Közélet

2015.04.14. 08:02

Elvándoroltak: kétezren mentek el egy jobb élet reményében

Somogyból hivatalosan félezren indultak útnak külföldre, emellett közel másfélezren a határokon belül találtak maguknak új otthont és munkalehetőséget.

Vas A.

Egy mosonmagyaróvárnyi, azaz nagyjából 31 500 magyar keresett boldogulást tavaly Nyugat-Európában – Somogyra lefordítva ez azt jelenti, mintha Nagyatád, Marcali Fonyód és Csurgó szinte teljes lakossága kivándorolt volna. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a megyéből hivatalosan félezren indultak útnak jellemzően Ausztria, Németország és Nagy-Britannia felé, emellett közel másfélezren a határokon belül találtak maguknak új otthont és munkalehetőséget, vagyis Somogy népessége – a halálozásokat nem számítva – nagyjából kétezerrel csökkent tavaly – mintha Taszár eltűnt volna a térképről...



A KSH statisztikája alapján 2014-ben felgyorsult a kivándorlás az országból, a külföldre költözés persze nem minden megyéből ugyanolyan arányú. Az elvándorlási arány értelemszerűen a szegényebb vidékekről jelentősebb: Somogyban ezer lakosból 11,5-et érint, ennél rosszabb mutatót csak Nógrád – 12,2 – produkált, az országos átlag 2,8.
– Miután Somogy az átlagbéreket, a munkanélküliséget és a vásárlóerőt nézve is az utolsók között kullog, nem meglepő, hogy innen nagyobb az elvándorlás, mint a gazdagabb Nyugat- és Közép-Dunántúlról, vagy éppen Közép-Magyarországról – mondta Szabó János kaposvári szociológus. – Az emberekben működnek a túlélési stratégiák, azaz, ha másutt jobb életkörülményeket remélnek, odaköltöznek.
Főként a fiatalok mobilisak: a végzett szakmunkások és a friss diplomások között sokkal nagyobb a kivándorlási arány, mint a középkorúak vagy a még idősebbek esetében. Nem véletlen, hogy a kurrens szakmákban szinte lehetetlenség megfelelő munkaerőt találni.

– Miután a munkaerőhiány miatt veszélybe kerültek a fejlesztéseink, beindítottuk saját szakmunkás-képzésünket – mondta egy somogyi cég vezetője –, ám egyelőre úgy tűnik, hiába. A diákok kilencven százaléka, amint megkapta szakmunkáspapírját, már ki is ment külföldre, jellemzően Németországba.
Ahol akadnak olyan környékek, ahol egész magyar kolóniák alakultak ki: a baden-württembergi Crailsheimben – itt működik többek között a Procter and Gamble multicég csomagolóüzeme – például több tucatnyian találtak munkát: van olyan apartmanház a településen, ahol tizenegy lakásban csak Kaposvárról és környékéről – Taszárról, Kaposfőről és Mérőből – érkezettek élnek. A fizetések négyszer-ötször akkorák, mint idehaza, a munkakörülmények pedig összehasonlíthatatlanul jobbak. És nemcsak jobb életvitel, magasabb bér miatt mennek el sokan, hanem a hazai közállapotok, a közbeszéd is gyakori indok.

Ám nemcsak a külhon a vonzó a somogyiak számára, hiszen a statisztika szerint a tavaly elvándoroltak háromnegyede az országon belül próbált boldogulni.
– Ez is mutatja, nem feltétlenül külföldre vágynak az emberek, s nem a többezer eurós, vagyis esetenként milliós fizetések vakítják el őket – jegyezte meg Szabó János –, hanem csak jobban akarnak élni, mint amire a megyei viszonyok lehetőséget adnak. Másrészt azért arra is figyelmeztet ez az adat, hogy egyre kevesebben vannak Somogyban, akik Nyugat-Európában is piacképes tudással rendelkeznek, vagyis a helyi szakképzés nem feltétlenül megfelelő nívójú és irányultságú.

Ennek hatása pedig ugyan már most is érezhető, hiszen jellemzően a vas-, illetve építőipari cégek nem találnak munkásokat, technikusokat, mérnököket, s az egészségügy is komoly munkaerőhiánnyal küzd, ám hatványozottabban középtávon jelentkezhet negatívumként.
– A megye demográfiailag amúgy is nehéz helyzetben van, a hazai átlagnál sokkal gyorsabb az elöregedés – magyarázta a szociológus –, emellett az agyelszívás miatt elveszíti a képzett munkaerőt. Ami, ha adott esetben megindulna egyfajta iparfejlesztés, jönnének beruházások, komoly gondokat okozna, hiszen nem lesz alkalmas munkaerő, vagyis megakadhat az esetleges fejlődés. Csak akkor lehetne reménykedni, ha a most külföldön dolgozók a hivatalos álláspontnak megfelelően tapasztalatot szerezni mennének Nyugatra, s később a kint tanultakat itthon kamatoztatnák, csak éppen az ezirányú felmérések szerint a Nyugat-Európában dolgozó magyar fiatalok kétharmada nem tervezi, hogy valaha is hazatér...

– Minek? – mondta lapunknak ezzel kapcsolatban a Németországban dolgozó Tavas Gábor. – Hogy minimálbérre legyek bejelentve, s kapjak még valamit zsebbe, feketén? Ráadásul itt nem csak anyagilag járunk sokkal jobban, de más a mindennapok hangulata is. Itt a szó szoros értelmében lehet élni...

Felkerekedő fiatalok

Németország, Ausztria, Nagy-Britannia: a három legfőbb úticél a külföldön szerencsét próbálók számára. Az Egyesült Királyságban szakemberek szerint több mint 350 ezer hazánkfia dolgozik – s London a második legnagyobb magyar városnak számít... –, a németeknél pedig úgy 160 ezren. Ráadásul a kivándorlók száma folyamatosan növekszik: tavaly másfélszer annyian hagyták el az országot, mint 2009-ben. A KSH felmérése szerint az emigránsok több mint háromnegyede ráadásul 20–39 év közötti, 28 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, s csak 15 százalékuk biztos benne, hogy haza fog térni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!