Közélet

2015.05.18. 18:40

Eljött a számadás ideje: „vegyék el a földet attól, aki nem műveli!”

El kell venni az állami pályázaton elnyert földet azoktól a gazdáktól, akik immár két éve nem művelik, parlagon hagyják, csak a támogatást veszik föl – mondta hétfői bábonymegyeri sajtótájékoztatóján Sallai R. Benedek LMP-s parlamenti képviselő. A somogyi településen és környékén tízhektárszámra találni ilyen műveletlen földeket – állította.

Fónai Imre


– Több tíz hektár, és csak a gaz nő rajta – mutatott egy jókora területet Som és Bábonymegyer között Horváth János. Egyike azon bábonyi gazdáknak, akiknek egyetlen centi föld se jutott az állami földbérletpályázatok során.
– Vadrozs, árvakelés, pázsitfű – vette számba a „termést” arrébb Horváth gazda társa, Gál Ferenc.
– Eljött a számadás ideje – vett át a szót Sallai R. Benedek (LMP). – Május közepe táján már látszódnia kell, ki mihez akar kezdeni a földjével. Bábonymegyer a Földet a gazdáknak program „állatorvosi lova”. Állítólag azzal a céllal írták ki pályázatra az állami földeket, hogy olyan gazdákhoz jusson, akik értékteremtésre használják; termelésre, munkahelyteremtésre. Ezzel szemben a bábonymegyeri családi gazdálkodók, akik nyolc-tíz marhával és nyolc-tíz disznóval próbálnak boldogulni, vagyis tipikusan azok, akikre kitalálták a pályázatosdit, egyetlen centi földet se kaptak, sőt, pereskednek azért, hogy használhassák azt a kevés földet, amin húsz éve dolgoznak. Az a nyertes ellenben, aki családi érdekeltségei révén több száz hektárhoz jutott a környékén, se élelmiszert nem állít elő, se a foglalkoztatást nem bővíti.



Húsz-harminc hektárokon semmi sem terem – állították a helyi gazdák és az LMP-s honatya. Sallai R. Benedek szerint csak arra lehet következtetni ebből: a nyertesek minimális kockázattal maximális haszonra törnek, azaz csupán a bevétel, vagyis a területalapú támogatás érdekli őket. – A helyi gazdaságot Magyarországon a termőföldre kellene alapozni – tette hozzá. – A pártot nemcsak Somogyból, hanem például Fejérből, Hajdú-Biharból is sorra keresik meg azzal, hogy például ezer birkás gazdálkodók maradtak föld nélkül, de a nyertes azt mondta nekik, legeltessenek nyugodtan, nem akar ő termelni... Ezért mondjuk azt: eljött az idő, hogy a nemzeti földalapkezelő szervezet összevesse a pályázati nyertesek üzleti tervét a valósággal.

– Azt írták vajon a pályázataikba, azért kapták a pontokat, hogy üresen hagyják a földet, és fölveszik a támogatást? – kérdezte a képviselő. – Ha nem, hol a munkahelyteremtés, az élelmiszer-előállítás? Tessék rajtuk számon kérni és elvenni tőlük a földet, majd odaadni olyan gazdáknak, akiknek valóban létkérdés a termelés.
Ezer hektárnyi föld az évi hetvenmillió forint területalapú támogatás – összegeztek.

Sokan tisztességesen művelik a földet

Nem állítják, hogy mindenki oligarcha – hangsúlyozták a sajtótájékoztatót összehívók. Sokan vannak, akiket nem csupán a haszonszerzés hajt. Horváth János bábonymegyeri gazdálkodó is tud erre több példát is. – Akik a térségben a földbérlet-pályázat második körében nyertek, azok tisztességesen művelik a földjeiket, búzát, kukoricát, árpát termelnek. Mi is ezt szerettük volna, ha nyerünk, mi egy centit se hagytunk volna parlagon...


Kamerával járják az országot


Senki se számítson arra, hogy békén hagyják – tett ígéretet hétfőn Bábonymegyeren Sallai R. Benedek. Az LMP-s honatya arról beszélt: bár kevesen vannak, de kamerával felszerelkezve járják az országot és ahol a pályázati nyertesek nem művelik a földjeiket, azt bejelentik a nemzeti földalap kezelőnek, abban bízva, hogy az illetékesek határozott lépéseket tesznek...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!