Indul Romatelep-rehabilitáció

Somogyban 20-30 települést érinthet a program, a szakemberek szerint legelőször a böhönye-szőlőhegyi, istvándi, babócsai, marótpusztai, csökölyi, vityapusztai és barátihegyi szegregátumok felszámolására lenne szükség.
A kezdeményezés nem új, tizenegy esztendővel ezelőtt a szocialista–szabad demokrata kormányzat határozott a romatelepek felszámolásáról, melyekből akkor országosan 460-at, Somogyban 40-50-et lehetett. A végül 2005-ben indult program szerint 2006 végéig a cigánytelepek 45 százalékát kellett volna megszüntetni, ám négy év alatt hárommilliárd forintból országosan talán tucatnyit, Somogyban egyedül a táskait sikerült felszámolni. Utóbbi az első, akkor még meghívásos pályázaton került a programba – Babócsa, Öreglak-Barátihegy és Pamuk nem tudott élni a lehetőséggel –, és nyert 55 millió forintot a szociális minisztériumtól: az önkormányzat egy alapítvánnyal közösen 2006 karácsonyára tíz romacsaládnak tudott új otthont biztosítani. A projekt aztán a gazdasági válság miatt kifulladt, noha a probléma csak a megyében nagyjából tízezer embert érintett, ám a költségvetésből nem futotta a telepek egyenként átlagosan 80–170 millió forintos felszámolására – csak Somogyban 6,5–7 milliárdra lett volna szükség.



– Az akkori cél szerint jobb lakhatási körülményeket akartak teremteni a rászorulóknak – magyarázta Berényi László, egykori fideszes országgyűlési képviselő, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) korábbi elnökhelyettese, a megyei cigány kisebbségi önkormányzat hajdani elnöke, az ORÖ jelenlegi képviselője. – Csak éppen ennél összetettebb a kérdés, azzal ugyanis, hogy valakinek új házat építünk, még nem oldódnak meg az egyéb gondjai, nem lesz munkája, nem sikerül integrálódnia a többségi társadalomba, nem változik meg a szociális helyzete.

Éppen ezért a 2010-es kormányváltás után, amikor ismét téma lett a romatelepek felszámolása, a Fidesz–KDNP a komplex telep-rehabilitáció mellett döntött. Nyolc helyen indult el az új program, Somogyban Zákányban öt házat vásároltak és újítottak fel, melyekbe négy családot költöztettek, emellett tanfolyamokat, közmunka-programot indítottak számukra, s mentor segítette beilleszkedésüket. Miután a projektet sikeresnek ítélték, a helyi közösségekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal összefogva ötvenöt helyen lett folytatása.
– A lényeg, hogy az érintett roma közösségek is akarják a változást – jelentette ki Berényi László –, s tegyenek is érte, hogy lakóhelyük élhetővé váljon.

Az ORÖ képviselője hozzátette, néhány éve a Debreceni Egyetemmel közösen készítettek egy felmérést, Somogyban mely településeket kellene bevonni a projektbe. E szerint a zákányihoz hasonló módszerre 20–30 faluban lenne szükség, de a szinte teljesen romák lakta Istvándiban, Pálmajorban, Szenyéren is szükség lenne rehabilitációra.
– A legfontosabb, hogy a romatelepeken élőket integrálni tudjuk a helyi közösségekbe – állította Berényi László, aki szerint ilyennek indult anno a szociális lakásprogram is, amikor szocpol segítségével jutott több, az adott település peremére szorult család új otthonhoz. – Országosan ugyan visszaélésekhez vezetett a projekt, ám Somogyban többek között Heresznyén, Vízváron, Csokonyavisontán, Inkén jó néhány famílián sikerült segíteni.

Persze a lakhatáson túl ehhez többek között munkahelyre is szükség volt, s a közeljövőben induló program szerint is alapkérdés, hogy a rehabilitációba bevontakat képezzék, gyerekeik iskolába járjanak.
– Az első lépés persze a normális lakás, az egészséges ivóvíz, mely a többségi társadalom számára alapvetésnek számít – jegyezte meg Berényi László. – Meg kellene szüntetni a gazdasági kirekesztettséget, mely értelemszerűen társadalmi szegregációval is jár: egy településen belül ne lehessenek óriási különbségek a családok, emberek, gyerekek életkörülményei között...

Kaposvár is lépett

Nem csak a megye szegényebb részeinek problémái a romatelepek: Kaposváron 2013-ban indult meg 685 millió forintból – a százmilliós önerő mellett döntően uniós támogatással – a jellemzően romák lakta városrész, a Pécsi, a Nádasdi, a Nap, a Hold, a Csillag, a Hajnal és a Móricz utca által határolt terület rehabilitációja. Több mint két tucat önkormányzati bérlakást újítottak fel a Nádasdi utcában, melynek a Pécsi utcai sarkán közösség ház is épült. Az új létesítményben a kisebbségi önkormányzat mellett a kisgyerekek részére korai fejlesztési és szocializációs készségfejlesztő klub is helyet kapott, egyéni felzárkóztató tanulás-segítő és szabadidős programokat, a tíz év felettieknek környezetrendezési akciókat, közösségfejlesztő és egészség-megőrző programokat szerveznek. Rendbe tették a zöldterületeket is, felújították az árkokat és járdákat, játszótér épült, az ott élők számára pedig oktatási program indult.