatoni halászat leállítását kifogásoló Kardos Gábornak.

A tóparti vendéglátósokat, borászokat, szállodásokat tömörítő Balatoni Kör elnöke annak apropóján írt cikket az index.hu-nak, hogy a balatoni halászat 2013. decemberi leállítása után a jövő évtől már általános lesz a halászati tilalom hazánk természetes vizein.

Kardos szerint „a Balatonnál már második éve tapasztaljuk, milyen katasztrofális következményekkel jár a halászat leállítása. Ideje lenne megérteni, amíg nem késő, hogy a modern édesvízi halászat halgazdálkodást és nem lehalászást jelent, a piac egyenletes és minőségi ellátása friss hallal csak halászattal oldható meg, s a halászat kulturális örökség is. Egy halász sokkal jobban ismeri a halak életét, szaporodását a halgazdálkodást, mint bármilyen horgász, aki hozzá képest általában amatőr...”

Miből lesz így balatoni halleves? – teszi föl a kérdést a Balatoni Kör elnöke, hozzátéve: a szaktárca vezetője tavaly nyáron halgazdálkodásért felelős miniszteri biztost nevezett ki, akitől azóta várták a szakmai egyeztetést, de hiába. Így most a Balatoni Szövetség elnökéhez fordulnak, javasolva: még a nyári szezon előtt hívjanak össze szakmai fórumot a kérdésről az érdekeltek bevonásával, „e nélkül értelmetlennek és szakmailag komolytalannak tartunk mindenfajta üzengetést a sajtóban”. Úgy véli, a látványhalászat turisztikai attrakciójáról lehetőleg ne halászati szakemberek vagy horgászok nyilatkozzanak, ahogy a halgasztronómiával kapcsolatos igényekről sem, mert ezekről inkább turisztikai szakembereket és a gasztronómia képviselőit kéne megkérdezni. „A Balaton fő európai konkurenseinél, a dalmát tengerparton és mondjuk a Garda-tónál a vendégek megkapják a látványhalászatot és a friss helyi halakat is, ami tagadhatatlan versenyhátrányt jelent a Balaton számára”.



Ketten is nyomban reagáltak a Balatoni Kör elnökének felvetéseire. Agyrém – ezt írja Szily László a cink.hu-n. „A tervezett változtatás nem a halászat betiltását jelentené Magyarországon, hanem kizárólag a természetes vizeken űzött halászatét. Vagyis a piacot ezentúl is halászok látják majd el, csak nem természetes vizeket tesznek tönkre, hanem halastavakban halásznak”. A véleménycikk szerzője szerint a legálságosabb a balatoni vendéglátós lobbisták érvelésében a „nehogy már ne lehessen balatoni halat kínálni a Balaton partján” siránkozás, hiszen 2013. decembere előtt sem a balatoni fogyasztók, sem a vendéglátósok nem igényelték az autentikus helyi halat. Szily úgy véli, a magyarországi vizek nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak a halállomány természetes szaporodására. A horgászok, bár sokkal többen vannak, jóval kisebb kárt okoznak a halállományban. Mások az eszközeik, nem az ívó halakat pusztítják. Látványhalászatot eddig se tiltott senki, mégse nagyon látott ilyet, az pedig a Balaton versenyhátrányának listáján az ezredik körüli pont, hogy nincsen helyi hal.

„Miféle katasztrofális következmények? – kérdi blogjában Szári Zsolt, Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. – Talán visszaesett a balatoni turizmus? Ellenkezőleg! Talán nem lehetett friss halhoz hozzájutni a Balaton partján? Sosem volt elégtelen a halellátás! Nyilván a modern édesvízi halászatkor a halak maguktól ugrálnak a ladikba.”
Miből lesz a balatoni halleves? Szári Zsolt azt írja, „ha valami, akkor a fonyódi petyeg az igazi balatoni hallé, mely se nem dunai-, se nem körös-tiszai módon készül”. A vezérigazgató szerint „a Balatonon nem a halászatot, hanem a horgászturizmust kell támogatni. A horgászturizmus által generált bevétel 8-10-szerese a hálóval kifogott hal által generált bevételnél. A horgászmódszerrel kitermelt elmúlt évi 620 tonna közelít a korabeli időszakok halászattal kitermelt halmennyiségéhez. Amennyiben Balatonból kifogott hallal szeretnénk ellátni a gasztronómia oldaláról felmerült igényeket, néhány év alatt teljes kifosztásra kerülne a víz.”

Szári arra is emlékeztet: a legkiválóbb balatoni vendéglátóhely egész éven át 15 kiló süllőt vásárolt a halgazdálkodási zrt.-től. Ugyanakkor csak a szigligeti süllőfesztivál két napja alatt elfogyott több mint egy tonna süllő, a tókörnyéki éves felhasználás pedig 40-60 tonnára becsülhető. „Azt is tudjuk, hogy a vendéglősök, halsütők mindig előnyben részesítették az olcsóbban beszerezhető, más vízrendszerekből származó süllőket, tehát a halászat beszüntetésével csak az az érdekük sérül, amelyben eddig „balatoni” jelzővel illethették azt a halat, mely valójában eddig sem volt balatoni, vagy illegális beszerzésből származott.”
A vezérigazgató végül felhívja Kardos Gábor figyelmét: a balatoni halgazdálkodás, a balatoni halállomány pótlásának egyedüli fenntartói jelen pillanatban a horgászok, se az állam, se a gasztronómia nem ad hozzá „egy árva petákot sem”.

Kánaán? Füstös szerint egyszerűen kevesebb a kifogható hal

„A becsült pecáslétszám még mindig nem közelíti meg az 1999-est sem, nyilván annak is köszönhető, hogy azóta a Balaton vízminősége jelentősen javult, ezzel párhuzamosan az eltartóképessége lecsökkent, és a halállomány számára ez a változás nem volt kedvező, magyarán egyszerűen kevesebb a kifogható hal” – árnyalható tovább a kép Füstös Gábort idézve.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. korábbi vezérigazgatója nemrég arról is beszélt lapunknak: a halastavi hal és a természetesvízi hal gasztronómiai szempontból ég és föld, arról nem is beszélve, hogy egyes fajokat a tógazdaságban nem is lehet megfelelő mennyiségben, minőségben előállítani. De a Balaton ivadék-eltartóképessége alacsony, ezt a táplálékbázist fogyasztja a busa is, ami a természetes szaporulatból fenntartandó fajokra végzetes lehet. Az ívóhelyek elvétele, az öntisztulást és lebontást elősegítő partszakaszok tönkretétele, majd kikövezése – sorolta Füstös az emberi beavatkozásokat. – És csak sokadik a sorban a halászat – tette hozzá. – Nem lehet tehát a halászat megszüntetésétől azt várni, hogy visszatér a Kánaán.


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!